Ezek az országok költik a legtöbbet fegyverkezésre, íme a friss lista
ElemzésekBár az atomfegyverkezés kapcsán manapság leginkább Észak-Korea és Irán került fókuszba, India és örök haragosa, Pakisztán között továbbra sem enyhül a konfliktus, így azt sem elképzelhetetlen, hogy a Kasmír körüli vita akár háborúba torkollhat – hangzott el a Trend fm rádióban Klemensits Péter, a Pallas Athéné Innovációs és Geopolitikai Alapítvány szenior kutatója és Goreczky Péter, a Külügyi és Külgazdasági Intézet (KKI) vezető elemzője beszélgetése során. Mutatjuk a fegyverkezésre legtöbbet költő államok listáját.
Bár az atomháború kitöréséről beszélni azért túlzás, azért aggodalomra ad okot, hogy az utóbbi időben változóban van a geopolitikai egyensúly a világnak abban a régiójában. A világ vezető hatalma, amely korábban egyértelműen Pakisztánt favorizálta, egyre közelebb kerül Indiához, azaz kiegyensúlyozottabb lett a viszonya a két országgal.
A közelmúltban az is elhangzott az amerikai féltől, hogy Pakisztán terroristákat támogat, akik India elleni támadásra használják erejüket, s akár atomfegyverek is a kezükbe kerülhetnek, amelyeket nem csak India, de akár más országok ellen is fölhasználhatnak. Ugyanakkor azt is figyelembe kell venni,
ha az amerikai álláspont változása miatt feszültebbé válna az Egyesült Államok és Pakisztán közötti viszony, akkor Kína lenne az az állam, amely határozottan Pakisztán mellé állna a nézeteltérésben.De nem ez az egyetlen konfliktus az elmúlt időszakban dinamikus fejlődést mutató kontinensnyi ország életében. A kínai gazdasági fejlődési ütemet az utóbbi néhány évben már lehajrázó India – bár messze van még a kommunista ország fejlettségétől – több területen is veszélyesként érzékeli a világ legnépesebb országának terjeszkedését.
Kína ugyanis hatalmas tőkeerejű állami vállalkozásain keresztül több indiai-óceáni kikötő – például a nagy ellenségnek számító Pakisztánban található Gwadar, vagy a Sri Lanka-i Hambantota – működtetési jogainak felvásárlásán keresztül fenyegetést jelent India számára.Ezért Új-Delhi legfontosabb törekvése – a pakisztáni konfliktus kezelésén túl – annak megakadályozása, hogy Kína teljesen elszigetelje. E probléma komolyságát jelzi, hogy bár a kommunista ország vezetése logisztikai lépésként említi az ellenőrzési jogosítványok megszerzését az említett kikötőkben, azért nem véletlen, hogy ezekben az esetekben
„mintegy véletlenül” mindig megjelenik egy-egy kínai hadihajó az éppen megszerzett kikötőben, hogy demonstrálja a távol-keleti ország hadseregének erejét.Persze India sem tétlenkedik, éppen a kínai térnyerés ellensúlyozására folyamatosan erősíti Iránnal meglévő kapcsolatait, legutóbb például – nem is túlságosan messze a kínaiak kezében lévő Gwadartól – megszerezte Irán egyetlen jelentős kikötőjének, Csabaharnak a fejlesztési jogait.
Az sem véletlen, hogy India, önállóságának megszerzése után kialakított harmadik utas politikájának részeként, jelenleg Oroszországgal is viszonylag jó kapcsolatokat ápol, hiszen ez is valamiféle támaszt jelenthet Kína offenzívájával szemben.De India nem hagyta válasz nélkül azt sem, hogy Kína a tengeri kikötők ellenőrzésének forszírozása mellett szárazföldi terjeszkedését az Egy övezet, egy út kezdeményezés révén igyekszik felgyorsítani. Ezt ellensúlyozandó India Japánnal közösen létrehozta az Ázsia-Afrika Költségvetési Folyosót, amely ugyan 40 milliárd dollár körüli büdzséjével messze lemarad az Egy övezet, egy út 900 milliárd dollárjától, de azért egyfajta válaszként mindenképpen felfogható. Mindezeket figyelembe véve nem lehet azon csodálkozni, hogy – bár eddig nem verték nagy dobra –
az idei évben jelentős összeget költ India a hadseregre.Jól mutatja ennek jelentőségét, hogy az ország idei hadi költségvetése 45 milliárd dollárra rúg, ami ugyan elmarad Kína 175 milliárd dolláros hadikiadásaitól, de tudni kell, hogy az USA után Kína költi a legtöbbet a hadiiparra. S a kínai terjeszkedés visszaszorításában társai is vannak Indiának. Az USA, India, Japán és Ausztrália kvartettjéből alakult Quad-csoport a múlt évben közös hadgyakorlattal jelezte, hogy nem szemlélik tétlenül Kína térnyerését. A Stockholm International Peace Research Institute (Sipri) adatai szerint a legtöbbet az alábbi országok fordítják fegyverkezésre:
- USA: $610 milliárd dollár
- Kína: 228 millárd dollár
- Szaúd-Arábia: 69.4 milliárd dollár
- Oroszország: 66.3 milliárd dollár
- India: 63.9 milliárd dollár
- Franciaország: 57.8 milliárd dollár
- Nagy-Britannia: 47,2 milliárd dollár
- Japán: 45.4 milliárd dollár
- Németország: 44,3 milliárd dollár
- Dél-Korea: 39,2 milliárd dollár
