Külföldi munkások tízezreire szorulnak rá a cégek, olyan brutális a munkaerőhiány 

Augusztusban jelentette be a kormány, hogy már tizenhét Európai Unión kívüli országból vár vendégmunkásokat. Ennyire nagy a baj? Mik a Krew tapasztalatai, mennyire kapkodnak az egzotikus országokból toborzott emberek után a magyarországi cégek?

Az eddigi tapasztalatunk még minket is meglepett. Az általunk megkeresett cégek nagyjából 80%-a kért tőlünk ajánlatot. Ugyanakkor annak tükrében nincs mit csodálkozni, hogy a KSH idei első negyedéves adatai szerint

közel 87 ezer állás volt betöltetlen Magyarországon, ami 39 százalékkal magasabb érték, mint egy évvel korábban,

és éppen ez lesz a vízválasztó, azok a társaságok maradnak majd versenyképesek a jelenlegi válság alatt, akik megfelelő, megbízható és megfizethető munkaerővel rendelkeznek.

Melyik külföldi országban érdemes meríteni, és hogyan zajlik ez a munka?

Főként Indiából toborozzuk az általunk közvetített munkavállalókat, de kapcsolatrendszerrel rendelkezünk Vietnámban, Kínában és a Közel-Keleten is. A toborzás lokációja nagyban függ a munkaköri leírástól, végzettségtől, munkavállalók számától stb.

Vannak olyan országok, ahonnan jó szakembereket érdemes toborozni a helyi magas színvonalú oktatás miatt, más országokból pedig betanított munkásokat érdemes behozni, illetve vannak olyan régiók, ahonnan könnyűszerrel lehet elhozni olyan munkavállalókat, akik korábban már dolgoztak a Közel-Keleten és az Emirátusokban, hozzászoktak az ottani kemény munkakultúrához, világot látottak, és jó a kommunikációs készségük. Tudnak és akarnak dolgozni.

Indiában az ország mérete, illetve az angol nyelv ismerete miatt különböző fizikai és szakmunkásokat, és magasan képzett munkaerőt egyaránt érdemes keresni.

A külföldi munkaerő behozatala kényes kérdés, számos jogi és egyéb buktatóval. Milyen feltételeknek kell megfelelni ahhoz, hogy valaki Magyarországra külföldi munkaerőt behozzon?

Sokat számít, ha egy cégnek van idegenrendészeti tapasztalta, cégünk ezzel fel van vértezve hasonlóan fontos a külföldi kapcsolatrendszer, amely elengedhetetlen a minőségi munkaerő közvetítéshez. Mi rendelkezünk ilyen kapcsolatrendszerrel majdnem egész Ázsiában. Ezen kívül ismerni kell az adott ország törvényeit, például tisztában kell lenni azzal, hogy a melyik országból könnyebb és melyik országból problémásabb munkavállalót behozni, mert a jogi rendszer megnehezítette azt.

Szükség van jogi háttértámogatásra is, az idegenrendészet ugyanis egész Európában szigorú keretek között mozog.

Megfordítva a kérdést, milyen feltételeket kell teljesítenie egy külföldi munkavállalónak ahhoz, hogy Magyarországon dolgozhasson? Milyen vizsgálatokon esik át, mielőtt beengedik az országba?

Magának a Krew-nak van egy felvételi sémája, amelyben mi előszűrjük a jelentkezőket és ezt követően a közvetítést igénylő cégek is kérhetik, hogy különböző teszteket töltsenek ki a jelentkezők, interjúkon vegyenek részt, vagy kiküldenek egy HR munkatársat Indiába.

De természetesen az összes potenciális munkavállaló egy szigorú idegenrendészeti átvilágításon esik át, amely nem csak azt vizsgálja, hogy az illető jelenleg kőrözés alatt áll-e, hanem minden lehetséges rendszerben le ellenőrzi, hogy van e múltbeli bűnözői háttere.

Erkölcsi bizonyítvánnyal, végzettséget igazoló oklevelekkel kell rendelkeznie annak, akit ez a szigorú rendszer átenged. 

