Energiaválság: Hogyan segíthet Katar és Omán Magyarországnak?

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter előbb Dohában katari földgáz vásárlásáról egyeztetett, majd Budapesten ománi kollégájával tárgyalt szénhidrogén-kapcsolatokról.

Katar és Omán – két gazdag olajállam – gondolhatnánk, de meglepően különböző mentalitású országokról van szó. És valójában az ígéretes tárgyalások mellett azért fontos azt is megjegyezni, hogy jó az, ha Magyarországnak vannak újabb és újabb nemzetközi szénhidrogénforrásai, de még egy feladat van velük, be is kell hozni az országba az anyagot.

Katar: mesés szénhidrogénvagyon

A kicsi Katar rendkívül szerencsés helyzetben levő állam. Elsősorban a földgáznak köszönheti mesés gazdagságát, ebből 870 milliárd köbméterrel övé a világ ismert készleteinek 12,5 százaléka. Azért olajból is jól áll, ott a világ ismert tartalékának 1,5 százalékával, 25 milliárd hordóval rendelkezik. Képzelhetjük, hogy egy ilyen, eleve szupergazdag állam életében mit jelentett az idei év, amikor az árak kilőttek a csillagok közé.

Összehasonlításképpen még az olajtartalék sem kis tétel, az Egyesült Államoknak például Katarnál alig több, 35 milliárd hordó a tartaléka, az pedig külön abszurd, hogy a legtöbb olaja annak a Venezuelának van, amely így is a Föld egyik legélhetetlenebb országa. De fontos hangsúlyozni, hogy Katarral cseppfolyósított földgázról tárgyaltunkvagyis az LLNG lenne az együttműködés tárgya, nem olaj. Katar helyzete annyiban is speciális, hogy azonos geográfiai talapzaton terül el, mint Irán, vagyisa világ második és harmadik legnagyobb földgáztartalékával rendelkező ország szinte versenyez a gázért. És

mivel Iránt nyugati szankciókkal sújtják, nem tud mérnöki és kitermelési tudást venni, illetve nem nagyon tud szénhidrogént eladni, így Katar helyzeti előnyben van, fokozatosan szippantgatja ki a felszín alól a földgázt.

Omán: szerényebben

Ománnak csak sokkal, de sokkal kevesebb van ezekből a kincsekből, földgázból a katari gázvagyon töredéke (25 milliárd köbméter), olajból is csak a katari szint ötöde (5 milliárd hordó), de persze Omán így is bőven nevezhető gazdag olajállamnak.

Megint álljon itt egy számunkra szomorkás összehasonlítás, mi ezekből a kincsekből két nagyságrenddel kisebb ligában játszunk, csak párszázmillió köbméter gázzal és pármillió hordó ismert olajtartalékkal rendelkezünk, igaz kutatások és találatok azért vannak olykor. Mégis nálunk kevesebb szénhidrogénnel egész Európában szinte csak Szlovákia és Portugália rendelkezik. Na meg persze a miniállamok, de azért Liechtensteinben, vagy éppen Vatikánban aligha várható fúrás.

Az Ománról írt helyszíni beszámolónkat, országprofilunkat itt olvashatja.

A két eltérő mentalitás

Katar mesésen jómódú, ha az egy főre jutó GDP-t nézzük, a Föld egyik leggazdagabb országa. Ennek megfelelően bőven van pénze presztízsberuházásokra (lásd az idei foci vébét), de befektetnek a világ topcégeibe, szállodáiba, sportklubjaiba (a francia PSG a legismertebb), a légitársaságok piacán is remek pozíciót fejlesztettek. Az ország elég „szigorú”, fundamentalista, a vébé során ebből is voltak bonyodalmak.

Omán sokkal szerényebb, visszahúzódóbb, ugyanakkor az egész térség legnyugodtabb és legszabadabb állama, nem szoktunk konfliktusokról, durva bírósági ítéletekről, rendőri fellépésekről hallani. Az ország monarchia, ugyanakkor a szultán (illetve főleg az eggyel korábbi uralkodó) közismerten szeret inkább hazai kulturális projektekbe invesztálni (Maszkatban csodás operaház és hatalmas mecset épült az elmúlt években).

A magyar kapcsolatok

Mindkét ország jól ismeri Magyarországot, Katar számára azért a magyar piac nem annyira hangsúlyos, de például a Kopaszi-gát méretes ingatlanprojektjében volt katari befektető. Omán pedig kifejezetten fontos invesztor, hiszen ománi befektetője van a Mol Nyrt.-nek és a Four Seasons szállodának is.

Ebből a távolságból természetesen a most alakuló energiakapcsolatokban csakis tengeri szállításokról lehet szó! A cseppfolyósított gáz (LNG) technológiájáról röviden: azok a földgázban gazdag országok (Katar, Ausztrália, Norvégia), amelyek vezetéken nem nagyon érnek el felhasználókat, mínusz 163 fokon cseppfolyósítjáka gázt és hajókon bárhová el tudják vinni a hatszázadára zsugorodó anyagot. A zöldek nem szeretik ezt, mert a hűtés és a szállítás sok energiát igényel.

Ugyanakkor vannak olyan helyek Tajvan, Japán, vagy a Fülöp-szigetek, amely csakis így tudnak földgázt beszerezni, mert nekik nincs, vezetékkel pedig odavinni nagyon költséges lenne.

Katar az LNG-ben akkora játékos, hogy a világ legnagyobb tankereit is az országról nevezték el, Q-Max így hívják azokat a gigantikus hajókat, amelyben negyedmillió köbméter LNG is elfér, ami a visszagázosítás után mintegy 150 millió köbméter földgáz lesz.

Szijjártó tárgyalásai, majd remélhetőleg a politikai megegyezés után a konkrét céges szállítási szerződések azért fontosak, mert az LNG-kapacitások lekötéséért is nagy globális verseny van. Nemcsak az orosz gáztól függetlenedő Nyugat-Európa, de a fenti szigetek mellett például Kína és Dél-Korea is nagy vevő.

Csak a szállítás vége

Ám van még egy nagy probléma, és ebben azért nem állunk most olyan jól. Magyarország nem tengeri ország, és eddig mind a földgázban, mind az olajban elsősorban vezetékes (orosz) szénhidrogénekre hagyatkozott.

Az LNG-vásárlásokhoz pedig nemcsak anyag, de visszagázosító terminál és onnan kiinduló, de Magyarországig is elérő vezeték is kell. Ebben pedig kapacitáshiány van.

A horvát Omisalj kikötője már elérhető, onnan hozunk is be földgázt, emellett a közelünkben Észak-Olaszországban, illetve Lengyelországban, esetleg Görögországban is

vannak ilyen kapacitások, ahogyan Németország is ráállt a terminálfejlesztésekre. Csakhogy ahhoz, hogy az oda beszállított földgázt ne csak a lengyel, német, vagy olasz lakosság és ipar fogyassza el, hanem nekünk is jusson, részben fejleszteni kell az infrastruktúrát, olykor teljesen a nulláról kell kiépíteni a vezetékeket.

De az is biztos, hogy az árban is jól meg kell majd nyomni a ceruzát. Vagyis nemcsak az ománi, vagy katari partnerrel kell jó szerződést kötni az anyag árára, de majd a vezetéküzemeltetőkkel is a szállítási díjra.