Ennyivel vagyonosabbak a magyarok a régiós országok háztartásainál

Az MNB adatai alapján a magyar háztartások bruttó vagyona a GDP 209 százalékát tette ki 2019-ben, amellyel továbbra is az Európai Unió utolsó negyedébe tartozunk. Az EU-n belüli háztartások bruttó vagyonának átlaga 281 százalék.

A többi visegrádi ország, azaz Csehország, Lengyelország és Szlovákia átlaga ellenben csupán 177 százalék volt. A magyar háztartások vagyona tehát magasabb a hasonló fejlettségű országokénál.

Ezzel szemben a nyugat-európai országok, például Belgium, Dánia, Hollandia, Olaszország változatlanul jelentős többletvagyonnal rendelkeznek a régiós országokhoz képest. Az említett négy ország háztartásainak vagyona a GDP arányában átlagosan 416 százalék.

Forrás: MNB

Részvényvagyon

Az előző grafikonon jól látható, hogy uniós szinten továbbra is rendkívül alacsony a magyar háztartások birtokában lévő részvény és befektetési jegy állomány. A fejlettebb és vagyonosabb országokban a családok a GDP arányában a többszörösét tartják részvényekben. Magyarország e téren az unió rangsorában a 24. helyen áll.

Ez azért jelent problémát, mert a nemzetközi és a hazai részvénypiacok kínálják hosszú távon a legmagasabb hozamokat a különféle befektetési kategóriák közül. Az alacsony részvénysúly miatt a magyarok csak jóval kisebb mértékben részesülnek a részvénypiacok emelkedéséből. Emiatt a vagyonosodás terén a felzárkózásunk nehezebbé válik.

Az amerikai S&P 500 részvénypiaci index például a 2009-es mélyponthoz képest több mint hatszorozott. A német DAX és a magyar BUX index értéke is több mint négyszer olyan magas most, mint bő egy évtizede.

Ebből az extra hozamból maradt ki a magyar háztartások nagy része.

Készpénz

A járvány hatására jelentősen megnőtt a háztartások készpénzállománya.

Uniós szinten hazánkban a legmagasabb a családok készpénzállománya.

A magas készpénzállomány nem produktív, ezért további támogató lépésekre lehet szükség a leépülésének felgyorsításához.

Élvonal

Az élmezőnybe tartoznak a magyar családok uniós összevetésben a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, az egyéb részesedések tartása és a nyújtott hitelek esetében.

A hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok kategória felfutásához nagymértékben hozzájárult a vonzó kamatozású lakossági állampapírok térnyerése.

Ingatlanok

A magyar háztartások számára kedvező az ingatlanárak emelkedése, hiszen a magyarok bő 85 százaléka saját tulajdonú ingatlanban lakik.

Az ingatlanpiaci esés alja 2013 magasságában volt. Ezt követően a lakásárak a két és félszeresükre emelkedtek, ami támogatta a magyarok gyarapodását.

Duna House országos lakásárindex, 2021 március

Forrás: Duna House

Vagyon

A háztartások pénzügyi eszközöket és lakásállományt tartalmazó bruttó vagyona 2020 végére meghaladta a 110.000 milliárd forintot, amely 8,5 százalékos növekedést jelent éves alapon.

A jegybank adatai szerint az elmúlt egy évben a lakásállomány mellett a betétek és a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok értékének emelkedése járult hozzá leginkább a vagyonnövekedéshez. Összesen 6.206 milliárd forinttal, mely a teljes növekmény 82 százalékát tette ki.

Fizetések

A vagyonosodást segíti, hogy idén, jövőre és 2023-ban is évente nagyságrendileg 7,5 százalékkal emelkedhetnek az átlagbérek Magyarországon az MNB friss előrejelzései alapján. Ez azt jelenti, hogy három év múlva 25 százalékkal magasabbak lesznek az átlagos keresetek.

Családtámogatás

A családok személyi jövedelemadójának visszatérítése is hozzájárulhat a háztartások vagyonának növekedéséhez. Amennyiben 5,5 százalékot eléri az idei GDP bővülés mértéke, abban az esetben az állam a jövő év elején visszafizeti minden gyermeket nevelő szülőnek az idei év után befizetett személyi jövedelemadóját. A maximális korlát szülőnként 800 ezer forint, azaz családonként legfeljebb 1,6 millió forint.

Az MNB becslései szerint a háztartások a visszatérített összeg felét fogyaszthatják el, másik felét megtakaríthatják.