Esnek az olajárak: visszaállíthatják az orosz olajembargót?

Meredeken zuhantak ma az olajárak, miután az Egyesült Államok és Irán bejelentette, hogy megállapodást kötöttek a Hormuzi-szoros újranyitásáról, amely több mint 100 napig zárva tartott.

A hírre a WTI nyersolaj hordónkénti ára 80 dollár alá esett, amely már csak 13 dollárral tér el a háború előtti szinttől.

Donald Trump amerikai elnök vasárnap este közösségi oldalán jelentette be a megegyezést. Az iráni külügyminiszter-helyettes és a közvetítő felek (Pakisztán és Katar) is megerősítették, hogy az egyetértési megállapodás szövegét véglegesítették.

Bár a hivatalos részleteket még nem hozták nyilvánosságra, iráni források szerint az egyezség az alábbiakat tartalmazza:

• A libanoni háború lezárása, amelyet Izrael nem erősített meg.
• Az iráni olajra vonatkozó szankciók felfüggesztése, lehetővé téve Irán számára a nyersolajexport azonnali újraindítását a 60 napos tűzszünet alatt.
• 24 milliárd dollárnyi befagyasztott iráni vagyon feloldása (ebből 12 milliárdot már a tárgyalások megkezdése előtt elérhetővé tesznek).
• Iráni kötelezettségvállalás, miszerint nem állít elő atomfegyvert.

A diplomáciai áttörést majdnem meghiúsította egy Bejrút elleni izraeli légicsapás. Trump elnök azonnal elítélte a támadást, kijelentve, hogy ennek „nem lett volna szabad megtörténnie”, és felszólította Izraelt, hogy állítsa le a Libanon elleni akciókat.

Tengeri aknák a Hormuzi-szorosban

A kereskedők végre elkezdtek beárazni a béke és kereskedelmi forgalom rendeződésének lehetőségét.

Ugyanakkor a piacok mindaddig feszültek maradnak, amíg a szorost meg nem tisztítják a tengeri aknáktól, a megállapodást alá nem írják, és a tényleges hajóforgalom meg nem indul.

A brit kormány bejelentette, hogy legkésőbb 2027. január 1-jével teljesen megtiltja a harmadik országokban finomított, de orosz nyersolajból származó gázolaj (dízel) és kerozin importját. Ezzel London lezárja az egyik utolsó olyan jogi kiskaput, amelyen keresztül orosz olajtermékek még bejuthattak a brit piacra.

Bár az Egyesült Királyság már korábban megtiltotta a közvetlen orosz kőolaj- és üzemanyag-behozatalt, egy májusi intézkedés átmeneti mentességet biztosított a harmadik országokban (pl. Indiában) finomított orosz dízelt és kerozint szállító cégeknek, hogy az ellátási láncok alkalmazkodni tudjanak. Most ennek az átmeneti időszaknak szabtak határidőt.

A kormány hangsúlyozta, hogy a jelenlegi engedélyeket kéthetente felülvizsgálják. Ha a piaci körülmények megengedik, a tilalmat akár a 2027-es céldátumnál korábban is életbe léptethetik, a piaci szereplőknek pedig legalább négyhónapos felkészülési időt fognak biztosítani a végső lezárás előtt.

A brit kormány nyomás alatt kívánja tartani az orosz gazdaságot, emellett a májusban bevezetett, az orosz cseppfolyósított földgázhoz (LNG) kapcsolódó tengerészeti szolgáltatások korlátozását is fenntartják.

Bár a brit adatok szerint a nemzetközi szankciók elvileg már több mint 450 milliárd dollártól fosztották meg az orosz gazdaságot, a szakértők megjegyzik, hogy

az orosz olaj az elmúlt években rendkívül kreatív és összetett útvonalakon jutott el a világ különböző pontjaira.

A szankciók ezeket az utakat drágábbá és bonyolultabbá teszik ugyan, de teljesen felszámolni nem tudták őket.

Mi lesz az orosz olajjal?

Az indiai külügyminisztérium még pénteken éles kritikával illette a nyugati országok, különösen az Egyesült Államok szankciós politikáját. Véleménye szerint

az orosz olajra kivetett, majd visszavont korlátozások, valamint az India felé tanúsított változékony amerikai álláspont a nyugati kettős mércét és a morális felsőbbrendűség hiányát bizonyítják.

2022-ben, az ukrajnai invázió után az USA kifejezetten arra kérte Indiát, hogy a globális piac stabilizálása érdekében vásároljon orosz olajat. Később mégis vámokkal sújtották Indiát emiatt, majd az idén áprilisi iráni háború és a dollár fölé emelkedő olajárak miatt az USA ismét feloldotta az orosz olajra vonatkozó szankciókat.

Négy évvel a konfliktus kirobbanása után Oroszország maradt India első számú kőolajszállítója, amelyet az aktuális amerikai mentességek is támogatnak – ugyanazé az USA-é, amely az év elején még az orosz import visszavágását követelte Új-Delhitől.

A közel-keleti ellátási láncok összeomlása miatt India más források felé is nyitott: augusztusig biztosította az ellátását az Egyesült Arab Emírségekből, Brazíliából, Venezuelából, valamint nyugat-afrikai országokból (Nigéria, Angola) származó beszerzésekkel.

Mélypontra esett az olajkitermelés

Az OPEC tagállamok nyersolajtermelése 2000 óta nem látott mélypontra, napi 16 millió hordóra esett vissza idén májusban, amely még a Covid-lezárások alatti keresletösszeomlás időszakát is alulmúlja, igaz, a mostani adatból már hiányzik az Egyesült Arab Emírségek, amely május 1-jével kilépett a szervezetből.

A háborútól távol eső tagállamok növelni tudták a kitermelésüket.

Venezuela májusban napi 1,25 millió hordót exportált, amely hatalmas, 61 százalékos növekedés 2025 májusához képest.

Nigéria kőolaj- és kondenzátum-termelése napi 1,66 millió hordóra emelkedett, ezzel megközelítette az OPEC+ által szabott kvótáját.

Bár az OPEC+ papíron júliusra újabb napi 188 000 hordóval megemelte a kollektív kvótáját (így április óta már összesen 600 000 hordós növelést irányoztak elő), ez csak elméleti növekedés. 

A valós, fizikai kitermelésnek a közel-keleti háború továbbra is kemény gátat szab – figyelmeztet az Oilprice.