Év végén végleg elapad az európai pénzeső

Elemzések2018. dec 30.Növekedés.hu

A gazdaságtörténelem egyik legvitatottabb programja fejeződik be december 31-én: az Európai Központi Bank közel négy év után befejezi a fedezetlen pénzkibocsátást, azaz a kötvényvásárlási programot.

Fellendülésben válságkezelés

Immár tíz év telt az 1929-32-es óta legnagyobb gazdasági válság óta, a világgazdaság erősen növekszik, az Európai Unió és az eurózóna legtöbb gazdasága is jól teljesít. Szinte példátlan fellendülés zajlik, az Európai Központ Bank azonban egészen mostanáig rendkívüli válságkezelő üzemmódot tartott fenn: fedezetlen pénzt bocsátott a piacra úgy, hogy jórészt államkötvényeket, kisebb részben egyéb értékpapírokat vásárolt a piacon.

Defláció régen

Az EKB 2015 márciusában kezdte meg a most kifutó programot, és érthető a kérdés, hogy miért akkor, a válság csillapodása után 6 évvel, és miért tartott fenn ilyen sokáig? A program indításának magyarázata az infláció alakulásában keresendő: lényegében az 1929-32-es válság óta először fordult elő, hogy Európa nagy részén defláció, azaz negatív infláció alakult ki, és noha már semmilyen egyéb válságjelenség nem társult ehhez, a közös európai jegybank mégis nagyon megijedt tőle. A 85-90 évvel ezelőtti gazdaági világválságban a defláció kulcsszerepet játszott: az 1929 őszéig a Wall Streeten fújt hatalmas tőzsdei lufi kipukkadása és az árfolyamok teljes összeomlása hirtelen eltüntette a pénzt, óriási veszteségek keletkeztek, így drasztikusan visszaesett a vásárlóerő. Emiatt a legkülönfélébb árukat és szolgáltatásokat olcsóbban kezdték adni, viszont ez sok gyártót ellehetetlenített: elbocsátásokra és bércsökkentésre kényszerültek. Ez tovább csökkentette a keresletet, ami újabb áresést okozott, ez pedig tovább fokozta a munkanélküliséget: deflációs spirál alakult ki, amiből végül csak a gazdaság pénzzel való elárasztásával lehetett kikeveredni.

Lassan indult a fellendülés

A 10 évvel ezelőtti válságnál ilyesmi nem történt, részben azért, mert sokkal hatékonyabban működik a gazdaság, mint a 20-as években, részben, mert azonnal gyors állami, sőt összevont nemzetközi beavatkozások történtek, amik a pánikfolyamatokat megfékezték, és a pusztító recesszió idejét is lerövidítették nagyjából egy évre. Igen ám, de a lassan meginduló fellendülés során alacsony maradt az infláció, és először Japán és Amerika döntött úgy, hogy megpróbálja felpörgetni kötvényvásárlási programokkal. Az Egyesült Államok 2012-ben meg is indította a sajátját, majd 2014-ben le is zárta, miután látta, hogy az infláció ugyan alacsony még, de a munkanélküliség gyorsan csökken, tehát szó sincs deflációs spirálról. Sőt, Amerikában nem sokkal később a 0 körüli alapkamat emelésére is sor került, azóta már 2 százalék fölött van az irányadó kamatláb. 2016 végén pedig megkezdték a kötvényvásárlási program által kibocsátott pénz visszavonását, amely most jelenleg havi 50 milliárd dolláros ütemben zajlik.

A program kezdete

Az Európai Központi Bank csak 2014-ben ijedt meg, amikor az infláció először fél százalék alá csökkent, majd az év végén és 2015 elején a negatív tartományba csúszott. Egyéb válságjelenségek ugyan nem látszottak és a munkanélküliség is csökkenőben volt, elsősorban a fejlettebb eurózónás tagállamokban, de elindították a kötvényvásárlási programot 2015 márciusában, havi 60 milliárd eurós összegben. Infláció az eurózónában 2013-tól 2018-ig. Forrás: Financial Times

Negatív hozamok

Az év második felében a pozitív tartományba került vissza az infláció, de 2016 elején még egyszer, rövid időre mínuszba fordult: ezért 2016 áprilisától havi 80 milliárd eurósra bővítették a programot. Ekkor történt egy elképesztő, soha nem látott folyamat: a német 10 éves államkötvény hozama negatív lett, vagyis volt, aki úgy vásárolta meg a papírokat, hogy sok év után kevesebb pénzt kap vissza! Német 10 éves államkötvény hozama Ez már mutatta, hogy valami szokatlan történik, a folyamatok az irracionális viselkedést tükrözik, miközben a gazdasági növekedés kontinens-szerte gyorsult, a munkanélküliség csökkent. Az infláció az év második felében vissza is tért a pozitív tartományba, sőt 2017 elejére már elérte a jegybanki célt, a 2 százalékot. A gazdaság a fejlettebb eurózónás tagállamokban dübörgött, Németországban szinte megszűnt a munkanélküliség: csak a mediterrán országokban indult be lassabban a növekedés.

