Ezekben a szakmákban veszi el a legtöbb munkahelyet a digitalizáció

Elemzések2018. nov 29.Növekedés.hu

A hazai kkv-k kétharmada egyáltalán nem tervez létszámváltoztatást a digitalizáció miatt. A legtöbb szakmát a termelésben, a legkevesebbet pedig az oktatásban és a pénzügyi vezetésben éra digitalizáció miatti létszám-leépítés. Magyarország jelenleg a 22. helyen áll az EU-ban a digitalizáció tekintetében. Az innovációban sajnálatosan lemaradó Magyarországon elsődleges cél olyan stratégiai gazdaságfejlesztési program kialakítása, amely felkészíti az országot, azon belül is elsősorban a kis és közepes vállalkozásokat a mind jobban digitalizálódó világ kihívásaira. Többek között ezt tűzte ki céljául az Óbudai Egyetem Keleti Károly gazdasági kara, valamint a Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) Vállalatirányítás felsőfokon 2018 című, a magyar tudomány ünnepéhez kapcsolódó konferenciája. A rendezvényen Szigeti Ádám, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) helyettes államtitkára a magyar kormány vízióját ismertetve elmondta, annak

célja 2030-ig Európa 5 olyan országa közé kerülni, ahol a legjobb élni, lakni és dolgozni.
Az addig tartó út azonban hosszú és rögös, számos területen kell megújulni a magyar társadalomnak és gazdaságnak. Mindenekelőtt erős magyar vállalkozásokra, stabil munkahelyekre és emelkedő bérekre van szükség. A minisztérium stratégiája csaknem 300 intézkedést tartalmaz, amelyeknek célja kreatív magyar vállalkozások kialakulásának elősegítése. Ehhez elengedhetetlen feltétel a gyors biztonságos közlekedési körülmények, valamint a tiszta, okos és megfizethető energia biztosítása, és mindezzel tiszta és fenntartható Magyarország felépítése. Ennek során jelentős feladatok állnak még az ország előtt. Miután a jövő útja a digitalizáció, robotika és a mesterséges intelligencia irányában mutat,
alkalmassá kell tenni a magyar vállalkozásokat, hogy alapképességükké váljon az innováció.
Komoly probléma ugyanakkor, hogy a magyar kis és közepes vállalkozások zöme nem tudja, milyen kihívások elé állítja őket a digitalizáció, illetve a szédítően gyors technológiai fejlődés. Nem mérik fel, milyen nagy jelentőségű lenne az innovatív termelés kialakítása. Ezt azok a felmérések is mutatják, amelyek szerint a hazai kis és közepes vállalkozások kétharmada semmiféle változtatásra nem készül ebben a tekintetben. Miután a magyar gazdaság a legnyitottabb és a külföldi piacok irányába a legkitettebb az unióban, a fejlesztő államnak komoly szerepet kell vállalni abban, hogy segítse a vállalkozások innovációs képességének fejlesztését. Azaz egyrészt a felsőoktatáshoz is kapcsolódó innovációs és tudománypolitikát kell kialakítani, másrészt átalakítani a szak- és felnőttképzési rendszert, továbbá olyan gazdaságstratégiát és szabályozási rendszert kialakítani, amely elősegíti az ezirányú fejlődést. A fejlesztések talán legfontosabb helyszínei a tudományos technológiai parkok lehetnek, ahol erős kormányzati támogatással, megfelelő felsőoktatási háttérrel olyan ipari-akadémiai kooperáció alakul ki, amely képes kielégíteni a folyamatos fejlődő piaci igényeket. Az is teljesen világos, hogy a jövő digitális technológiára épülő gazdaságának középpontjában az adat áll, ezért nemzeti tulajdonban lévő adatközpontok kialakítása stratégiai fontosságú cél. Hogy ez sikerüljön, a teljes innovációs és kutatási rendszert át kell alakítani, nagyobb összeget kell költeni ezekre a területekre, az oktatást pedig ebbe az irányba fejlesztve a jövő munkaerőpiacához kell alakítani. Olyan oktatási rendszer kialakítása a feladat, amely folyamatos tanulásra alkalmas fiatalokat képez, akik a technológiai fejlődést követve képesek új és új foglalkozásokat megtanulni. De legalább ilyen fontos, hogy a rendszer képes legyen az idősebb korosztályok átképzésének megszervezésére is. Arra kell ugyanis számítani, hogy az átalakuló munkaerőpiacon a fizikai jellegű munkák mind nagyobb hányadát veszik át a robotok, illetve a digitális technológia, a mesterséges intelligencia. Ez egyben azt is jelenti, hogy a digitalizációval évről-évre kevesebb fizikai munkásra lesz szükség, s ezzel párhuzamosan növekvő számú magas képzettséggel rendelkező, és tudásának rugalmas továbbfejlesztésére képes magasan képzett emberfőre. Amennyiben sikerül megfelelő stratégiát kialakítani, úgy
a termelésben megszűnő munkahelyeket bőven ellensúlyozzák az olyan magas képzettséget igénylő állások, amelyek nem képzelhetők el ember nélkül, például tanár, pszichológus.
Arra is számítani kell, hogy a népesség egyre erőteljesebben a városokba igyekszik. S a jövőben már nem a nemzetgazdaságok kapcsolódnak majd a világgazdaságba, hanem az arra alkalmas tudás és életterek. A virtuális munkahelyek számának gyarapodásával – amikor egyre több feladat elvégezhető a világ bármely részéről – a lakóhely minősége válik első számú tényezővé az életminőség meghatározásakor. Miután hazánk az innovációs képesség tekintetében a 28 európai ország ranglistáján a 22. helyen áll, kiemelten fontos lenne az innovációra költött összeg jelentős emelése, hiszen az elmúlt néhány évben a GDP 1,39 százalékáról 1,22 százalékra csökkent az innovációra költött összeg, A számítások azt mutatják, hogy ez az arány két éven belül 1,8 százalékra emelhető. Hosszabb távon, 2030-ra pedig a  jelenlegi 3 százalékos németországi ráfordítási arány elérése a cél. Arra is ügyelni kell, hogy az állami források ilyen célú felhasználása minden szektorban növekedjen. Csak így érhető el a vízió, amely szerint Magyarországnak a kiemelt gazdasági területeken európai szinten is vezető kutatás-fejlesztési potenciállal kell rendelkezni oly módon, hogy a kis és közepes vállalkozások is széles körben váljanak képessé innovatív technológiák bevezetésére, illetve kifejlesztésére. Facsinay Kinga

