Ezekre a borokra esküsznek a leggazdagabb magyarok

Elemzések2019. jan. 22.Növekedés.hu

Nem található borász a leggazdagabbnak tartott magyarok között, a milliárdos vállalkozók viszont szívesen fektetik pénzüket minőségi borászatokba. Több borvidék kínál jó üzleti lehetőséget, de ma a legkedveltebb célpontnak Tokaj, Eger és Villány számít. Munkások cabernet franc szõlõt szednek.
MTI Fotó: Kálmándy Ferenc Divattá vált a leggazdagabb hazai üzletemberek körében, hogy pénzüket borászatokba fektetik. Az utóbbi időszakban számos sikeres vállalkozó döntött úgy, hogy valamelyik magyarországi borvidéken szőlőterületet vásárol és borászatot alapít. Befektetéseikkel megjelentek többek között a nagy-somlói, a mátrai, a balatonfüredi-csopaki és a szekszárdi borvidéken, de legnépszerűbb célpontjuk Tokaj, Eger és Villány. A napi.hu és a Forbes listáiból kiderül, hogy borász nincs a leggazdagabb magyarok között, ahová tavaly legalább 8 milliárd forintos vagyonnal lehetett bekerülni. A listákon szereplő üzletemberekről tehát elmondható, hogy nem borágazati befektetéseikből tettek szert vagyonukra. Legtöbbjükre inkább az jellemző, hogy

borászati vállalkozásaikra hobbiként és presztízsként tekintenek, és nem feltétlenül az üzleti eredményt tartják a legfontosabb szempontnak.

Tokaji borvidék

A tokaji borvidéken fektetett be Mészáros Lőrinc, aki a Forbes számításai szerint 380 milliárd forintos vagyonnal ma Magyarország leggazdagabb emberének számít. Az üzletember az érdekeltségébe tartozó Búzakalász 66 Felcsút Kft.-vel először a bodrogkeresztúri Dereszla Bortermelő Kft.-t vásárolta meg a francia Sopalia Holdingtól, majd magánszemélyektől közvetlen tulajdonként megszerezte a szintén bodrogkeresztúri Dereszla Sparkling Kft.-t is. Korábban mindkét cégben tulajdonos volt az építőipari befektetéseiről ismert Duna György, aki azonban kiszállt tokaji borászati cégeiből.
Mészáros Lőrinc a Búzakalász Kft.-vel tulajdonossá vált két másik bodrogkeresztúri társaságban, a Henye Borászat Bortermelő Kft.-ben és a Tokaj-Major Bortermelő és Értékesítő Kft.-ben is. 
Emellett egy másik borvidéken, a balatonfüredi-csopakin is érdekeltté vált a zánkai Canter Borház Kft. megvásárlásával. Borászati cégei közül a Dereszla Bortermelő Kft.-t és a Canter Borház Kft.-t integrálta nemrég létrehozott vállalatcsoportjába, a Talentis Agro Holdingba, amely mezőgazdasági érdekeltségei jelentős részét fogja össze, többi borászati vállalatát viszont egyelőre nem csoportosította ide. Az üzletember további befektetői szándékai ma nem ismertek, de újabb cégvásárlásait nem lehet kizárni a borágazatban sem. Kis villányi kitérő után szintén a tokaji borvidéket választotta befektetési célpontul Váradi József, a WizzAir légitársaság alapító-vezetője, aki a napi.hu száz leggazdagabb magyarról készült tavalyi listája szerint a 36. helyet foglalja el mintegy 30 milliárdos becsült vagyonnal.
Az üzletember a mádi székhelyű Vaxco Vineyards Kft.-vel prémium borászatot alapított, és azt az ambiciózus célt fogalmazta meg, hogy „megteremtse a világ legjobb tokaji borait”. 
A Juliet Victor névre keresztelt Váradi-birtok most 27 hektárnyi szőlőterületből áll, ahol 0,5-1 milliárd forintos beruházás zajlik. További terjeszkedés várható azonban, mivel a méretgazdasági küszöböt 30-50 hektárra teszik, amely évente 60-100 ezer palack minőségű bor előállítását jelentené. A furmint és szamorodni alapú Váradi-borokat ma 7,5-15 ezer forint közötti palackonkénti árakon értékesítik. A 24 milliárdos becsült vagyonnal 46. helyen szereplő Ináncsy Miklós a Szerencs melletti Rátkán alakított ki saját családi pincészetet Angyal Borászat és Szőlőbirtok néven Tokaj-Hegyalján.
Az ingatlanfejlesztéssel foglalkozó, korábban a húsnagykereskedelemben is nevet szerzett üzletember pályázati pénzeket is felhasznál ahhoz, hogy borászatát fejlessze. 
A családi pincészet csaknem harminc hektáron gazdálkodik, amelyen a három tokaji szőlőfajtát, a furmintot, a hárslevelűt és a sárga muskotályt 60, 30 és 10 százalékban termesztik, de a borvidékről is vásárolnak fel szőlőt. Boraikat Angyal néven hozzák forgalomba, és alacsonyabb árfekvéssel, palackonként 1-4 ezer forintos áron értékesítik. Eddig évente körülbelül 180 ezer üveg bort készítettek, de egy folyamatban lévő palackozó-fejlesztéssel kapacitásaikat megduplázhatják. 2015-ben Magyarország legszebb szőlőbirtokának választották a Béres Szőlőbirtok és Pincészetet, amely a tokaji borvidékhez tartozó Erdőbényén található.
A gyógyszergyártásról és -kereskedelemről ismert Béres József mára 45 hektáros szőlőbirtokot alakított ki, a Béres Szőlőbirtok és Pincészet Kft. pedig éves szinten 160-170 millió forintos árbevételt ér el. 
A vállalkozó – aki 15,4 milliárdos becsült vagyonnal a 72. helyet foglalja el a leggazdagabbak rangsorában – borászatában szintén a borvidék hagyományos szőlőfajtáit termeszti. Azt vallja, hogy a tokaji bor és a Béres Csepp egy ponton mindenképpen összeköthető, mivel mindkettő valódi hungarikumnak tekinthető. A családi vállalkozás célja, hogy a birtokhoz tartozó történelmi dűlőkből szüretelt szőlőből modern technológiával nagy tokaj-hegyaljai borokat alítson elő.

