Ezen múlik, mikorra közelíthetjük meg a német színvonalat

Elemzések2018. nov 19.Növekedés.hu

Hazánk legjelentősebb külkereskedelmi partnere Németország, amellyel a hazai import és export több mint negyedét bonyolítjuk, emellett a legjelentősebb befektetőnk is Németország. Palotai Dániel, a jegybank ügyvezető igazgatója és Szalai Ákos főosztályvezető a számunkra kiemelten fontos német színvonal megközelítésének legfontosabb elemeit veszi górcső alá. A jegybank 5+1 felzárkózási cikksorozat harmadik részében bemutatjuk, hogy Magyarország a klasszikus makrogazdasági mutatók mellett a versenyképesség más területein is felzárkózó pályán halad, még akkor is, ha a világ egyik leginkább versenyképes gazdasági nagyhatalmához, Németországhoz viszonyítjuk. A felzárkózást és Magyarország gazdasági felértékelődését mutatja, hogy hazánk – és a visegrádi régió – egyre nagyobb szerepet tölt be a német gazdaság kiemelkedő világpiaci teljesítményében. A Magyarországon működő vállalatok ma már alacsonyabb adóterheléssel szembesülnek, mint Németországban, kedvezőek a munkapiaci feltételek, csökken a rejtett gazdaság mértéke és magas fokú az infokommunikációs hálózat kiépülése. E tényezők fontos alapfeltételeit alkotják a jövő, különösen a negyedik ipari forradalom által életre hívott kihívások sikeres kezelésének.

