Ennyivel húzza vissza a háború a magyar gazdaság teljesítményét
ElemzésekA háború és a gazdasági szankciók 2,5 százalékpont körüli mértékben foghatják vissza a magyar gazdasági bővülést. Jelenleg 3,5 százalék körüli növekedést vár az idei évre az MNB. A megnövekedett reálgazdasági bizonytalanság visszafogja a vállalati hitelbővülést, ami fékezi a beruházásokat és végeredményben a GDP növekedést. A középtávú felzárkózáshoz kritikus fontosságú nemzetgazdasági beruházási ráta azonban magas, 26-27 százalékos szinteken marad az elkövetkezendő három évben. Az emelkedő infláció ellenére is nőnek a reálbérek. Az idén kétszámjegyű átlagbéremelkedést vár az MNB.
Balatoni András, az MNB igaztatója a jegybank sajtótájékoztatóján elmondta, a háború kitörése előtt a gazdaság gyors növekedési pályán állt.
Az elmúlt hatvan év leggyorsabb gazdasági kilábalását figyelhettük meg. A tavalyi év végi dinamika az idei év elején is folytatódott, akár fokozódhatott is.
A háború és a szankciók ugyanakkor számos csatornán keresztül lassítják a gazdasági növekedést. Ennek ellenére a hazai gazdaság növekedési potenciálja továbbra is erős, a fundamentumok nem változtak meg. Így a középtávú kilátások is változatlanok.
Az inflációt számos egymásra halmozódó sokk érte az elmúlt évben. Emiatt későbbre tolódik a fogyasztói árindex csökkenése és az inflációs cél elérése.
A folyó fizetési mérleg egyenlege átmenetileg jelentősen romolhat, majd gyors javulást követően 2024 végére egyensúly közelében alakulhat. A kedvező folyamatokhoz hozzájárul az államháztartás hiányának fokozatos csökkenése is.
Orosz-ukrán háború hatásai
Az orosz-ukrán háború és a szankciók makrogazdasági hatásai több csatornán keresztül érvényesülnek, melyek az alábbi ábrán láthatók.
Forrás: MNB
Kereskedelem
A közvetlen kereskedelem aránya Ukrajna és Oroszország irányába alacsony. 2014-et követően jelentősen csökkent Oroszország súlya a hazai exportban, nagyjából megfeleződött – mutatott rá Balatoni András.
Magyarország közvetlen áruexportja célországok szerint, 2020
Forrás: MNB
Import oldalról sem jelentős a kitettségünk. Oroszországból 2,2, Ukrajnából 1,3 százalékot tesz ki az importarányunk.
Az Európai Unió szintjén is mérsékelt az orosz-ukrán import és export. Az export 5,1, az import 5,6 százaléka köthető Oroszországhoz és Ukrajnához.
Háború hatása
A háború és a gazdasági szankciók 2,5 százalékpont körüli mértékben foghatják vissza a magyar gazdasági növekedést. Jelenleg 3,5 százalék körüli növekedést vár az idei évre az MNB.
A GDP éves változásának eltérése a háború nélküli előrejelzéshez képest
Forrás: MNB
Az idén a növekedés több mint felét a háztartások fogyasztása fogja adni.
Uniós növekedési kilátások
Az orosz-ukrán háború mérsékli a kereskedelmi partnereink 2022-re vonatkozó növekedési kilátásait is.
Érdekesség, hogy a háború miatt az idei évi gazdasági növekedési várakozások mérséklődtek, de a jövő évi előrejelzések lényegében változatlanok.
Magyarország legnagyobb exportpartnereire adott GDP előrejelzések változása
Forrás: MNB, Bloomberg
Értékláncok
A globális értékláncok történelmi távlatban is nagyon szakadozottak. Az elmúlt 25 évben soha nem voltak annyira töredezettek az ellátási láncok, mint napjainkban.
A hazai termelésben a nyersanyag- és chiphiány, valamint a szállítási költségek képezik most a legjelentősebb akadályokat.
Oroszország és Ukrajna súlya jelentős számos kulcsfontosságú alapanyag világkereskedelmében. Erre a legjobb példa a földgáz, a kőolaj és a búza. Mindez azt eredményezheti, hogy a kínálati súrlódások tovább fokozódhatnak, ami növeli az inflációt és csökkenti a gazdasági teljesítményt.
Oroszország és Ukrajna részesedése a világ exportjából
Forrás: MNB
Régiós inflációs körkép
Már a tavalyi év végén elkezdődött a korábbi éveknél lényegesen magasabb átárazás a vállalati oldalon. Az orosz-ukrán háború és a szankciós politikák világszerte még tovább emelik az inflációt.
A 2016-2019-es átlaghoz képest 522 százalékkal emelkedtek a nemzetközi gázárak, míg a palládium, a szén, a nikkel, a búza, az olaj, a réz és az alumínium is drasztikus áremelkedésen van túl.
A 2022 februári infláció alakulása nemzetközi összehasonlításban
Forrás: MNB
Az infláció és a maginfláció rövidtávon tovább emelkedhet a külső, kínálati sokkhatások következtében. A csökkenés a második félévtől várható és 2023 vége felé érhetjük el újra a 3 százalékos jegybanki inflációs célt.
Infláció és maginfláció várható alakulása
Forrás: MNB
Nemzetközi jegybankok
A régiós jegybankok mellett az Európai Központi Bank és az amerikai Fed is az inflációs célt jelentősen meghaladó inflációt prognosztizál az idei évre.
2022-re és 2023-ra vonatkozó jegybanki előrejelzések
Forrás: MNB
Hitelezés
A megnövekedett reálgazdasági bizonytalanság visszafoghatja a vállalati hitelbővülést is – fejtette ki Balatoni András. A lassabb hitelezés fékezi a beruházásokat és végeredményben a GDP növekedést.
A vállalati szektor hitelállományának alakulása
Forrás: MNB
Beruházások
A geopolitikai feszültségek a bizonytalanság és a vállalati működési költségek növekedésén keresztül lassítják a beruházásokat.
A vállalati beruházások az idei évben nem fognak várhatóan nőni.
A szektorok hozzájárulása a beruházások éves változásához
Forrás: MNB, KSH
Az MNB igazgatója ugyanakkor rávilágított, hogy a középtávú felzárkózáshoz kritikus fontosságú nemzetgazdasági beruházási ráta magas, 26-27 százalékos szinteken marad az elkövetkezendő három évben.
Ez nagymértékben hozzájárul ahhoz, hogy középtávon a növekedési kilátások nem változtak érdemben.
Reálbérek
Az emelkedő infláció ellenére is nőnek a reálbérek. Ez az idén a kétszámjegyű átlagbéremelkedéssel magyarázható.
A versenyszféra bruttó átlagkereset és átlagos munkaerőköltség éves változása
