Európa újra a terroristák fókuszába kerülhet?

Először március elején Svédországban, a Tyresö településen található mecsetnél zajlott összehangolt rendőrségi akció, amelynek a keretében négy iszlamista fiatalt vettek őrizetbe, akik a feltételezések szerint szoros kapcsolatban álltak az Iszlám Állam terrorszervezettel, valamint annak korábban Belgiumban letartóztatott radikális tagjaival, és amelynek a nevében terrortámadás végrehajtására is készültek.

A négy fiatal közismert volt a svéd hatóságok előtt, mivel mindannyian a helyi szervezett bűnözői köröknek is a tagjai voltak.

Majd, március közepén a német rendőrség Gera városában vett őrizetbe kér afgán állampolgárt, akik 2023-ban csatlakoztak az Iszlám Államhoz, és a korábban Svédországban elkövetett Korán-égetésekre válaszul akartak terrortámadást végrehajtani.Lebukásukat az okozta, hogy a tervezett támadásokhoz fegyvereket akartak beszerezni, és a sikertelen kísérleteket követően újra és újra próbálkoztak. Az ismétlődő illegális fegyverbeszerzési szándék volt az, amely végül felkeltette a terrorelhárítás figyelmét.

Mindössze két nappal a németországi eset után sokkolta a francia és az európai lakosságot is a hír, miszerint terroristák legalább harminc párizsi iskola honlapját törték fel, hogy azokon az Iszlám Állam által végrehajtott lefejezésekről készült elrettentő videókat tegyenek közzé.

Ezzel párhuzamosan öt iskolát pokolgépes merénylet elkövetésével is megfenyegettek.A történtek – a terrorista törekvésektől évek óta komolyan érintett, egyre erőszakosabb iszlám radikalizáción áteső Franciaországban – nagy felzúdulást váltott ki, és még a politikai elit egy része is azonnal rendkívül súlyos incidensnek nevezte a fenyegetést.

És még egy nappal később, 2024. 03. 22-én bekövetkezett az, amitől mindenki félt, aminek esetleges bekövetkezésére az amerikai titkosszolgálatok hetekkel ezelőtt figyelmeztettek.A Moszkva melletti Krasznogorszkban, az Iszlám Állam által pénzelt terroristák automata lőfegyverekkel felszerelkezve támadást hajtottak végre egy bevásárlóközpontban található koncertterem ellen.

A válogatás nélküli mészárlásnak, 130-nál is több halálos áldozata volt. A terroristák által használt gépfegyveres mészárlási módszer ismerős, visszatérő eleme az Iszlám Állam radikalistáihoz köthető terrorcselekmények sorában.A terroristák aktivizálódása azonban nem meglepő, csalárd álom lett volna azt hinni, hogy eltűntek Európából.

Nem, nem tűntek el, sőt, a folyamatosan radikalizálódó iszlamista közösségek mind jelentősebb gyújtópontjai lehetnek az „alvó sejtes” állapotban megbúvó, aktív terroristakötődéssel rendelkező, gyakran valós terrorcsoport tagsággal is rendelkező személyeknek.

A 2015. november 13-án elkövetett, és Európát a posztmodern terrorizmus térképére sajnálatosan visszahelyező párizsi terrortámadás sorozatot követően az iszlám terrorizmus fenyegetése nem tűnt el a kontinensről.

Vannak olyan időszakok, amikor a veszély alacsonyabb szinten mozog, azonban a potenciális terrorfenyegetettség a kontinens egészét tekintve jelen van. Szerencsésnek mondhatják magukat azok az államok, köztük hazánk, ahol a terrorista cselekmények bekövetkezésének esélye alacsony.

Azonban a földrész országait tekintve mind több olyan állammal találkozunk – legyen szó Franciaországról, Belgiumról, Németországról, vagy akár Svédországról is – amelyek nagyarányú terrorfenyegetettség növekedéssel néztek és néznek szembe.

