Energiakrízis: Franciaország magával ránthatja Európát?

Hogy mekkora válság szakad a nyakunkba a télen az még nem világos, de hogy a krízis már a küszöbön áll az nem is kérdés.

Európa energiapiacát idén több oldalról is megtorpedózták. Az orosz energiaimport körüli kérdőjelek instabillá tették a kontinens jövőjét, amelyet egyebek mellett a kaotikus francia állapotok is tovább rontanak.

Franciaország sokáig büszke volt az energiaszektorára. Első pillantásra a stratégiájuk pedig tényleg jónak tűnt. Szemben a német taktikával nem a külföldre, hanem inkább a saját belső termelésükre támaszkodtak. Csak a meglévő 56 nukleáris reaktoruk az áramigényüknek úgy a 70 százalékát biztosította.

A jobb években a franciák annyi energiát termeltek, hogy jutott belőle bőven exportra is. A vásárlóik között szerepelt Németország, Olaszország és az Egyesült Királyság is.

Az aranyévek 2014-től 2016-ig tartottak: ebben az időszakban egy olyan nap se volt, amikor Franciaországnak áramot kellett volna importálnia.

Azóta viszont egyre romlanak a mutatóik, mivel az atomerőmű-park cudar állapotban van.

Mindez független az ukrán háborútól. Már az invázió kipattanása előtt is sorozatosak voltak a leállások. A nukleáris erőműveket egyre többször kell kivonni a forgalomból legalább egy kis időre a karbantartások miatt. Tavaly 78 olyan nap volt, amikor a franciáknak áramot kellett importálniuk. Idén július végéig már 102 nap szorultak rá a külföldi segítségre. Augusztus végén úgy a reaktorok fele nem volt bevonva a lakossági ellátásba.

Most a vízerőművekre se nagyon tudnak támaszkodni, mivel az aszály akadályozza az üzemek működését.

Az atomerőműveket működtető cégóriás az EDF azt ígéri, hogy télre a kapacitások nőni fognak. A működésből kivont reaktorok egy része vissza lesz kapcsolva. Ami megnyugtatóan is hangozhatna, ha az EDF a múltban nem tett volna több olyan felelőtlen ígéretet, amelyet végül nem tudott betartani.

A társaság ráadásul kénytelen nyomott áron adni a villamos-energiát, mivel az árakat korlátozta a francia kormány.

Az adósságuk egyre csak nő: jövőre elérheti a 100 milliárd eurós szintet is.

A francia kormány a nyár közepén úgy döntött: átveszi a botkormányt és teljesen államosítja az EDF-et. Már korábban is az állam kezében volt a részvények 84 százaléka, most viszont a maradék 16 százalékot is megvásárolták úgy 9,7 milliárd euróért.

Elérte a novemberre előírt 92 százalékot a gáztározók töltöttsége Franciaországban, a EDF energetikai vállalat jelezte, hogy valamennyi atomerőmű működni fog télen - jelentette be szeptember 2-án Agnes Pannier-Runacher, az energetikai átállásért felelős kormánytag

Nagy tervekből nincs hiány. Emmanuel Macron francia elnök nem csak rendbe szedné a meglévő erőműveket, de egy sor kisebb reaktort is építene. Ám időbe telik mire mindez meg tud valósulni.

Idén télen sajnos várható, hogy a franciák komoly gondokkal fognak küszködni.

Mivel az energia-igényeiket teljesen nem tudják kielégíteni a saját üzemeik, nekik is külföldről kell majd vásárolni, ami feljebb tornássza az árakat. Így az európai válságot csak még jobban el fogják mélyíteni. Már csak azért is, mert a korábbi évekkel ellentétben Olaszországnak és Németországnak nem tudnak majd energiát adni.

A franciák a mostani helyzetben kénytelenek a külkapcsolataikat is újragondolni. Tavaly például még Algériával  és Marokkóval igen csak ellenséges volt a viszony, a bevándorlási krízis miatt. Az észak-afrikai országok ugyanis megakadályozták, hogy a franciák hazaküldjék az afrikai migránsokat.

Most viszont a felek baráti hangra váltottak.

A múlt héten Emmanuel Macron látogatást tett Algériában, ahol az algír gázexport is terítékre került a megbeszéléseken.

Algéria a legnagyobb gázexportőr egész Afrikában. A franciák állítólag közel állnak hozzá, hogy új megállapodást kössenek velük.