Az adatok időállapota: késleltetett. | Jogi nyilatkozat

Erste: újra lendületet vett a gazdaság, jövőre tovább gyorsulhat a növekedés

Elemzések35 perceHenczi Bernadett

Az Erste elemzői szerint a három gyenge év után 2026-ban ismét érdemi növekedési pályára állhat a magyar gazdaság. A bank idén 1,7 százalékos, jövőre 2,2 százalékos GDP-bővülést vár. A fogyasztás mellett fokozatosan az export és a beruházások is erősödhetnek, miközben az infláció látványosan mérséklődött. A kép azonban korántsem kockázatmentes: a közel-keleti konfliktus, a vámháborús feszültségek, az aszálykárok és a globális kötvénypiaci turbulenciák egyaránt ronthatják a kilátásokat.

Fordulat körvonalazódik a magyar gazdaságban az elmúlt három év hullámzó, összességében stagnáláshoz közeli teljesítménye után. Az Erste friss makrogazdasági prognózisa szerint 2026-ban 1,7 százalékkal növekedhet a magyar GDP, majd 2027-ben 2,2 százalékra gyorsulhat a bővülés. Ez jelentős előrelépés lenne a tavalyi mindössze 0,5 százalékos növekedéshez képest. Az idei első és második negyedévben az előző három hónaphoz viszonyítva egyaránt 1,7 százalékkal nőtt a GDP, az Erste szerint pedig a tavaszi országgyűlési választások után gyors emelkedésnek induló üzleti és fogyasztói bizalmi mutatók arra utalnak, hogy a növekedési fordulat tartósabb lehet.

A fogyasztás marad a növekedés fő motorja

A gazdaságot jelenleg elsősorban a háztartások fogyasztása húzza.

Az Erste az idei év egészére 4 százalékos fogyasztásbővülést vár a 2025-ös 2,9 százalék után, melynek egyik legfontosabb támasza a reálbérek emelkedése.

A következő időszakban ugyanakkor kiegyensúlyozottabbá válhat a növekedés szerkezete. A bank elemzői szerint fokozatosan javulnak az export kilátásai, így az ipari termelés is valamivel gyorsabban növekedhet. Emellett a beruházásoknál is megjelenhetnek az élénkülés első jelei az elmúlt évek mélypontjai után. Ez utóbbi különösen fontos lenne. A beruházások 2024-ben még 8,6 százalékkal, 2025-ben pedig további 2,8 százalékkal estek vissza. Az Erste 2026-ra már 1,5 százalékos, 2027-re pedig 3,5 százalékos növekedést prognosztizál. A következő években az eddig befagyasztott európai uniós források várható felszabadítása is érdemi támaszt adhat a beruházásoknak és ezen keresztül a GDP-nek.

Tízéves mélypontra esett az infláció

A másik látványos változás az inflációnál következett be. A fogyasztóiár-index a januári 2,1 százalékról augusztusra 1,3 százalékra mérséklődött, ami közel tízéves mélypontot jelent. Az Erste saját friss napi elemzése is kiemelte az augusztusi 1,3 százalékos inflációs adatot. A bank szerint a dezinflációban az adminisztratív árkorlátozások mellett az erős forintnak is jelentős szerepe volt. A külkereskedelmi forgalomban versengő termékek esetében az árfolyam alakulása folyamatos dezinflációs nyomást jelentett. Az éves átlagos infláció így a tavalyi 4,4 százalékról idén 1,8 százalékra csökkenhet. Az Erste 2027-re már némi gyorsulást vár, 2,8 százalékos éves átlagos pénzromlással számol. A kedvező összkép mögött azonban továbbra is vannak kockázatok:

a szolgáltatások magasabb árdinamikája megnehezítheti az árstabilitás tartós fenntartását, miközben a gazdaság élénkülése és a bázishatások is felfelé tolhatják az inflációt.