A terroristák migrációval történő beszivárgása Európába, és különösen az Európai Unió államaiba, lassan egy évtizede tartó, valós veszély. Azonban egyre inkább kikristályosodik az a kép, hogy a többed generációs migránsközösségek legalább ekkora terrorkockázatot jelentő személyeket hordoznak magukban. Az a kettősség, amely abból ered, hogy mind a friss, mind pedig a huzamosabb ideje itt tartózkodó, akár itt is született, személyek között megjelennek a terrorista kötődéssel rendelkező egyének, további kockázatnövekedést eredményez.A migránsközösségek radikalizálódása pedig nem csak folyamatos, de megállíthatatlan problémát is jelent. Hiányoznak ugyanis a kultúraközi különbségek kezelésére valóban alkalmas integrációs programok, és hiányzik az integrálódási szándék hiányát megfelelően sújtó, kellő elrettentő erővel bíró szankcionalizációs keretrendszer is.

A jelenleg, 2024 tavaszán Európában tapasztalt, fokozott terrorista szervezkedés nem egy új fejezet az európai terror történetében, hanem a korábbi megengedő politika szerves folyománya, amely ugyanarról a tőről fakad, és ugyanazon társadalmi problémák eredményeként alakult ki, mint az elmúlt közel egy évtizedben, a kontinensen elkövetett összes terrorakció.

Bár a globális covid járvány, és az annak eredményeként bevezetett, a szabad mozgást korlátozó járványügyi intézkedések, egy időre kisebb aktivitásra kárhoztatták a terroristákat.

A megnövelt, általános jellegű ellenőrző intézkedések miatti fokozott lebukás kockázat miatt, a terroristák is kisebb mozgási szabadsággal bírtak. Azonban a covid intézkedések teljes eltűnését követően a terroristák mozgásának akadályai is elhárulni látszanak.

Nem szabad elfeledkezni arról, hogy a terrorizmus egy politikai aktus, és mint ilyen jelentős gazdasági vonatkozásokkal bír. Azáltal, hogy jelenleg globálisan számos olyan folyamat zajlik (pl.: a covid járvány utóhatásai, az orosz-ukrán háború, az izraeli konfliktus, stb.) amelyek az általános gazdasági kilátásokat rontják, így mind több személy kerül társadalmi perifériára, ami azonnali radikalizációs-hajlandóság növekedést eredményez. Ennek a folyamatnak pedig szerves folyománya a terrorcselekmények számának növekedése.

Mindezek mellett fontos megjegyezni egy külső aktivizáló tényezőt is, amellyel a legtöbb esetben nem, vagy nem a kellő súlyának megfelelően szoktak foglalkozni.

Ez pedig nem más, mint az a szervezetvezetési átmenet, amely jelenleg az al-Kaidát érinti. Nem egészen két hete ugyanis – ismeretlen okból – életét vesztette az Arab-félsziget al-Kaidája nevű terrorszervezet vezetője.

Annak ellenére, hogy Háled bin Umar Batarfi utódját szinte azonnal meg is nevezték Szaad bin Atef al-Avláki személyében, mégis a tapasztalatok azt mutatják, hogy a terrorcsoportok vezetőváltása mindig átfogó, több szervezetet érintő terroraktivitás növekedéssel jár.

Ennek oka, hogy a terrorszervezetek hálózatokba tömörülnek, a különböző hálózatok pedig egymással is versenyeznek a pozíciókért Ez a pozícióharc eredményezi, hogy a vezetői rendszerben történő törés esetén automatikusan beindul egy olyan folyamat, amelynek során a terrorcsoportok meg akarják mutatni a saját erejüket.

Ennek elsődleges célja természetesen gazdasági alapú, ugyanis egy terrorszervezet minél „jobb névvel rendelkezik a piacon”, azaz minél rettegettebb csoportnak minősül annál több támogatóra tehet szert, ezáltal magasabb bevételhez juthat.

Vagyis leszögezhetjük, hogy a világ egyik legjelentősebb terrorszervezetének kiemelkedő jelentőségű terrorcsoportjánál végbemenő vezetőváltás globális szinten is terrorcselekményszám növekedést okozhat.

A történtek, elsősorban a korábban tapasztalható „terrorista csend” után elgondolkodtatók. A történtek felhívják a figyelmet arra, hogy a terroristák jelen vannak Európában, és a társadalomroncsoló, bűnös tevékenységükkel nem hagytak fel.

Az Európában tartózkodó terroristák aktivitása továbbra is fokozott óvatosságra int.

A szerző a Neumann János Egyetem Gazdaságtudományi Kar egyetemi docense.