Matolcsy György: Nem sikerült kanyarban előznünk

A kérdésre röviden nemmel válaszolt a Magyar Nemzetben megjelent cikkében, "mert az EU-27 csoportban gazdasági fejlettség tekintetében a 2019. évi 20. helyről 2021 végére visszaestünk a 21. helyre. Lengyelország visszaelőzött minket, ahogy mi korábban őket, de az előny nem jelentős, 1 százalékponton belüli. A változás a 2020-as kisebb lengyel visszaesés (a magyar -4,7 százakkal szembeni -2,5 százalékos lengyel) eredménye, míg 2021-ben már a hazai gazdasági teljesített jobban (a lengyel növekedés 5,6 százaléka magyar 7,1 százalékkal szemben). A 2020-as magyar hátrány egy része a magasabb turizmus GDP részarány következménye, de az előzés a lengyel modell versenyképességi előnyeinek köszönhető."

Írásának címében feltett kérdésre hosszabban is nemmel válaszolt Matolcsy György, "de a kép már árnyaltabb", jegyezte meg, majd így folytatta gondolatmenetét:

Magyarország eredményesen kezelte a válságot, sok területen jobban, mint egy sor EU tagállam. Főként az EU déli tagállamaihoz, valamint Csehországhoz, Szlovákiához és Romániához képest teljesítettünk jobban. Így az EU átlagos szintjéhez is közelebb kerültünk, két év alatt mintegy 2 százalékponttal. Ez messze jobb teljesítmény, mint az 1990 utáni 30 év átlagos felzárkózási üteme (0,5 százalékpont), sőt a 2010-19 közötti időszaknál is jobb (átlagos évi 0,7 százalékpont közeledés), és összemérhető a 2013-19 közötti felzárkózási időszak átlagos 0,9 százalékpontos teljesítményével. A mostani válságban tehát jobban teljesítettünk önmaguknál, sőt jobbak voltunk a mostani válság kezelésében, mint a korábbi konjunktúra időszakok kihasználásában. Mondhatjuk, hogy a kanyarban sok területen megelőztük magunkat.

A 7,1 százalékos tavalyi hazai GDP-növekedéssel kapcsolatban kiemelte:

a magyar válságkezelés egyik érdekes eleme, hogy elértük az 1998-ban célul kitűzött 7 százalékos GDP növekedést. Ennek érdemes örülnünk, ám közben árnyalni kell a képet.

"Statisztikailag elértük, de ez a 7 százalék nem az a 7 százalék. A 2020-es év 4,7 százalékos visszaesése volt a bázis, ezért a 2021-es növekedési adat önmagában nem értelmezhető. A két évet együtt érdemes vizsgálni, akkor kapunk a gazdasági növekedés szempontjából megbízhatóbb képet."

"Ha a 2020-21-es éveket együtt nézzük, akkor a két év teljes GDP növekedése pozitív, 2,1 százalékot tesz ki (a 4,7 százalékos visszaesés utáni szintet megszorozva a tavalyi 7,1 százalékos növekedéssel). Az átlagos növekedés tehát 1,0 százalék, ami válság idején sokat ér, de elmarad a 2010-19 közötti időszak átlagos 2,8 százalékos GDP növekedésétől és messze lemarad a 2013-19 közötti felzárkózási szakasz átlagos 3,7 százalékos növekedésétől. Válság nélkül a 2020-21 években döntően a 2019-es év gazdasági folyamatait láthattuk volna viszont, bár a lassulás jelei már látszottak, így a növekedés a 4-5 százalék közötti sávban lehetett volna. Ez a két évre 8-10 százalékos többlet GDP-t hozhatott volna a 2019-es szinthez képest, szemben a tényleges 2 százalékkal."

Az árnyaltabb megközelítés tehát azt mutatja, hogy a válság két éve, az eredményes védekezés és válságkezelés ellenére, valójában elvett tőlünk 6-8 százalék körüli GDP többletet, tehát 1-2 évi jövedelem-többletet. Ez ugyan sokkal jobb teljesítmény, mint a németeké, ahol a 2021 végére várt német GDP 10 százalékát vette el a válság, gazdaságtörténeti metszetben azonban mi is jövedelmet veszítettünk

- von mérleget az MNB elnöke