Egri borvidék

A jászberényi Jász-Plasztik Kft. tulajdonosa, Kasza Lajos 2011-ben Egerben vásárolt nagyhírű borászatot. Az üzletember – akinek vagyonát több mint 100 milliárd forintra taksálják, így az első tíz leggazdagabb magyar vállalkozó között szerepel – a legendás egri borász, Gál Tibor pincészetét vette meg, aki dél-afrikai szaktanácsadói munkája közben szenvedett tragikus autóbalesetet 2005-ben. A Gál Tibor Pincészet ma körülbelül negyven hektáron gazdálkodik Eger öt kiemelt dűlőjében, és évente 100-150 ezer üveg bort palackoz.
Kasza Lajos pénzügyi befektetőként vesz részt a borászatban, amelyet ifj. Gál Tibor vezet. 
A pincészet – amelyet az Agria Vino 2010 Kft. működtet - három borféleség, az Egri Csillag, a Pinot Noir és az Egri Bikavér előállítására koncentrál. Szintén az egri borvidéken, a Gróf Buttler borászatba fektetett be Kovács Gábor, a Kogart Ház és a Bankár-csoport megalapítója. A mintegy 9 milliárd forintnyi becsült vagyonnal rendelkező üzletember cége, a Gróf Buttler Borászati Zrt. 34-36 hektáron gazdálkodik két eltérő karakterű termőterületen.
A kiemelkedően jó egri dűlőnek tartott Szarkás tetőről és Nagy-Eged-hegyről szüretelt szőlőből évi 80- 100 ezer palack prémium és szuper prémium kategóriájú bort készítenek 100-120 milliós forintos éves forgalom mellett. 
A 1,5-20 ezer forintos palackonkénti árú borok között megtalálható a két híres egri  házasítás, az Egri Bikavér és az Egri Csillag is. Az építőiparban érdekelt Kovács Attila az egerszalóki St. Andrea Szőlőbirtok és Pincészetben szerzett társtulajdont. Az üzletember – aki 8,2 milliárdos becsült vagyonnal a gazdagokról készült lista századik helyét foglalja el - csaknem 40 hektáros borászatban érdekelt, amely évi 300-400 millió forintos forgalmat bonyolít le. A pincészet kínálatában megtalálhatók az olcsóbb árkategóriájú borok is, de például
1,5 literes kiszerelésű Nagy-Eged-Hegy Egri Bikavér Grand Superior 2012-es Magnum elnevezésű borukat 52 ezer forintos áron kínálják. 
A 2018-as évjáratot egészen különlegesnek ítélik, mert olyan ízű szőlőtermést hozott, amelyre tapasztalataik szerint nem volt példa az elmúlt tizenöt évben.

