Ezekben a szakmákban veszi el a legtöbb munkahelyet a digitalizáció
ElemzésekA hazai kkv-k kétharmada egyáltalán nem tervez létszámváltoztatást a digitalizáció miatt. A legtöbb szakmát a termelésben, a legkevesebbet pedig az oktatásban és a pénzügyi vezetésben éra digitalizáció miatti létszám-leépítés. Magyarország jelenleg a 22. helyen áll az EU-ban a digitalizáció tekintetében.
Az innovációban sajnálatosan lemaradó Magyarországon elsődleges cél olyan stratégiai gazdaságfejlesztési program kialakítása, amely felkészíti az országot, azon belül is elsősorban a kis és közepes vállalkozásokat a mind jobban digitalizálódó világ kihívásaira. Többek között ezt tűzte ki céljául az Óbudai Egyetem Keleti Károly gazdasági kara, valamint a Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) Vállalatirányítás felsőfokon 2018 című, a magyar tudomány ünnepéhez kapcsolódó konferenciája.
A rendezvényen Szigeti Ádám, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) helyettes államtitkára a magyar kormány vízióját ismertetve elmondta, annak
célja 2030-ig Európa 5 olyan országa közé kerülni, ahol a legjobb élni, lakni és dolgozni.Az addig tartó út azonban hosszú és rögös, számos területen kell megújulni a magyar társadalomnak és gazdaságnak. Mindenekelőtt erős magyar vállalkozásokra, stabil munkahelyekre és emelkedő bérekre van szükség. A minisztérium stratégiája csaknem 300 intézkedést tartalmaz, amelyeknek célja kreatív magyar vállalkozások kialakulásának elősegítése. Ehhez elengedhetetlen feltétel a gyors biztonságos közlekedési körülmények, valamint a tiszta, okos és megfizethető energia biztosítása, és mindezzel tiszta és fenntartható Magyarország felépítése. Ennek során jelentős feladatok állnak még az ország előtt. Miután a jövő útja a digitalizáció, robotika és a mesterséges intelligencia irányában mutat,
alkalmassá kell tenni a magyar vállalkozásokat, hogy alapképességükké váljon az innováció.Komoly probléma ugyanakkor, hogy a magyar kis és közepes vállalkozások zöme nem tudja, milyen kihívások elé állítja őket a digitalizáció, illetve a szédítően gyors technológiai fejlődés. Nem mérik fel, milyen nagy jelentőségű lenne az innovatív termelés kialakítása. Ezt azok a felmérések is mutatják, amelyek szerint a hazai kis és közepes vállalkozások kétharmada semmiféle változtatásra nem készül ebben a tekintetben. Miután a magyar gazdaság a legnyitottabb és a külföldi piacok irányába a legkitettebb az unióban, a fejlesztő államnak komoly szerepet kell vállalni abban, hogy segítse a vállalkozások innovációs képességének fejlesztését. Azaz egyrészt a felsőoktatáshoz is kapcsolódó innovációs és tudománypolitikát kell kialakítani, másrészt átalakítani a szak- és felnőttképzési rendszert, továbbá olyan gazdaságstratégiát és szabályozási rendszert kialakítani, amely elősegíti az ezirányú fejlődést. A fejlesztések talán legfontosabb helyszínei a tudományos technológiai parkok lehetnek, ahol erős kormányzati támogatással, megfelelő felsőoktatási háttérrel olyan ipari-akadémiai kooperáció alakul ki, amely képes kielégíteni a folyamatos fejlődő piaci igényeket.
Az is teljesen világos, hogy a jövő digitális technológiára épülő gazdaságának középpontjában az adat áll, ezért nemzeti tulajdonban lévő adatközpontok kialakítása stratégiai fontosságú cél.
Hogy ez sikerüljön, a teljes innovációs és kutatási rendszert át kell alakítani, nagyobb összeget kell költeni ezekre a területekre, az oktatást pedig ebbe az irányba fejlesztve a jövő munkaerőpiacához kell alakítani. Olyan oktatási rendszer kialakítása a feladat, amely folyamatos tanulásra alkalmas fiatalokat képez, akik a technológiai fejlődést követve képesek új és új foglalkozásokat megtanulni.
De legalább ilyen fontos, hogy a rendszer képes legyen az idősebb korosztályok átképzésének megszervezésére is. Arra kell ugyanis számítani, hogy az átalakuló munkaerőpiacon a fizikai jellegű munkák mind nagyobb hányadát veszik át a robotok, illetve a digitális technológia, a mesterséges intelligencia.
Ez egyben azt is jelenti, hogy a digitalizációval évről-évre kevesebb fizikai munkásra lesz szükség, s ezzel párhuzamosan növekvő számú magas képzettséggel rendelkező, és tudásának rugalmas továbbfejlesztésére képes magasan képzett emberfőre.
Amennyiben sikerül megfelelő stratégiát kialakítani, úgy
a termelésben megszűnő munkahelyeket bőven ellensúlyozzák az olyan magas képzettséget igénylő állások, amelyek nem képzelhetők el ember nélkül, például tanár, pszichológus.Arra is számítani kell, hogy a népesség egyre erőteljesebben a városokba igyekszik. S a jövőben már nem a nemzetgazdaságok kapcsolódnak majd a világgazdaságba, hanem az arra alkalmas tudás és életterek. A virtuális munkahelyek számának gyarapodásával – amikor egyre több feladat elvégezhető a világ bármely részéről – a lakóhely minősége válik első számú tényezővé az életminőség meghatározásakor. Miután hazánk az innovációs képesség tekintetében a 28 európai ország ranglistáján a 22. helyen áll, kiemelten fontos lenne az innovációra költött összeg jelentős emelése, hiszen az elmúlt néhány évben a GDP 1,39 százalékáról 1,22 százalékra csökkent az innovációra költött összeg, A számítások azt mutatják, hogy ez az arány két éven belül 1,8 százalékra emelhető. Hosszabb távon, 2030-ra pedig a jelenlegi 3 százalékos németországi ráfordítási arány elérése a cél. Arra is ügyelni kell, hogy az állami források ilyen célú felhasználása minden szektorban növekedjen.
Csak így érhető el a vízió, amely szerint Magyarországnak a kiemelt gazdasági területeken európai szinten is vezető kutatás-fejlesztési potenciállal kell rendelkezni oly módon, hogy a kis és közepes vállalkozások is széles körben váljanak képessé innovatív technológiák bevezetésére, illetve kifejlesztésére.
Facsinay Kinga