Egyre több pusztító árvíz jöhet Európában
HírekTudósok szerint az Európában júliusban bekövetkezett pusztító áradások hátterében álló heves esőzéseket az emberi tevékenység kiváltotta éghajlatváltozás okozhatta.
A Németországban, Belgiumban és a környező régiókban bekövetkezett áradások legalább 220 ember halálát okozták, mivel városokat és falvakat öntött el a víz. A kutatók szerint a globális felmelegedés miatt az ilyen esőzések akár kilencszer valószínűbbé váltak Nyugat-Európában - írta a BBC News.
Július közepén a Németországot, Belgiumot és a környező országokat sújtó, halálos áldozatokat követelő áradások a meteorológusokat és a helyi hatóságokat is sokkolták. A World Weather Attribution (WWA) csoport kutatói azt vizsgálták, hogy az éghajlatváltozásnak mennyire volt hatása ezekre a szélsőséges esőzésekre és árvizekre.
Ahhoz, hogy valóban meg lehessen állapítani a klímaváltozás okozta emelkedő hőmérséklet hatását, a kutatóknak Nyugat-Európa egy nagyobb részét kellett megvizsgálniuk, beleértve Kelet-Franciaországot, Németország nyugati részét, Belgium keleti részét, Hollandiát, Luxemburgot és Svájc északi részét.
A kutatócsoport megállapította, hogy az említett térségben az emberi tevékenység okozta klímaváltozás 3-19 százalék között növelte a nyáron egy nap alatt lehullott eső intenzitását. A hőmérséklet emelkedése emellett 1,2-9-szer valószínűbbé tette az árvizeket kiváltó esőzéseket.
Több tudományterület szakembereinek tudását egyesítettük, hogy megértsük az éghajlatváltozás hatását a múlt havi szörnyű áradásra, és hogy tisztázzuk, mit lehet és mit nem lehet elemezni ebben az eseményben
- mondta Sjoukje Philip, a Holland Királyi Meteorológiai Intézet (KNMI) éghajlatkutatója, a WWA kutatócsoportjának tagja.
Helyi szinten nehéz elemezni az éghajlatváltozásnak a heves esőzésekre gyakorolt hatását, de azt már ki tudtuk mutatni, hogy Nyugat-Európában az üvegházhatású gázok kibocsátása miatt az ilyen események valószínűbbé váltak
- tette hozzá.
A kutatók szerint a jelenlegi éghajlat mellett Nyugat-Európa bármely adott pontján 400 évente egyszer számíthatnának a júliusihoz hasonló esőzésre.
Az üvegházhatású gázok kibocsátása miatt és a felmelegedés folytatódása esetén azonban a heves esőzések gyakoribbá válnak Európában.
A legmodernebb éghajlati modelljeink azt jelzik, hogy az elkövetkező melegebb világban a lassan mozgó szélsőséges esőzések száma növekszik
- figyelmeztetett Hayley Fowler, a Newcastle-i Egyetem professzora.
Hozzátette: a júliusi természeti katasztrófák rámutattak, hogy nem vagyunk felkészülve az ilyen időjárási szélsőségekre.
A lehető leggyorsabban csökkentenünk kell az üvegházhatású gázok kibocsátását, javítanunk kell a riasztó- és irányítási rendszereket, valamint éghajlatállóvá kell tennünk infrastruktúránkat, hogy csökkentsük az áldozatok számát és a károkat, és hogy védekezni tudjunk a szélsőséges árvizek ellen
- mondta.
Nemrégiben írtunk arról, hogy majdnem kétszázan meghaltak a német árvizekben a heves esőzések miatt. Ekkora árvízi katasztrófát az 1962-es hamburgi szökőár óta nem látott az ország. Voltak helyek, ahol egy hónapnyi csapadék esett le egyetlen nap leforgása alatt. Még olyan becslések is napvilágot láttak, amelyek szerint néhány német vidék ezer éve nem látott ilyen heves esőzéseket. A katasztrófáért sejthető, hogy nagyrészt a globális felmelegedés felel.