Van még tér a kamatcsökkentésre, de egyre kisebb

A kedvező inflációs folyamatok lehetőséget adtak a Magyar Nemzeti Banknak a monetáris lazítás folytatására. Június és augusztus között összesen 75 bázisponttal, 6,25 százalékról 5,50 százalékra csökkent az alapkamat. Az Erste szerint az év végéig további kamatcsökkentés jöhet: a három hónapos BUBOR-t 2026 végére 5 százalékra, 2027 végére 4,5 százalékra várják. A további lazítás azonban már óvatosabb lehet.

A közel-keleti konfliktus, a globális kötvénypiacokon tapasztalható turbulencia és az ebből fakadó forintvolatilitás egyaránt megfontoltabbá teheti a jegybankot.

Nagyot javult Magyarország kockázati megítélése

Az elmúlt hónapok egyik legfontosabb pénzpiaci fejleménye a magyar kockázati prémium látványos csökkenése volt.

A tízéves forint állampapír átlagos hozama a 2026 első negyedévi 6,76 százalékról a második negyedévben 5,73 százalékra süllyedt, augusztus végén pedig 5,6 százalék körül alakult. A tízéves német államkötvényhez viszonyított felár hat hónap alatt több mint 150 bázisponttal szűkült, és megközelítette a Covid-válság előtt jellemző 200–250 bázispontos tartományt. A nyáron ugyan a magyar hosszú hozamok is felfelé korrigáltak, ám az Erste értékelése szerint a magyar piac viszonylag jól átvészelte a globális kötvénypiaci turbulenciát és a geopolitikai feszültségek fokozódását. A további javuláshoz ugyanakkor már kézzelfogható fundamentális előrelépésre lenne szükség. A bank szerint ehhez hiteles költségvetési konszolidáció, az uniós források tényleges beáramlása és egy konkrétabb euróbevezetési stratégia kellene. Ez azért is fontos, mert

az államháztartás helyzete továbbra is a magyar gazdaság egyik gyenge pontja.

Az Erste 2026-ra a GDP 7,3 százalékának megfelelő költségvetési hiánnyal számol, amely 2027-ben 5,3 százalékra mérséklődhet.

355 forintos eurót vár az Erste 2027 végére

A forint az év során jelentős utat járt be. A márciusi geopolitikai feszültségek idején az euró árfolyama 397 forint közelébe emelkedett, június közepére azonban 350 forint alá süllyedt. Ez a márciusi csúcshoz képest csaknem 12 százalékos forinterősödést jelentett. Az erősödést a geopolitikai kockázatkerülés enyhülése mellett a költségvetési kilátások javulása, az uniós forrásokkal kapcsolatos várakozások és az euró bevezetésével összefüggő kedvezőbb piaci megítélés támogatta. Júliustól korrekció következett, az euró visszatért a 360–365 forintos sávba. Az Erste az év végére 360 forintos, 2027 végére pedig 355 forintos euróárfolyamot prognosztizál.

A növekedési fordulat megérkezett, a kérdés a tartóssága

Az Erste prognózisa összességében jóval kedvezőbb képet fest a magyar gazdaságról, mint amit az elmúlt években megszokhattunk.

A fogyasztás erős, az infláció meredeken csökkent, a beruházások hosszú visszaesés után növekedésnek indulhatnak, a kockázati prémium pedig látványosan mérséklődött. A külső környezet ugyanakkor továbbra is bizonytalan.

Az elemzők a közel-keleti konfliktus elhúzódását, az ismét megjelenő vámháborús feszültségeket, a jelentős aszálykárokat és az energiapiaci kockázatokat emelik ki a második félév legfontosabb veszélyei között. A 2026-ra várt 1,7 százalékos, majd a 2027-re prognosztizált 2,2 százalékos GDP-növekedés így már egyértelmű elmozdulást jelent a stagnálásból. A következő nagy kérdés az lesz, hogy a fogyasztás mellé valóban fel tud-e zárkózni az export és a beruházás – vagyis sikerül-e a mostani élénkülésből tartós, szélesebb alapokon nyugvó növekedési pályát kialakítani.