Villányi borvidék

Egyértelműen Villány mellett tette le a voksát Csányi Sándor OTP elnök-vezérigazgató, aki a Forbes szerint 317 milliárdos vagyonnal Mészáros Lőrinc mögött ma a második leggazdagabb magyar befektetőnek számít. Az üzletember 1999 végén-2000 elején vásárolta meg a korábbi Villányi Borászati Rt. szőlőterületeit és pincéit, majd később létrehozta a Csányi Pincészet Zrt.-t, amely a Csányi-féle agrárérdekeltségek többségét összefogó Bonafarm Csoport részévé vált, és mára egymilliárd forint feletti éves forgalmat ért el.  
A vállalat az utóbbi időszakban jelentős ültetvény- és borászati rekonstrukciót hajtott végre, és most kétmillió palack bort állít elő évente.
A Csányi-cég a jelenlegi több száz hektár mellé további szőlőterületek megművelését is tervezi, és újabb hatékonyságnövelő fejlesztéseket is végre kíván hajtani. A beruházási tervekből látszik, hogy a vállalat a minőségi bortermelésre szeretné helyezni a hangsúlyt.  Külön borcsaládot neveztek el Teleki Zsigmond volt neves villányi szőlőnemesítőről, de például a tulajdonos nevének felhasználásával is létrehoztak egy borválogatást Csányi Selection elnevezéssel, amelynek tagjai a megtermelt borok házasításával készülnek. A villányi borvidék és borok szerelmesévé vált az orvosi műszerek kereskedelmével foglalkozó Szűcs Róbert is, aki a napi.hu tavalyi százas listája szerint 11 milliárdos vagyonnal a 87. helyet foglalja el a leggazdagabb magyarok között. Kezdetben pénzügyi befektetőként Wunderlich Alajos neves villányi borász mögé társult be, majd Jammertal Borbirtok néven vitte tovább villányi tevékenységét, míg Wunderlich Alajos újraalapította családi pincészetét.
A Jammertal Borbirtok mintegy nyolcvan hektáron gazdálkodik, és egymilliós csúcskapacitású palackozót működtet. 
A Szűcs Róberthez köthető villányi borászati cégek 0,5-1 milliárdos nagyságrendű éves forgalmat bonyolítanak le, és többek között Kínába is exportálnak borokat. Kizárólag csúcstermékekre koncentrálnak, és a helyi grandiózus borászati élményközpontban többek között bortrezort is működtetnek, amelynek tagjai a helyben elérhető borokat 20-30 százalékos árengedménnyel kaphatják meg.

Mátrai és szekszárdi borvidék

Tokaji borászati cégeinek értékesítésével párhuzamosan a mátrai és a szekszárdi borvidék felé vette az irányt a Betonút cégcsoportot működtető Dunai György. A csaknem 40 milliárdos vagyonnal a 29. helyen álló befektető 2013-ban szállt be a szekszárdi Bodri Pincészet Kft.-be, amely egyes adatok szerint több mint 140 hektáron gazdálkodik. A Gyöngyösön családi vállalkozásként működő Borpalota Kft. pedig Mátraalján 100-140 hektár saját ültetvényt művel, és a megtermelt szőlőből zömmel fehérborokat és rozét állít elő, amelyet főként exportpiacokon értékesít. Mind Gyöngyösön, mind Szekszárdon körülbelül fél-fél millió palack bort termelnek évente.

Balatonfüred-csopaki borvidék

Több mint 27 milliárdos vagyonnal a gazdagokról készült lista 41. helyén szereplő Zettwitz Sándor és családja a balatonfüredi Zelna Borászatot alapította meg. Az orvosi műszerek gyártásával foglalkozó befektető a borászatot nem közvetlenül irányítja, hanem azt unokája és annak borász férje vezeti. A család Forbes-nak adott nyilatkozata szerint „ők döntik el, milyen szőlőt ültessenek, legyen-e biobor, mikor szüreteljenek”.  Zettwitz Sándor balatonfüredi telkén hobbiból maga is készít bort, és a borászkodást arra is felhasználja, hogy hétközi munkája után feltöltődéshez jusson.

Nagy-somlói borvidék

A nagy-somlói borvidéken alapított családi borbirtokot 2014-ben a hulladékgazdálkodással foglalkozó Horváth Ferenc, aki testvérével együtt 13,4 milliárdos vagyonnal a százas lista 81. helyét foglalja el. Ma összesen 20 hektáron gazdálkodnak, és állítanak elő karakteres somlói borokat, így például somlói juhfarkot. Horváth Ferenc borágazati aktivitását jelzi, hogy a Somló és Környéke Borút Egyesület és Borlovagrend kancellárjává választották. A vállalkozás pincéjében 1100 hektoliteres erjesztő- és tárolóteret alakítottak ki hűthető és fűthető kóracél tartályokkal. 2018-ban további nagyszabású fejlesztésbe kezdtek, amellyel megnövelik a tárolókapacitást, a létesítményt pedig fahordós erjesztő és érlelő pincével bővítik. Emellett új szőlőfeldolgozó részt, illetve palackos érlelő és készáru raktárt is építenek.