Milyen képzettségű emberekre van elsősorba igény Magyarországon,  mennyire nehéz őket megtalálni?

Minden a megrendeléstől nagyságától, és a megrendelő profiljától függ. Nyilván, mint ahogyan itthon is, nehéz megtalálni az olyan munkavállalót, aki kitölti a minimum egy év munkaidőt, megbízható és jól is végzi a munkáját.

IT/programozó szakembereket a legnehezebb találni, de ez még a munkanélküliség alatt sem volt egyszerű mind itthon, mind külföldön.

Ettől függetlenül természetesen, ha ilyen megrendelést kapunk, azt is teljesítjük.  Nekünk szerencsére ebben több, mint tíz éves tapasztalatunk van, így nem jelent gondot. Jó szűrési rendszerrel rendelkezünk.

Hogyan lehet megelőzni azt, hogy behoz a cég kétszáz indiai vendégmunkást, és az egyharmaduk az első héten felszívódik? Egyáltalán mi lesz a státusza annak, akit a cég toboroz, mennyi itt tartózkodásra jogosítja ez fel a munkavállalót?

A hivatalos megnevezése az engedélynek „munkavállalási célú tartózkodási engedély”. Ez maximum két évre szóló. Nagyon fontos azt tudni, hogy az adott munkavállaló csakis addig tartózkodhat Magyarország területén, ameddig az őt eredetileg felvevő cégnek dolgozik.

Felmondás esetén el kell hagyja az országot és csakis akkor térhet vissza ide – vagy más európai országba – ha újra végigmegy az ellenőrzésen.

Ez nagyfokú biztonságot ad a munkaadó cégnek, mert a munkavállaló nem tudja egyik napról a másikra otthagyni a pozícióját mert elunta a munkát, de az sem opció számára, hogy egy másik, több pénzt ígérő munkaadónál építgeti a karrierjét.

Mennyiért lehet kiközvetíteni egy munkavállalót, mitől függ inkább ez az ár, a végzettségtől, vagy hogy mekkora hiány van a szakmájára?

Az árazásunk nagyban függ a kívánt munkavállalói létszámtól, szakmától (hiány szakma nyilván jobban fizetett, mint egy segédmunkás), nyelvtudástól és egyéni igényektől.

Az áraink versenyképesek, sőt, egyes esetekben még kedvezményesek is, nagyjából 800 és 1100 euró között mozognak munkavállalónként.

Mennyivel tudnak a cégek így olcsóbban munkaerőhöz jutni, mintha itthon toboroznának?

Nem is az „olcsóság” a lényeg, mert mára eljutottunk oda, hogy annyira nincs munkaerő, hogy az már nem ár kérdése. Az elvégzett munkát egy drágább munkavállalóval is be lehet árazni a piacion, míg a munkaerőhiány miatt elvégzetlen munka beárazhatatlan.

Hogy zajlik a folyamat, követi a KREW a kölcsönzött munkaerő pályáját az országon belül is, vagy csak addig tart a feladat, amíg megérkezett a megrendelőhöz?

Az általunk ajánlott szolgáltatás keretein belül a külföldi toborzást, illetve a jogi folyamatokat és az idegenrendészeti eljárást biztosítjuk. Amint a munkavállaló belépett Magyarországra, és elkezdett dolgozni, onnantól kezdve az adott cég munkavállaója, a mi munkánk ezen a ponton véget ért. Természetesen olyan esteben, ha a munkavállaló felmond három hónapon belül (vagyis a próbaideje alatt) az új munkahelyén, mi ingyen pótoljuk őt.

Honnan jött az ötlet, hogy érdemes lenne külföldi munkaerő toborzásával foglalkozni?

Egyéb vállalkozásainkon keresztül szembesültünk a Magyarországot sújtó munkaerőhiánnyal, illetve korábban is foglalkoztunk már idegenrendészettel, ezért nem is volt kérdés, hogy belevágjunk-e.