Est Media: a tőzsde legkülönösebb részvénye

Elemzések2019. jún 27.Fellegi Tamás

Gondolná valaki, hogy van olyan tőzsdei részvénytársaság, amely nem csinál semmit, de fizetnie kell a fenntartás költségeit? És még imádják is a befektetők, drágán veszik a látszólag értéktelen részvényeket. Ez a különlegesség az Est Media.

Csak a remény élteti

Mindez hihetetlennek tűnik, pedig nem az. Elsőre nehéz elképzelni, hogy adott egy cég, tevékenysége nincs (csak volt régebben), árbevétele sincs, nagy saját tőkéje sincs (ez természetesen értéket adhatna neki), és még csak arról sincs szó, mint a Plotinus, ma már AKKO esetében volt, hogy a cég birtokolta saját részvényeinek 97 százalékát, így viszonylag kis összegért többséget lehetett vásárolni egy ilyen érdekes konstrukcióban.

Persze joggal merül fel a kérdés, ki birtokolja az ilyen részvényt, és hogyan fizetik a felmerülő költségeket? Egy részvénytársaságnak ugyanis tevékenység nélkül is vannak kötelezettségei, így költségei, de egy nyilvánosnak, azaz tőzsdeinek, pláne. Előírás az igazgatóság, a felügyelőbizottság, a könyvelő, tőzsdei beszámolókat kell készíteni, kell minimum egy alkalmazott a cégben, és még lehet sorolni. Ha nincs árbevétel és nincs a költségekhez képest nagy összegű saját tőke, akkor ezeket a költségeket külső források bevonásával kell fedeznie a cégnek.

Hogy érhet ennyit?

Az Est Media esetében most ez is történik, hisz ennek lépéseit nemrég közzétették a BÉT oldalán. A tulajdonosi szerkezet ugyancsak a BÉT adatai szerint: van egy 20 százalékos tulajdonos, a többi közkézhányadnak tekinthető. Ami azonban az igazán meglepő, hogy a részvények igen magas áron forognak, és az utóbbi hónapokban csökkent az árfolyam, az üres cég még így is 8 milliárd forintos tőzsdei kapitalizációval rendelkezik.

Na de hogyan lehetséges ez? A tőzsdén gyakran előfordulnak irreális árak, de a rendkívül magas árat működő cégeknél azzal szokták indokolni, hogy igen nagy növekedést várnak a cégtől. Egy semmit nem csináló üres cégtől azonban értelemszerűen nem várunk semmit, pontosabban nem fizetnénk érte. Hogy miért történik mégis, amit most láthatunk? Egyszerű: mert az elmúlt időszakban néhány tőzsdei céget rendhagyó módon tettek értékessé új tulajdonosai.

Előzmények

Ezek az Opus és a most éppen beleolvadó Konzum elsősorban, de a 4iG is ide sorolható. A cégekben úgy vásároltak többséget a nagybefektetők, hogy egyrészt sokkal drágábban is vettek, mint amennyiért egy kizárólag pénzügyi racionalitások alapján döntést hozó befektető tette volna. Másrészt, ami talán ennél is szokatlanabb: az Opus és a Konzum esetében gigantikus vagyonelemeket hozott be a cégbe az új főtulajdonos, de úgy, hogy ezt kvázi ajándékként kapták a közkézhányaddal rendelkező részvényesek.

Ingyen ebéd

A tőzsdén ritka az ingyen ebéd, de most mégis erről volt szó, bár ezt előre nem lehetett tudni, vagy legalábbis a részvényesek nagy része nem tudta. Mit tett volna egy átlagos nagybefektető hasonló esetben, amikor különböző cégeit, érdekeltségeit egy holdingba akarja összevonni és azt tőzsdére vinni? Alapít egy céget (esetleg vesz egyet, de reális áron), utána jöhet a vagyonelemek bevitele, és végül a tőzsdére vezetés. Több 10 milliárd forinttal olcsóbb lett volna, mint ahogy az említett esetekben megvalósult.

Hogy mik voltak az okok, amiért ilyen gáláns ajándékot kaptak a részvényesek, azzal nem foglalkozunk, viszont a következmény az lett, hogy a befektetők várni kezdték, hogy újabb cégekkel is megtörténhet ugyanez a csoda. Így természetesen az Est Mediával is, amit azért nem szüntetnek meg tevékenység hiányában, mert várják ugyanúgy a befektető-messiást, ahogy a kisbefektetők. A folyamat annyira eldurvult, hogy a spekuláció előtt másfél forinton forgó részvény ára közel 200 forintig is fölment, ahol 20 milliárd forint lett a legfeljebb pár 10 millió forintot érő cég tőzsdei kapitalizációja.

Két éve indult a csodavárás: százszoros emlkedés

Hígulás

Igen ám, de a csodabefektető csak nem jön, a cég pénze közben viszont elfogyott, pontosabban tartozása több lett, mint pénze, így a saját tőke a jegyzett tőke alá esett, ami törvényi szabályozás szerint kipótolandó. Így most a közgyűlés úgy döntött, hogy alaptőke-emelést hajtanak végre, de az új részvényeket jórészt a cég hitelezői jegyzik. Így pénz nem érkezik a céghez, csak a tartozások szűnnek meg, viszont az új részvényesek vállalják, hogy adott ideig nem adják el a részvényeket (bolondok lennének nem eladni követelésük értének sokszorosán, ha tehetnék).

Ez persze érthető kívánság a cég részéről, hisz a most meglévő telje részvényállománynál nagyobb részvénymennyiség zúdulna a piacra. Nagy hígulás lesz a részvényben: 102 millió helyett 256 millió részvény jut ugyanarra a tevékenységet nem végző cégre. Ez érthető módon el is indította az áresést az elmúlt időszakban: 140-ről 80 forintig esett az ár.

A csoda, mint tényező

És hogy mi várható a jövőben? Egy tőzsdei elemző nem építhet a csodákra, még ha azok néha be is következnek, ezért a részvény értéke reálisan továbbra is majdnem nulla, mondjuk, egy forint. Azonban amíg a befektetők bíznak abban, hogy a korábban említett szerencse az Est Mediára is rámosolyog, ennek sokszorosán adják-veszik a papírt. Azt persze nem árt kiszámolniuk, hogy ha jön is a bőkezű befektető, akármennyit nem ajándékoz, csak akkor vesz meg egy ilyen céget, legalábbis a múltban így történt, ha annak nem verték még fel az árát.