Emelt az MNB: 1,5 százalékon az alapkamat

A korábbi üzeneteivel és a piaci várakozásokkal összhangban 0,3 százalékponttal 1,5 százalékra emelte a Magyar Nemzeti Bank az alapkamatot a mai kamatdöntő ülésén.

Ezzel párhuzamosan az egynapos betéti kamatláb 0,55 százalékra, az egynapos és az egyhetes fedezett hitelkamatláb 2,45 százalékra emelkedett.

Mi történik a törlesztőkkel?

A kamatemelésekkel párhuzamosan a hitelkamatlábak is mérsékelten emelkedhetnek, de természetesen a fix kamatozású hitelek, jelzáloghitelek törlesztő részlete változatlan marad.

Az újonnan felvett jelzáloghitelek kamata ugyanakkor megnőhet. Az emelkedés mértéke a kamatemelések mértékénél jellemzően kisebb lehet, amit többek között a bankok közötti erős verseny magyaráz.

Régiós kitekintő

A mai döntéssel Magyarországon a legmagasabb az alapkamat a régiós országok közül. A pénzpolitika lazaságát vagy szigorát azonban nem lehet pusztán a kamatszintek alapján meghatározni.

Az MNB több nem-konvencionális programmal is segíti Magyarországon a hitelezést, a gazdasági növekedést, illetve a kötvényhozamok alacsony szinten történő stagnálását.

A magasabb alapkamatot a magasabb infláció teszi szükségessé. Itt azonban fontos megjegyezni, hogy a középtávú inflációs pálya Magyarországon 3 százalékhoz közelít.

Az alapkamat és az infláció alakulás a régiós országokban, százalék

Forrás: Bloomberg, növekedés.hu

Meddig mehet még a kamat?

A növekedés.hu kereskedelmi banki felmérése alapján nagyságrendileg 1,75 százalékon tetőzhet az irányadó ráta Magyarországon.

Ennél nagyobb szigorításra vélhetően nem lesz szükség, hiszen az infláció a monetáris politikától független, átmeneti tényezők miatt emelkedett meg a tavaszi hónapokban. Ősszel várható még egy átmeneti gyorsulás az árdinamikában, azonban ezt követően számos egyszeri tétel is kiesik és az infláció 2022 közepétől tartósan 3 százalék közelében marad.

Az egyszeri infláció-emelő hatások között meg lehet például említeni a koronavírus miatti kínálati sokkokat.

A járványügyi intézkedések feloldásával hatalmas elhalasztott kereslet zúdult rá a szolgáltató szektorra, különösképpen a vendéglátó ágazatra. Utóbbi esetében ráadásul sok volt a pályaelhagyó. Emiatt pedig kapacitáshiány alakult ki. A vendéglátósok kénytelenek voltak béreket és végeredményben árat emelni.

Ezenfelül a nyersanyagárak világszerte drasztikusan megemelkedtek. Számos kritikus fontosságú fémnek, a faanyagnak és a kőolajnak duplázódott az ára. Az ellátási láncok akadozása miatt jelentősen megemelkedtek másfelől a szállítási költségek is.

A kedvezőtlen időjárás és az állatállományt sújtó járványok miatt az élelmiszerek ára is számottevően megemelkedett Európa-szerte.

Meg lehet említeni továbbá, hogy az uniós irányelvek miatt a dohánytermékek jövedéki adója több ízben emelkedett, ami szintén felfelé tornászta az árdinamikát.

Ezen egyszeri áremelő tényezők döntő többsége azonban a jövő évre kifut, miközben a jegybank mérsékelt kamatemelései is lefelé segítik az inflációs mutatót.

Azt sem szabad elfelejteni, hogy a mögöttes folyamatokat jobban megragadó adószűrt maginflációs mutató idén és jövőre átlagosan 3 százalék körül alakul. Ez szintén nem azt mutatja, hogy lényegesen 2 százalék felé kellene vinni az alapkamatot.

Újabb impulzust a szeptemberi kamatdöntő ülésén adhat az MNB, amikor is elérhetővé válnak a jegybank friss inflációs és gazdasági előrejelzései.