SIKERSZTORIK
Mit tennének a milliárdosok, ha mindenüket elvesztenék?
Bill Gates és Warren Buffett, akik egyébként hosszú ideje jó barátok, megosztották gondolataikat arról, mit tennének, ha mindenüket elvesztenék és a nulláról kellene felépíteniük az életüket.
Siker2018. ápr 28.
Vagyonokat keresnek a topmenedzserek, de milyen áron?
Ez a munka hatalmas nyomással jár – ezt pedig a magánéletüket viseli meg.
Siker2018. dec 6.
Hogyan szerezte mesés vagyonát a Rockefeller család?
Mohó, pénzéhes kapitalista vagy egy üzleti zseni, aki a semmiből építette fel magát? Rockefeller nem volt jó képességű gyerek mégis a világ leggazdagabb embere lett – miközben egy valamire mindig kínosan ügyelt.
Siker2018. júl 29.
5 kifejezés, amelyet a sikeres emberek soha nem használnak
Nem figyelünk eléggé a beszélgető partnerünkre.
Siker2018. nov 30.
40 éves nőként hozott létre dollármilliárdos vállalkozást
Therese Tucker feláldozta nyugdíjkori megtakarításait, hitelkártyái teljes keretét és felvett lakására egy második jelzáloghitelt is. Súlyos kockázatot vállalt, de bejött.
Siker2019. jan 11.
Egy fiatal srác 100 millió fontos sportruházati márkát rakott össze Nagy-Britanniában
Nehéz elképzelni, hogy az alapításkor 19 éves Ben Francis-nak honnan volt ideje és energiája létrehozni és vezetni a Gymshark-ot.
Siker2018. okt 18.