Richter vezér: még mindig nehéz munkaerőt találni

Nagyon jó eredményekről számolt be a Richter a harmadik negyedévben. Az első kilenc hónapban 580 milliárd forint az árbevétel, amely 27 százalékkal több, mint egy évvel ezelőtt. A menedzsment mennyire elégedett saját és a kollégák munkájával? Mennyi ebből az árfolyamhatás?

Kétségtelen, hogy a forint gyengülése, a dollár, a rubel, a kínai jüan árfolyamváltozása pozitívan hatott az eredményünkre. Az árfolyamhatásokat kiszűrve bő tíz százalékos a növekedés, és ez várható az év egészére is.

Nagyon elégedettek vagyunk ezzel az eredménnyel, mert kifejezetten nehéz működési környezetben sikerült a céljainkat tartani.

Ráadásul olyan világgazdasági felfordulás közepén tudtuk ezt a teljesítményt hozni, amikor a legtöbb cég rosszabb eredményt ér el, mint azt korábban tervezte. Hálás vagyok a kollégáimnak is ezért, mert miközben az ő életükre nagyon nagy hatással van a megélhetési költségek robbanása vagy a háborús feszültség, ez a munkájukon nem látszik meg. Kiváló teljesítményt nyújtanak. Ennek is köszönhető, hogy mi a magunk számára kijelölt úton tudunk haladni.

Akkor a Richterre nem hatott negatívan a válság.

Ezt így nem mondanám, hiszen nekünk is napról napra egyre nagyobb nehézségekkel kell küzdenünk, amelyeket folyamatosan menedzselni kell.

Komoly alapanyaghiány, illetve kiszerelő-anyag hiány van, ezeket sokszor kihívás időben és megfelelő mennyiségben beszerezni.

De a fuvarozás körül is sok gond van, hol megoldódik, hol problémás, most épp az utóbbi, de ha a jövő héten beszélünk, lehet, hogy már megint minden rendben lesz. A jó az egészben, hogy ennek ellenére tudjuk tartani a terveinket, fejlődünk, amit a számaink is megfelelően mutatnak.

Mi a helyzet munkaerőfronton? Ott a válság hatására több lett a szabad munkaerő, akik közül válogathatnak?

Sajnos nem. Azt tapasztaljuk továbbra is, hogy a létszámot feltölteni nagyon nehéz, a toborzási átfutási idők rettenetesen hosszúak, és ez az utóbbi időben sem változott.

Hogyan alakulnak a bérek, mit tudnak kezdeni az inflációval?

Az év második felében arról döntöttünk, hogy egyösszegű rezsitámogatást adunk minden dolgozónak. A munkavállalói jóléti alapítványunkon keresztül célzottan is támogatjuk a legnehezebb helyzetbe került kollégákat. Igyekszünk a dolgozóinkat megóvni a kívülről érkező sokkhatásoktól. Az már látszik, hogy a jövő évben az infláció bérre gyakorolt hatása jelentős lesz, és ez megjelenik nálunk is a bérekben majd.

Mit gondol a forintárfolyamról?

A cél, hogy az ország exportversenyképessége fennmaradjon úgy, hogy közben van egy bődületes költségsokk. Ennek nem tud lenni egy jóval erősebb forint az eredménye. Persze lehet, hogy erősebb lesz a forint, de az akkor ártani fog a magyar exportszektornak.

A Richter bevételeinek nagy része exportból származik, nem kevéssé javítva ezzel az amúgy nem túl kedvező fizetési mérleget, mekkora összegről van szó?

A Richter bevételének 90 százalékot meghaladó része exportból származik, ami az első kilenc hónapban több mint 500 milliárd forintnak megfelelő devizát jelent. Ez a magyar fizetési mérlegben mikroszkóp nélkül, szabad szemmel is jól látható hatás.

Ez az összeg be is folyik, mert szerencsére nem tapasztaljuk, hogy a válság hatására a vevőink később fizetnének, nem romlott a kintlévőségeink minősége és az átfutási idők sem változtak, helyenként még rövidültek is.

Nagyon rossz hír volt a Richternek, hogy néhány éve Európában felfüggesztették a méhmiómák kezelésére szolgáló Esmya nevű készítményüket. Mivel saját fejlesztés volt, mennyire volt ebből nehéz felállni? Azóta új gyógyszerük is van erre, milyenek a várakozásaik?

Valóban komoly sokként érte ez a céget, ráadásul éppen vezérigazgatói megbízatásom első napján. Azt mondtuk akkor, és azt gondoljuk most is, hogy az Esmya egy remek gyógyszer. Két kiemelt innovatív készítmény volt a Richter portfóliójában abban az időben, az egyik az originális antipszichotikumunk, a Cariprazine, a másik pedig az Esmya a mióma kezelésére. Meg voltunk győződve arról, hogy a betegeknek a műtéthez képest ez egy hatalmas életminőségbeli változást jelent, és nagyon csalódottak voltunk, amikor a kockázat-haszon egyenleget másképp látta a hatóság, mint ahogy a legtöbb orvos és mi is.

Nem tettünk le arról azóta sem, hogy ezt a betegséget szájon át szedhető gyógyszerrel kezeljük. A Ryeqoval végre ezt sikerült megvalósítani. Ez egy teljesen más hatásmechanizmuson alapuló készítmény. Emiatt vagyunk nyugodtak, nem lesznek vele olyan gondok, mint korábban az Esmyaval voltak.

Önök azon kevés magyar cég közé tartoznak, amely jelentősen kitett az orosz, ukrán piacnak, sőt gyártatnak is ott. Mit látnak, mit mondanak a kollégák, mi a helyzet a két országban?

Nagyon nehéz körülmények között dolgoznak mindkét országban a kollégáink a rengeteg bizonytalanság miatt.

Oroszországban a tartalékosok mozgósítása óta nagyon közel került a háború a mindennapi életükhöz. Richteres kollégát nem vittek el végül a frontra, de ez nem volt mindig tudható.

Tehát Oroszországban is állandó bizonytalanságban élnek.

Ukrajnában pedig háború dúl, a képeket látjuk minden nap. Kétszáz kollégánk van Ukrajnában, akik a háborús helyzet ellenére kiválóan teljesítenek.

Jelentős az infláció a finanszírozott gyógyszerek ára mégsem változik. Önök kezdeményezik ezt?

Kezdeményeztük már, de mai költségvetési helyzetben ez most nem reális cél rövid távon.

Bár valóban 2007 óta nem nőttek a készítményeink árai, tehát kifejezetten jogos ez az igény részünkről, ez most nincs napirenden.

Nem hiszem, hogy az államháztartás Magyarországon vagy az EU tagállamaiban olyan helyzetben van, hogy reálisan számíthatunk erre.

A hazai gazdaságpolitika mozgásterét abban látom, hogy a biztonságos gyógyszerellátás érdekében arra ügyeljen, hogy a hazai gyógyszergyártók semmiképpen ne szenvedjenek versenyhátrányt a külföldi gyártókkal szemben. Nekünk most ez lenne a legfontosabb.