Ez nem 2008, de vannak bajok a munkaerőpiacon is 

- Nagyon küzdelmes és kihívásokkal teli év volt az idei, ukrán háború kirobbanása komoly nehézségekkel állított bennünket szembe - mondja a Növekedés.hu-nak Csizmadia Gábor, a Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetsége (MMOSZ) elnöke.

Van ugyanis Magyarországon mintegy 100 ezer betöltetlen álláshely, és bár erre jutna nagyjából 200 ezer regisztrált munkanélküli, ugyanakkor elég nagy az eltérés a munkáltatói igények és a munkavállalói kompetenciák tekintetében, ráadásul csak az idén befejezett ipari beruházások 70 ezer új munkahelyet teremtenek. 

- Mindezt igyekszünk azzal kompenzálni, hogy teljesen ellenőrzött keretek között harmadik országbeli munkavállalókat hozunk be Magyarországra nyitott pozíciókra, ebben Ukrajna fontos célország volt. Komoly nehézséget jelentett az idei évben, hogy a hadköteles férfiak nem hagyhatták el a háborúban álló országot.

Bár ez a csatorna nem szűnt meg teljesen, de jelentősen visszaesett az Ukrajnából érkező munkaerő beáramlása - mutat rá az MMOSZ elnöke. Ugyanakkor  3,8 - 4 százalékos munkanélküliségi ráta volt jellemző az idei évben.

2023-ra ez legfeljebb 5 százalékig mozdulhat el. Tömeges elbocsátásokra az MMOSZ nem számít, viszont az elnök szavai szerint, itt lehet az ideje a minőségi cseréknek a foglalkoztatásban.

Lesz, aki elveszti az állását, de felszívja a munkaerőpiac

Csizmadia Gábor szerint az energiaválság hatása jól látható, lesz, aki a költségvetésébe be tudja építeni a megnövekedett energiaköltségeit, és biztosan lesznek olyanok is, akik elvéreznek. A Szövetség szerint növekvő élelmiszerárak, erősödő inflációs hatások nyomán a kiskereskedelemben forgalomcsökkenés tapasztalható.

A  jövő év első negyedévében a gazdasági elemzők szerint hasonlóan magas infláció várható, ami további volumencsökkenést idézhet elő. Szűkül a fogyasztói kosár. Mindez csökkenő foglalkoztatást generál a kiskereskedelemben és a kapcsolódó logisztikai ágakon.

- A feldolgozóiparban jelentős a lemaradás a koronavírus-járvány okozta alapanyagellátási láncok felborulása miatt. Éppen ezért az ipari termelésben nem várható csökkenés, ha a megrendelés oldalról vizsgáljuk a helyzetet. De nem kizárt, hogy lesznek bizonyos cégek, amelyeket a megemelkedett energiaköltségek működésképtelenné tesznek, vagy termelési volumen csökkentésre kényszerítenek. A HR-következmények itt pontszerűen lesznek érzékelhetők, nem iparági szinten és nem is földrajzi lokáció szerint.

Egy ilyen bizonytalan gazdasági helyzetben nagy biztonságot nyújthat mind a kölcsönvevők, mind a munkavállalók számára a munkaerő-kölcsönző cégekkel való szoros együttműködés

– állapítja meg Csizmadia Gábor. Az MMOSZ elnöke szerint olyan vállalkozások esetében merülhet fel végleges vagy átmeneti bezárás, melyeknek elavult a termelési szerkezete, és nem áll a rendelkezésre a szükséges tőke a modern és energiahatékony eszközök beruházásához, vagy megújuló energiát hasznosító, korszerűsítő fejlesztésekhez. 

Ami mindezt megerősíti, piaci visszajelzések alapján kijelenthetjük, hogy a termelő cégek jelentős része nem terveznek karácsonyi időszakban leállást vagy szűkített működést – fogalmaz a szakember.

Ez nem 2008, lassulás van, nem válság

Csizmadia Gábor szerint ugyan a lakossági fogyasztásban már most is tapasztalható visszaesés, a  jövő év első negyedévében pedig ez biztosan hatványozódni fog, ami miatt a kiskereskedelemben egyértelműen csökkenni fog a foglalkoztatás, de a munkaerőpiac a kiesőket villámgyorsan fel fogja szívni.

- Nem akarom elbagatellizálni az előrejelzések által mondott 1 százalékos munkanélküliség-növekedést, de azt gondolom, hogy ezek az emberek gyorsan megtalálják majd az új munkahelyüket - véli az MMOSZ elnöke, aki úgy látja, közel sem olyan súlyos helyzet, mint ahogy azt sokan elképzelik, tulajdonképpen

nem is beszélhetünk recesszióról, inkább csak a gazdaság lassulásáról, és az elemzők ha visszafogott növekedést is jósolnak a GDP-nek Magyarországon, de az akkor sem visszaesés. 

- Ez közel sem összemérhető a 2008-as gazdasági világválsággal, akkor valóban nagyon jelentős munkanélküliségi ráta-növekedés volt tapasztalható - mondja Csizmadia Gábor, aki arra is felhívja a figyelmet, hogy a béremeléseket illetően megszületett a háromoldalú megállapodás, mely eredményeként

16 százalékkal emelkedik a minimálbér és 14 százalékkal a garantált bérminimum.

Amikor egy cég a jövő évi béremeléseket tervezi további tényezőkkel is számolnia kell: mint például az adott vállalkozás hatékonysága, a megemelkedett energia és üzemeltetési költségek, a munkaerő-piacon jelenlévő erős bérnyomás, a bértorlódás elkerülése, azaz a magasabb bérsávokban kevesebb emelés is elegendő lehet.

De fokozott körültekintésre van szükség, hogy ne csússzanak össze a különböző bérkategóriák – hívja fel a figyelmet Csizmadia Gábor, aki arra is rámutat, hogy emiatt az átlagos béremelkedés nem lesz ilyen impozáns, a nagy munkáltatók eddigi visszajelzései alapján nagyjából 10-12 százalékos növekedés várható ezen a téren.