Európai Bizottság: Dél-Európa látványosan leszakadt
ElemzésekAz EU keleti tagállamai Írország mellett a legnagyobb mértékű felzárkózást tudták felmutatni az Európai Bizottság jelentése alapján. A déli államok egyes régiói viszont már közel 20 éve növekedési csapdában vannak, és nem tudtak 2008 óta növekedési pályára állni. A várható élettartam alapján azonban a keleti és nyugati tagországok között még mindig óriási a szakadék.
Az Európai Unióban a 2004-ben, vagy az után csatlakozott tagállamokban és Írországban volt a legjelentősebben az átlagos, éves, egy főre eső GDP növekedés 2001 és 2019 között. Ezzel szemben a dél-európai és a franciaországi régiók nagy része nem tudott érdemi éves növekedést felmutatni a vizsgált időszakban – látható az Európai Bizottság nemrég publikált nyolcadik kohéziós jelentésében.
Fejlettségi csapdában a Dél
Számos közepesen fejlett régió, elsősorban a déli tagállamokban hosszabb időre fejlődési csapdába esett a 2008-as pénzügyi válság után. Ezek a térségek azóta is küzdenek a kilábalással, a gazdaságukat továbbra is stagnálás, vagy recesszió sújtja.
A nagyvárosi régiók, különösképp a fővárosok gazdasága ezzel szemben gyorsabban helyreállt a válságot követően és jelentősebb GDP-növekedést tudtak produkálni, mint a fejletlenebb, vidéki régiók.
Magyarországon a dél-dunántúli és a közép-magyarországi régiók küszködtek a leghosszabb ideig fejlődési csapdában, a többi magyar régió viszont európai viszonylatban nagyon hamar a kilábalás útjára tudott lépni.
Egy főre jutó GDP növekedés az EU-ban 2001-2019-ig
Sikeres a felzárkóztatás
A jelentés alapján egyébként rosszabb helyzetben is lehetnének a kevésbé fejlett régiók. Ezekben a térségekben 2008 után az állami beruházások visszaestek, így rendkívül megnőtt az európai felzárkóztatási politika jelentősége, így 2014 és 2020 között a kohéziós politika 2,4 százalékkal növelte az elmaradottabb régiók GDP-jét a kimutatások szerint.
A gazdasági modellek ráadásul azt mutatják, hogy az egy főre jutó GDP tekintetében a felső és az alsó deciliseket képviselő régiók közötti különbség 3,5 százalékkal mérséklődhet 2023-ra a 2014 és 2020 közötti időszakhoz képest, a kohéziós politikának köszönhetően.
Óriási különbségek a foglalkoztatottságban
A jelentésből kiderül, hogy a foglalkoztatottság terén gyakorlatilag Európa-szerte mindenhol sikerült kijutni a 2008 utáni gödörből. Sokat javult a foglalkoztatottság aránya a 20-64 év közötti korcsoportban az EU-ban, azonban továbbra is óriásiak a különbségek az egyes régiók között. A fejletlenebb régiókban jellemzően kevésbé alakultak kedvezően a foglalkoztatottsági adatok.
Foglalkoztatottság az EU-ban (20-64 évesek körében, %)
Ráadásul azokban a régiókban, ahol alacsonyabb a foglalkoztatottak aránya, többnyire a nemek közti foglalkoztatottsági különbség is sokkal nagyobb. Van, ahol kétszer akkora, mint a szerencsésebb régiókban.
Összességében a kevésbé fejlett régiókban a nők többsége valószínűleg hátrányosabb helyzetben van az ugyanabban a régióban élő férfiakhoz képest, és kevésbé valószínű hogy hasonlóan magas szintű teljesítményt érjenek el, mint a többi régióban élő nő.
A foglalkoztatottság 2020-ban általánosan a német, a cseh, az osztrák, a svéd régiókban és Észtországban volt a legmagasabb. Ezekben a régiókban jellemzően meghaladta a 78 százalékot a foglalkoztatottság aránya a vizsgált korcsoporton belül, sőt voltak olyan régiók, ahol 82 százalék felett alakult ez az érték.
Érdemes kiemelni, hogy két magyar régió, a nyugat-dunántúli és a budapesti is Európa legjobbjai között szerepelt ezen a téren.
Hazánkban a Dél-Dunántúlon volt a legrosszabb a foglalkoztatottsági helyzet 2020-ban. A többi magyar régió az európai középmezőnyben teljesített.
Európa legdélebbi régióiban, valamint egyes francia, belga, román, bolgár és horvát régiókban a legrosszabb a helyzet. A foglalkoztatottság aránya még a 66 százalékot sem érte el.
A járvány megtörte a fejlődést
Az egészségügy terén pozitív folyamatok indultak el az utóbbi években és csökkentek a regionális különbségek – derül ki a jelentésből. A várható élettartam növekedése gyorsabb volt a kevésbé fejlett régiókban az elmúlt évtizedben, mint a fejlettebbekben.
Ennek ellenére a várható élettartam továbbra is sok helyen, különösen a keleti országokban jelentősen elmarad az uniós átlagtól.
Várható élettartam alakulása (2019)
A koronavírus járvány sajnos megtörte a javuló trendeket és csökkentette a várható élettartamot 2020-ban szinte minden tagállamban. Ez azonban valószínűleg csak egy átmeneti jelenség.
Új kihívások
A jövőben az Európai Unió tagállamaiban továbbra is kiemelt fontosságú lesz a regionális fejlettségi különbségek csökkentése. Ennek elmaradása komoly kockázatot hordoz magában. A következő 30 évben az EU növekedését a zöld és a digitális átállás fogja meghatározni. Ez új lehetőségekkel és új kihívásokkal is jár.
A kohéziós politikának továbbra is kiemelt jelentősége lesz abban, hogy a zöld és digitális átállásból ne maradjanak ki a fejletlenebb régiók.
