Európában hat helyen tárolnak olyan hidrogénbombát, amely a bejrútihoz hasonló kárt okozna

Elemzések2020. aug 7.Dunai Péter

A Bejrútban felrobbant csaknem háromezer tonnányi ammónium nitrát pusztítása felért némely az Orosz Föderáció, Kína, vagy Egyesült Államok haderejében rendszeresített taktikai nukleáris fegyverekével. A darabonként több mint 25 millió dollárba kerülő amerikai B61-es termonukleáris (hidrogén) bombacsalád legújabb tagját (B61-12) állítólag Európa több katonai támaszpontján tárolják, mintegy 60-100 darab lehet belőle szolgálatba állítva.

Ezt a fegyvert, a B61-est a szakzsargonban „tárcsázz egy robbanási erősséget” (dial a yield) bombának nevezik, mert robbanásának ereje (energiája) beállítható.

A B61-es hidrogénbomba pusztító hatása egy 300-tonnától (0,3 kilotonna) 400 ezer tonna (400 kilotonna) hagyományos robbanóanyag erejéig kialakított skálán állítható be a célpont sajátosságaihoz alkalmazkodva. Tehát elméletileg a bejrúti robbanáshoz hasonló erősségű pusztításhoz a második leggyengébb fokozatot, a 3000 tonnát (3 kilotonna) kellett volna beállítani a skálán.

A B61-es bombacsalád tagjait Európában körülbelül hat támaszponton tárolják, a többi között Belgiumban (Kleine Brögel), Németországban (Büchel), Olaszországban (Aviano), Hollandiában (Volkel) és Törökországban (Adana/Incirlik).

A Németországból való részleges amerikai katonai kivonulás egyik lehetséges ága az ott tárolt atomfegyverek más NATO-államba való átszállítása. Lengyelország évek óta el akarja ezt érni, de a NATO vonakodik teljesíteni Varsó kérését, amely az Orosz Föderációban komoly ellenlépéseket váltana ki, amit a NATO szeretne elkerülni.

Néhány kérdés, amelyre egyelőre nincs hitelt érdemlő válasz:

1. Hogyan robbanhatott fel a 2750 tonnányi ammónium nitrát, amely önmagában nem robban? Ki, kik férhettek hozzá, keverhették össze a kikötőben bőségesen rendelkezésre álló fűtőolajjal a műtrágyát – ha egyáltalán ez történt?

2. Hogyan került a kikötő egyik raktárába az ammónium nitrát szállítmány, amelyet a jelentések szerint egy lepukkant, moldovai zászló alatt hajózó, orosz tulajdonú teherhajó (a Balkaninsight.com - BIRN információja) hozott a kikötőbe? Hogyan lehetséges, hogy 2013 szeptembere óta – amióta a veszélyes rakományt a kikötő egyik raktárába szállították – senki nem foglalkozott érdemben vele?

3. Tisztázták-e a tulajdonos kilétét? A BIRN úgy tudja, hogy a rakományt szállító hajó, a Rhosus egyik matróza szerint egy Cipruson élő orosz üzletember, Igor Recsuskin nevéhez köthető. Más források – kivéve egyes orosz szájtokat – ezt nem erősítették meg.

4. Kik tudtak a halálos veszélyt rejtő rakományról, a tárolóhelyéről?

5. Milyen módon biztosították a veszélyes rakományt? Voltak-e a raktár körül fegyveres, különféle mozgásjelzőkkel felszerelt őrök?

6. Hét év alatt mit tettek a bejrúti kikötői hatóságok, hogy a 2014-ben lefoglalt és áruszállítási engedélyét elvesztő Rhosus tulajdonosait, a rakományért felelős személyeket felkutassák? (A Rhosus utolsó útján állítólag a fekete-tengeri Batumiból szállította volna a rakományt Mozambikba. Bejrútban kikötött, majd feltételezhetően a helyi hatóságok lefoglalták a hajót.)

Ez az első sorban műtrágyázásra használt vegyi anyag, az ammónium nitrát önmagában nem robban fel. Ám kedvezőtlen tárolási körülmények között, vagy ha hozzá súlyának akárcsak öt százalékát kitevő dízelolajat kevernek, pusztító robbanóanyaggá válik.