Déliek segítése

Az EKB akár abba is hagyhatta volna a kötvényvásárlási programot, de arra hivatkoztak, hogy az eladósodott déli országoknak szükségük van az alacsony kamatokra és kötvényhozamokra, így a program már azért zajlott, hogy őket, elsősorban Olaszországot kisegítse. A mértéket mindenesetre visszavették havi 60 milliárdra, majd idén év elején lecsökkentették 30 milliárdra, végül most októberben ezt is megfelezték, hogy fokozatos legyen a kivezetés, mely most a hónap végén le is zárul.

Elképesztő összeg

A program során összesen 2600 milliárd euró fedezetlen pénz került a gazdaságba, ami meghaladja a teljes német, illetve olasz adósságot, nem is csoda, hogy egy idő után már nehezen tudott az EKB jó minőségű államkötvényt venni. Ennek következménye az a torz helyzet, hogy miközben az amerikai 10 éves államkötvény hozama közel 3 százalék, addig a német ugyanilyen hozam csak 0,25 százalék, a holland 0,42 százalék, az osztrák 0,51, a finn 0,56, a francia és a belga 0,75 százalék. Az adott országoknak ez persze rendkívül kedvező finanszírozási szempontból, ugyanakkor polgáraik már igen elégedetlenek, hogy megtakarításaikra évek semmilyen értékelhető hozamot nem kapnak (nem úgy mint nálunk, ahol a lakosság 3, sőt az inflációkövető kötvényre már 4 százalékot is kap az államtól, de hát nálunk erre szükség van az önfinanszírozási program miatt, melynek során az államadósság egyre nagyobb hányadát belföldi megtakarításokból finanszírozzuk).

Óvatos folytatás

A program befejezése után az EKB bejelentése szerint a megvett, de lejáró kötvényeket újra befektetik, tehát a piacra bocsátott pénzből egyelőre nem vesznek vissza, ezt csak későbbre tervezik, a gazdasági folyamatok függvényében. Még a kamatemelés megkezdésével is óvatosak: 2019 második felére tervezik az első lépést, és 2021-ig is eltarthat, mire a kamatszint legalább az infláció mértékét elérheti

Hatások

Az eurózóna gazdasági növekedésében és az infláció mértékében így a program befejezése önmagában valószínűleg nem hoz visszaesést, sőt, még az extrém alacsony kötvényhozamok emelkedésének mértéke is bizonytalan. Ahol a legnagyobb hatás várható, és ez már most is látszik: a részvénypiacok. A piacra bocsátott rengeteg pénz (az EKB, az amerikai Fed és a japán jegybank, a BoJ az utolsó 6-7 évben több mint 10 ezer milliárd dollárt bocsátott a piacra) nem kis részben a tőzsdékre áramlott, fűtötte a páratlan, közel 10 évig tartó tőzsdei fellendülést. Idén október elején azonban élesen lefordultak a tőzsdék: az időpont valószínűleg nem véletlen, hisz a japán jegybank erősen visszavágta a saját kötvényvásárlási programját, és az EKB is ekkor csökkentette 30-ról 15 milliárdra a havi mennyiséget. A világ szintjén tehát már nem áramlik több pénz a jegybankoktól a piacra, sőt, januártól már egyértelműen kivonás lesz, miután legfeljebb már a csak a BoJ fog vásárolni, vélhetően egyre kevesebbet, miközben a Fed havi 50 milliárd dollárt von ki. A részvényárak csökkenése a jelenlegi magasságokból egészséges folyamat, jobb, ha fokozatosan ereszt le a lufi, mintha nagy pukkadással megint recessziót okozna. Fellegi Tamás

SIKERSZTORIK
Így dolgozhatsz produktívan otthonról! 10 szuper tipp a home office-hoz
Sokan irigykednek azokra, akik megtehetik, hogy otthonról dolgoznak. A home office azonban nem mindenkinek megy egyszerűen.
HR2019. jan 28.
Depresszió elleni orrsprayt fejlesztett ki a Johnson & Johnson
Az amerikai gyógyszerhatóság engedélyezte a partidrogként is használt ketamin származékát tartalmazó orrspray-t.
Hírek2019. márc 16.
Nagyon jó film lett a most díjazott Rossz versek
Először nyerte el magyar film a Monte Carlo-i Filmfesztivál fődíját: a Rossz verseket az Emir Kusturica vezette zsűri díjazta.
Siker2019. márc 16.
Bill Gates szerint ez a 10 újítás megváltoztatja a közeljövőt
Reméljük, hogy nem téved a Microsoft egykori alapítója.
Tech2019. márc 15.
Hol élnek a leggazdagabbak? Még mindig nyugaton
Az USA-ban 607 milliárdos él, a világ húsz leggazdagabb emberéből tizennégy. De egyre több V4 országbeli dollármilliárdos lesz. A magyarok a lista végén vannak.
Siker2019. márc 14.
Ez az iphone app hozta messze a legtöbb pénzt
A Sensor Tower adatai alapján a Statista rangsorolta a legtöbb bevételt hozó Iphone alkalmazásokat: a Netflix népszerűsége töretlen, már az App Store-t is uralja.
Tech2019. jan 30.
5 kifejezés, amelyet a sikeres emberek soha nem használnak
Nem várhatjuk el, hogy megértsük a másikat, ha nem fordítunk rá elég figyelmet. Összegyűjtöttünk 5 olyan kifejezést, amelyet jobb, ha elkerülünk.
Siker2018. nov 30.