Milyen családtámogatási rendszerek működnek jól Európában?

Elemzések2019. jan 22.Növekedés.hu

Míg korábban Európában az északi országokban volt alacsony a születések száma, és délen magas, addig az elmúlt két évtizedben megfordult az arány. Ennek magyarázata, hogy északon kifejezetten jó a családtámogatási rendszer, segítik a nők munkába való visszaállását a szülést követően.

Hazánk már hosszabb ideje küzd a csökkenő népesség okozta problémákkal. A jelenlegi családtámogatási rendszer javított a demográfiai folyamatokon, de még távolról sem ideális a helyzet. A világ egyik fele hasonló nehézségekkel néz szembe, a másik pedig épp a túl gyorsan növekvő népesség miatt aggódik. Ezekről a folyamatokról beszélgetett a Trend FM rádióban Szőke Diána, a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető elemzője és Gere László, a Pallas Athéné Innovációs és Geopolitikai Alapítvány szenior kutatója. Európában a népességcsökkenés vitathatatlan, és sajnos hazánk az európai ranglista alján helyezkedik el. Az öreg kontinens népességének fogyása mögött ellentétes folyamatok húzódnak meg. Amíg korábban az északi országokban volt alacsony a születések száma, s délen magas, addig az elmúlt két évtizedben megfordult az arány. Ennek magyarázata, hogy

északon kifejezetten jó a családtámogatási rendszer, segítik a nők munkába való visszaállását a szülést követően: nem csaj a távmunka, részmunkaidő lehetőségének támogatásával, hanem általában elismerik szerepüket a társadalom életében, a termelésben.

Azokban az országokban viszont, ahol az általános vélekedés szerint a nőnek otthon a helye a háztartásban, a gyerekek mellett, ott egyre kevesebb gyermeket vállalnak. Ugyanakkor az is tény, hogy a gyengülő gazdaság akár jelentősen is visszavetheti a gyermekvállalási kedvet a fejlett országokban, mert egy-egy gyermek felnevelése jelentős kiadással jár a család számára.

A csökkenő népesség mellett jelentősen meg kell változnia az állami szerepvállalásnak is, nem várható egyedül a családtámogatási rendszertől a demográfiai folyamat megfordítása.

Így változások várhatók az egészségügyben, az oktatásban, a munkaerőpiacon, s fontos szerepe lehet a technológiai változásoknak is, ahogy azt a japán példa mutatja. Az ENSZ 2017-es előrejelzése szerint a jelenlegi 7,5 milliárd főről 2050-re 10 milliárdra gyarapszik bolygónk népessége. Ezután lassul a népesség növekedése, és a századfordulón várhatóan 11 milliárd ember él majd a Földön, majd megfordul a trend. Hogy ez mekkora problémát jelent, azzal éppen itt, Európában vagyunk a leginkább tisztában, hiszen

a csökkenő lakosságszám mind a termelésben, mind a nyugdíjak előteremtésében komoly problémát okoz.

S bár összességében növekszik a Föld népessége, régiónként egymással ellentétes folyamatok figyelhetők meg, amelyek különböző kihívásokat jelentenek a gazdaságpolitika számára. Ázsiában és Afrikában például igen magas a születési ráta, s így éppen azokban az országokban gyarapszik a legjobban a lakosság, ahol nincs megfelelő minőségű és mennyiségű élelem, s helyenként a tiszta víz előteremtése is gondot okoz.

Jól mutatja a két kontinens lakosságának növekedési ütemét, hogy 2100-ra a Föld lakosságának nyolcvan százaléka fog Ázsiában és Afrikában élni.

A fekete kontinensen olyan mértékű a népességrobbanás, hogy amíg 2004-ben az ENSZ 2100-ra még kétmilliárd fővel számolt Afrikában, addig a 2017-es tanulmány megduplázta ezt a számot. Amíg Ázsiában és Latin-Amerikában a népességrobbanás úgy zajlott le, hogy a kezdeti időben sok gyermek született, de magas maradt a halálozási arány, később azonban mindkettő csökkent, addig Afrikában gyorsan sikerült jelentősen csökkenteni a halálozási arányt. Ennek eredményeként a vártnál gyorsabb a népesség növekedése. Azzal is tisztában kell lenni, hogy egy ország, egy régió demográfiai folyamatai és gazdasági fejlettsége között igen szoros összefüggés mutatható ki.

Minél fejlettebb egy ország, annál magasabb az egészségügyi ellátás és az oktatás színvonala, és annál alacsonyabb ütemű a népesség növekedése.

Ezekben az országokban az emberek jobban képesek kihasználni a gazdaság adta lehetőségeket. Ugyanakkor figyelembe kell venni, hogy a Föld népességének növekedése hatalmas terhelést jelent bolygónk természeti erőforrásai számára. A borúlátó forgatókönyvek szerint a tiszta víz, az élelmiszer, a termőföld birtoklásáért akár komolyabb fegyveres konfliktusok is kialakulhatnak a jövőben.

Általános jelenség, hogy a lakosságnak mind nagyobb része költözik a városokba, s ez új problémákat vet fel.

Afrikában, India és Latin-Amerika egyes vidékein a városokba költöző hatalmas tömegek nem tudnak beilleszkedni a termelési láncba, ahogy az korábban a fejlett világban történt, s így a növekvő népesség nem hozza magával a bővülő gazdaságot. Tovább nehezíti a helyzetet, hogy bár már városlakókról van szó, de továbbra is magas marad a népszaporulat. Nagy kérdés, miként tudja a világ kezelni ezt a problémát.

A másik oldalon Japán jó példát mutat arra, hogy mi vár Európára és Észak-Amerikára a népességcsökkenés folytatódása esetén.

A távol-keleti országban egyre nagyobb szerepet kapnak a robotok. Már jelenleg is alkalmazzák őket a mezőgazdaságban és a betegápolásban. A szigetországban így a lakosságszám csökkenése nem jár együtt a gazdaság hanyatlásával. Összességében elmondható, hogy a világ, illetve az egyes országok helyzete alapvetően attól függ, miként tudják kihasználni a növekvő gazdaság adta előnyöket, sikerül-e olyan gazdasági környezetet teremteni, ami ellensúlyozza a demográfiai folyamatokat, legyenek azok bármilyenek. Ez pedig csak akkor képzelhető el, ha megfelelően képzett emberek dolgoznak a jól szervezett gazdaságban. HP