Az Egyesült Államokban, a nyugati világban sok helyütt használják a 94 százaléknyi ammónium-nitrát és 6 százaléknyi fűtőolaj keverékéből készített, ANFO néven forgalmazott ipari robbanóanyagot.

Miután igen veszélyes anyag, az ammónium nitrátot, annak mozgatását, kereskedelmét, vásárlóit Nyugaton a hatóságok, a különleges szolgálatok, a kém-, és terrorista elhárítás, így az amerikai Belbiztonsági Minisztérium, a CIA, FBI, ATF operatív munkatársai világszerte különleges figyelemmel kísérik.

Számos terrorcselekményhez használták az ammónium nitrát és a fűtőolaj keverékét. Ez intő példaként szolgálhatott (volna).

Ezek közül talán a legismertebb az Oklahoma Cityben 1995-ben elkövetett robbantásos merénylet, amelyben az Alfred P. Murrah szövetségi székházat repítették a levegőbe. A robbanásban 168 élet veszett oda. A tettest, az amerikai állampolgár Timothy McVeigh nacionalista terroristát 33 éves korában, 2001-ben az Indiana állambeli Haute Terre hírhedt börtönében kötözték fel a „műtőasztalra” (gurney, ahogy a kivégzésre váró rabok elnevezték) és a jobb karjába bekötött kanülön át fecskendezték a szervezetébe a halálos mérget, amely végzett vele. Az amerikai bíróság viszonylag gyorsan hozta meg ítéletét, amelyet végre is hajtottak.

Európában a leghírhedtebb ammónium nitrát támadást Oslóban 2011-ben Anders Bering Breivik norvég újnáci, szélsőséges terrorista hajtotta végre.

A gépkocsiba rejtett ammónium nitrát keverék nyolc ártatlan halálát okozta. Breivik aztán módszeresen automata fegyvereivel levadászott még 69, nagyrészt tinédzserkorú fiatalt. Breiviket, aki a világtörténelemben békeidőben lőfegyverrel elkövetett tömeggyilkosságok rekordere, a norvég igazságszolgáltatás 21 év „megelőző elkülönítéssel” büntette, ami gyakorlatilag egy háromszobás összkomfortos, minden kényelemmel, konditeremmel, saját konyhával felszerelt lakrészt jelent. Breivik rendszeresen feljelenti a norvég hatóságokat Strassbourgban „embertelen fogva tartási körülményei miatt”.

Magyarországon a pétfürdői Nitrogénművek Zrt. (a Bige Holding tagja) gyártja az ammónium nitrátot, amelyet GHS03 veszélyt (oxidáció, robbanásveszély) jelző piktogrammal jeleznek.

Az ammónium nitrát alapvető felhasználási módja a műtrágya-készítés. A világ legnagyobb ammónium nitrát előállítója az Orosz Föderáció, évi mintegy 10 millió tonnát, a világtermelésnek csaknem a felét gyártja, írja a knoema.com szakportál. Második helyen Egyiptom áll, amely valamivel több mint négymillió tonnát állít elő. A további sorrend: 3. Üzbegisztán, 4. Egyesült Államok, 5. Lengyelország. 6. Ukrajna, 7. Litvánia, 8. Kanada, 9. Brazília, 10. Kazahsztán. Magyarországot nem jegyzik az első huszonöt gyártó ország között.

Az ammónium nitrát (NH4NO3) természetes formában is előfordul a természetben, nagy mennyiségben a chilei Atacama-sivatagban. Ma már a legnagyobb részt szintetikus ammónium nitrátot használnak, ami nem különösebben drága és kiváló műtrágya. Nagy mennyiségben, szakszerűtlenül tárolni önmagában is veszélyes, akár öngyulladás is bekövetkezhet, ami láncreakciószerű oxigéntermeléshez, a tűz elengedhetetlen kellékéhez vezet.

A felgyülemlett gázok mindenféle külső anyag (olaj) nélkül is hatalmas robbanást okozhatnak. Ez az egyik feltételezés a bejrúti katasztrófa okáról. Pontos okot még nem tudni, az sem világos, miként tárolták a hatalmas mennyiséget. Feltételezik, hogy a zsákok, amelyekben tarthatták, szétszakadtak, az anyag összeömlött, kedvező feltételeket teremtve az öngyulladáshoz, a hirtelen megnövekedő oxigéntermeléshez.