A hazai elvándorlás hatással van többek között az alkalmazható munkaerő jelenlétére, a társadalmi ellátórendszerek fenntarthatóságára, és általánosságban a magyar gazdaság növekedési kilátásaira is - hangzott el a fórumon.

A kivándorlás szociális-gazdasági hatásai árnyalt képet festenek. A kivándorlással csökkenő populációnak és a kevesebb aktív munkavállalónak egyik következménye, hogy a munkanélküliség csökkent Magyarországon. Sokan, akik különösen a 2010-es évek elején nem találtak munkát, külföldön kerestek lehetőségeket, ezzel csökkentették a magyar államháztartásra háruló szociális kiadásokat. Másrészt, negatív hatás, hogy mivel külföldön dolgoznak, így a szociális ellátórendszer fenntarthatósága veszélybe kerül Magyarországon.

-elemezte a külföldi munkavállalás társadalmi és gazdasági következményeit Szabó Barna, az Egyensúly Intézet vezető közgazdásza.

Évi több milliárd dollárt utalnak haza a külföldön dolgozó magyarok

Magyarországon kimondottan magas a hazautalások nagysága a régiós országokhoz képest. Az elmúlt 10 évben a GDP 2-3 százalékát tették ki a külföldön dolgozó magyarok hazautalásai.

A 2010-es évek alatt folyamatosan növekedett a hazautalások nagysága, és 2018-ra megközelítette az 5,0 milliárd dollárt. Ezt követően, valószínűleg a Covid-járvány miatt, visszaesés következett be, és a 2021-es adat szerint már csak 3,5 milliárd dollárt utaltak haza a külföldön dolgozók.

A hazautalások jóval stabilabbak, mint akár az európai uniós források, vagy az FDI-beáramlások.

Az EU-s források lehívása, a politikai viták és forrásbefagyasztások nélkül is, ciklikusságot mutat, a hétéves költségvetés jellege és a pályázatok ütemezése miatt. Az FDI-beáramlások pedig egy kis, nyitott, fejlődő gazdaság esetén kifejezetten érzékenyek a világgazdaság hangulatingadozásaira.

Az ENSZ adatai szerint 2020-ban több mint 714 ezer olyan magyar élt külföldön, aki Magyarországon született. 1990-ben ez a szám még valamivel 400 ezer alatt volt, és 2010-ig körülbelül 100 ezerrel emelkedtek az adatok. Azonban 2010-2015 és 2015 és 2020 között 100-100 ezerrel nőtt a külföldön élő magyarok száma.

A kivándorlás nagyságrendje Magyarországon közel sem tartozik a régiós éllovasok közé. A 20-64 évesek arányában, 4,4 százalék a Magyarországról kivándorlók aránya, ezzel szemben Romániában 18 százalék felett van az elvándorlók aránya.

Magyarországon a ki-és bevándorlás dinamikáját alapvetően a hazai és az eurózóna, valamint az Egyesült Királyság gazdaságainak relatív helyzete határozta meg az elmúlt évtizedben. A 2023-2028-as periódus így összeségében nullához közeli, enyhe negatív hatással lesz a magyar munkaerő-kínálat nagyságára.

-számolt be a hazai elvándorlás várható trendjeiről Szabó Barna.

A külföldön élő magyarok számának csökkenésével, várhatóan a hazautalások nagyságának apadására számíthatunk. A 2022-es 3,8 milliárd dollárról, 2028-ra 3,6 milliárd dollárra esik a külföldön élő magyarok által hazautalt források nagysága.

Az egyre feszesebbé váló magyar munkaerőpiac szempontjából számottevő tartalékok rejtőznek az európai magyar diaszpórában.

A 2004 után elsősorban munkavállalási célból kivándorló aktív korú állampolgárok 10 százalékának hazatérése 2028-ig évi 0,02-0,12 százalékpontos, míg 33 százalékának hazatérése 0,06-0,45 százalékpontos növekedési többletet eredményezne.

A munkaerőhiány Magyarországon a létszámhiány mellett, a készséghiány területén is fennáll. Tehát nemcsak számában nem elegendő a rendelkezésre álló munkaerő, hanem képzettségbeli, készségbeli és tudásbeli összetételét tekintve sem. A demográfiai folyamatok miatt, ha haza is jönnek a külföldön dolgozó magyarok, hosszútávon muszáj lesz külső munkaerőforrásra hagyatkoznia a munkaerőpiacnak.

-hívta fel a figyelmet a magyar munkaerőpiac gyenge pontjaira Bálint Adrienn, a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetségének foglalkoztatásért és szociális ügyekért felelős igazgatója.

A hazai munkaerőpiac jelenlegi helyzetéről és a külföldön dolgozó magyarok hazacsábításáról szóló teljes konferenciát az alábbi linken tekintheti meg.