Háborús állapotok Németországban – Róluk kéne példát vegyünk?

A berlini éjszakák egyre sötétebbek. A Charlottenburg-palota, a Győzelemoszlop és még vagy kétszáz másik történelmi épület nincs kivilágítva.

Az önkormányzat a fények lekapcsolásából nem tud pénzt megtakarítani, mert a lámpák tartós leoltása roppant költséges volt: vagy 40 ezer eurót kóstált.

Mégis a németek kénytelenek hasonló lépésekbe belemenni az orosz gázfüggőség miatt. Ha Moszkva elzárja a csapokat akkor az ország energiaellátása alapjaiban rogyhat meg.

Az ukrán háború kezdetén még a gázimportjuk 55 százaléka jött Oroszországból. Azóta ezt az arányt 35 százalékra szorították le, de évekbe is telhet mire függetleníteni tudják magukat Moszkvától.

Németország láthatóan tanult a 70-es évek olajválságából: abban az időben az európai országok közül Svédország és Hollandia - Európában egyedüliként - a lakosságot rákényszerítette a fogyasztás drasztikus visszavágására. Ám akkora volt a társadalmi ellenállás, hogy kénytelenek voltak visszakozni.

Most Németország ügyel rá, hogy a lakosság legyen az utolsó, amelynek a gáz-hozzáférését korlátozzák. Helyette a politikusok inkább folyamatosan tippekkel, tanácsokkal látják el a németeket, hogy miként tudják segíteni a krízis kezelését.

Robert Habeck gazdasági miniszter szerint például az otthonokat a megszokott 22 fok helyett elég 26 fokra lehűteni a nagy melegben. Az automata és a külső világítást pedig érdemes lekapcsolni.

Az ötletek sorában az is felmerült, hogy a németek állítsák le a medencék üzemeltetését és helyette inkább a tavakban mártózzanak meg - ezt Jan Eder a berlini Kereskedelmi és Iparkamara feje vetette fel.

A német közműhálózat, a Bundesnetzagentur elnöke Klaus Müller pedig sürgette az embereket, hogy a kályhákat és a gázbojlereket minél előbb vizsgáltassák be. Ugyanis ha rendben vannak hozva akkor akár 10-15 százalékkal is le lehet szorítani a gázfogyasztást.

A javaslatok a jelek szerint megértő fülekre találtak: az ARD országos közszolgálati televízió felmérése szerint a németek 70 százaléka a mostani helyzetben igyekszik kevesebb energiát fogyasztani. Júniusban már csaknem 25 százalékkal kisebb volt a felhasználás, mint egy évvel korábban.

A boltok viszont nem csak ajánlásokat kapnak: ha a kormány javaslata átmegy akkor szeptember elsejétől kötelező lesz esténként lekapcsolni a világítást. Stefan Genth, a Német Kiskereskedelmi Szövetség vezérigazgatója nem igazán örül az új szabálynak.

Szerinte a sötét boltok biztonsági kockázatot jelentenek, a spórolás pedig nem kéne a biztonság rovására menjen.

Hannoverben közben kikapcsolták a melegvizet a tornatermekben és az uszodákban. A városi hivatalokat pedig országszerte arra kérik, hogy ha lehet, éjszakánként ne működjenek a közlekedési lámpák és fogják vissza a légkondicionálók használatát.

Egy ajánlás alapján a középületek közös helyiségeiben is kikapcsolnák a fűtést, esténként pedig hanyagolnák a plakátok kivilágítását. Habeck  szerint az irodákban pedig télen elég ha 19 fokra melegítik a munkahelyeket.

Münchenben a városi tulajdonban lévő szaunáknak mondtak ideiglenes búcsút.

A legkeményebb intézkedések Hamburgban léphetnek majd életbe. Arra készülnek, hogy ha beüt a baj akkor a melegvíz használatot csak bizonyos időszakokban fogják engedélyezni a lakosságnak.

A Mercedes más spórol a gázon

Ám ha az orosz import megszűnik nem a lakosság, hanem a vállalatok fognak először elesni a gáztól. A cégek a jelenlegi helyzetben maguk is igyekeznek áthangolni a működésüket. Az utóbbi hónapokban a Mercedes-Benz körülbelül egy-tizedével csökkentette a gázfelhasználását. De az energiaválság miatt nem is igazán az autóipar van veszélyben. A vegyi-, az acél-, az üveg-, az alumínium- és a papíriparnak több félnivalója van.

A BASF a világ legnagyobb vegyipari vállalata önmagában annyi energiát fogyaszt, mint Dánia.

A vállalat vezetője Martin Brudermüller egyelőre optimista: a második legnagyobb üzemük Brandenburgban gáz nélkül is tud működni, a központi gyár Ludwigshafen-ben pedig ha csökkentett menetrendben, de akkor is tud üzemelni, ha az orosz gázcsapokat elzárják.

A cégvezér nyilván abban bízik, hogy ha a kormány vészhelyzeti tervében a legmagasabb szint életbe lép, az állam pedig átveszi az energetikai létesítmények felett az irányítást és maga dönt hogy ki kap gázt és ki nem, akkor ők elsőbbséget fognak élvezni.

Klaus Müller a téma kapcsán annyit mondott, hogy minden céget nem lehet alapvetőnek minősíteni. Az a gyár, amelyik például csoki-süteményeket gyárt, aligha tartozik a kritikusan fontos társaságok közé.

A leginkább az alumínium ipar szereplői félnek: ezaz ágazat 22 milliárd dolláros nagyságú és úgy 240 cég működik ezen a területen.

Egy kutatás szerint a gázellátás 30 százalékos csökkentése már a cégek felénél leállítaná a termelést.

Hogy pontosan mekkora csapást mérne a német gazdaságra az orosz gázimport megszűnése azt nehéz megbecsülni: vannak kutatások, amelyek szerint a GDP 0,2 százalékkal, mások szerint viszont 5 százalékkal esne vissza.

A gáztározók feltöltése önmagában nem megoldás

A gáztározók feltöltése a tervezettnél gyorsabban zajlik. Eredetileg szeptemberre akarták elérni a 75 százalékos töltöttséget, de erre a szintre már augusztus első felében eljutottak.

Klaus Müller a német közműhálózat feje szerint azonban mindez túl sok örömre nem ad okot. Mert ha 100 százalékra fel is töltik majd a gáztározókat, akkoris csak 10 hétre bírnák ki az orosz gáz teljes nélkülözését.

Szerinte a spórolásra kell helyezni a hangsúlyt: éves összehasonlításban 20 százalékkal kell legalább visszavágni a gázhasználatot.

A válságkezelés részeként Hannover szomszédságában visszakapcsolnak egy üzemen kívüli szénerőművet, amely a tervek szerint augusztus 29-től jövő árpilisig fog működni. Viszont az atomerőművek üzemben tartását a gazdasági miniszter kizárta. Az indoklás szerint a nukleáris erőművekkel csak a gázfelhasználás 2 százalékát lehetne megtakarítani.