Németország a világ egyik legnagyobb, legfejlettebb és legversenyképesebb gazdasági nagyhatalma, így Magyarország számára kulcsfontosságú a német gazdasággal való szoros és sikeres kapcsolat. 
Bár jelentős tér van még Magyarország versenyképességének javulására, érdemes megvizsgálni, hogy a 2010-es gazdaságpolitikai reformokat követően hazánk mely területeken tudott szignifikáns felzárkózást mutatni. Vezető pozíciójából adódóan Németország a versenyképesség területén jó kiindulási alapot nyújthat az összehasonlításra. Aktuális írásunkban makrogazdasági és versenyképességi mutatókon keresztül illusztráljuk Magyarország felzárkózását. A 2008-as globális válságot követő világgazdasági átrendeződésben Németország egyik legjelentősebb külkereskedelmi partnere a visegrádi országcsoport lett. A visegrádi régió – és benne Magyarország – a 2008-as globális válság utáni években az Európai Unió növekedésének egyre meghatározóbb motorjává vált, amivel párhuzamosan Németország külkereskedelmében betöltött jelentőségük is trendszerű emelkedést mutatott. Jelenleg a régió exportvolumene Németország árubehozatalának közel 14 százalékát teszi ki, ami meghaladja a legjelentősebb egyéni partnerországok (Kína, Hollandia, Franciaország vagy az Egyesült Államok), vagy a mediterrán országcsoport részesedését is. Németország legjelentősebb külkereskedelmi partnereinek alakulásában is megfigyelhető a világpiac szerkezeti átrendeződése és az új gazdasági pólusok – például Kína és Közép-Európa – térnyerése. Németország legfőbb importpartnere a 2000-es évek közepéig Franciaország, az Egyesült Államok és Hollandia volt, mára azonban a közép-kelet-európai térség és Kína vette át a vezető szerepet. A világkereskedelem átrendeződése és az új erőközpontok kialakulása is hozzájárult ahhoz, hogy a világpiac működéséről alkotott kép megváltozott az elmúlt években. Németország az egyik legnagyobb exportőr a világon, amelynek külkereskedelmi mérlegtöbbletével hazánk is lépést tart. A világkereskedelemből vett részesedése (7,9 százalék) alapján Németország a harmadik legnagyobb gazdaság az Egyesült Államok (11,3 százalék) és Kína (10,8 százalék) után. Németország GDP-arányos külkereskedelmi egyenlege a válságot követő csökkenés után az elmúlt években emelkedett és jelenleg a GDP 8 százaléka körül alakul. A külkereskedelmi egyenleg többlete hozzájárul a külső egyensúly és a dinamikus gazdasági növekedés fenntartásához. Magyarország szintén jelentős többletet mutató külkereskedelmi egyenlege nagyon hasonlóan alakult a némethez, ami jól mutatja Magyarország mély beágyazottságát az európai és globális értékláncokban. A két ország külkereskedelme erősen összefonódik. Hazánk legjelentősebb külkereskedelmi partnere Németország, a hazai import és export több mint negyedét Németországgal bonyolítjuk. Emellett hazánk legjelentősebb befektetője is Németország: évek óta a német gazdasági szereplők rendelkeznek a legnagyobb tőkeállománnyal hazánkban. A magyar vállalkozások teljes adóterhelése ma már alacsonyabb a németnél, ami versenyképességi előnyt biztosíthat számukra. Magyarországon a munkát és a tőkét terhelő adók jelentősen csökkentek a 2010 utáni adószerkezeti átalakítások következtében, ami támogatja a rendelkezésre álló jövedelem növekedését, a tőkefelhalmozási képességet, a beruházási hajlandóságot és a gazdasági versenyképességet egyaránt. Ennek köszönhetően a magyar vállalatok teljes adóterhelése a PwC és a Világbank Doing Business közös felmérése szerint 6 százalékponttal 47 százalék alá mérséklődött 2010 és 2016 között, miközben Németországban 2 százalékponttal 49 százalékra nőtt. Vagyis a vállalatok adóterhei ma már kedvezőbbek hazánkban, mint Németországban, amely ösztönző magyar adórendszert Angela Merkel német kancellár is elismeréssel méltatott. Ezt támasztja alá a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara évente megjelenő konjunktúrafelmérésének 2018. évi kiadása, amely alapján a magyarországi német érdekeltségű vállalatvezetők és más külföldi beruházók kétharmada volt elégedett az adóterhelés mértékével és az adórendszer működésével. A konjunktúrafelmérés alapján 2012 óta trendszerűen javul az üzleti környezet megítélése is Magyarországon. E pozitív eredmények a 2010-ben megkezdődött társasági adókulcs csökkentésének, valamint a kisvállalati adózás radikális egyszerűsítésének és a kkv-k alacsony adókötelezettségének tulajdoníthatók. 2017-től a magyar társasági adókulcs már 9 százalék, ami a legalacsonyabb érték az Európai Unióban. A gazdasági konjunktúrát jól tükrözi, hogy a magyar és a német munkanélküliségi ráta jelenleg a legalacsonyabbak közé tartozik az Európai Unióban. A 2010 utáni gazdaságpolitikai reformok előtt – részben a munkát terhelő magas adók miatt – Magyarország rendelkezett az egyik leggyengébb munkapiaci mutatókkal az Unión belül (alacsony foglalkoztatás és magas munkanélküliség), ami erősen visszafogta a gazdaság teljesítőképességét. A 2010 utáni gazdaságösztönző és foglalkoztatásbővítő intézkedések – munkát terhelő adók csökkentése, jóléti transzferek racionalizálása – hatására a magyar munkanélküliségi ráta az egyik legjelentősebb (több mint 7 százalékpontos) mérséklődést mutatta az Unióban 2010 és 2017 között. A magyar mutató megközelítette a 4 százalék alatti német értéket, és mára a legalacsonyabbak között szerepel európai uniós összevetésben. Az alacsony munkanélküliséggel párhuzamosan a teljes foglalkoztatás érdemben támogatja a tartós felzárkózást. Az áfarés elmúlt években bekövetkezett jelentős csökkenése a gazdaság fehéredését mutatja, ami nagyban támogatja a költségvetési stabilitást, egyben mozgásteret biztosít további versenyképességi intézkedéseknek. A rejtett gazdaság becslésére egyik leggyakrabban alkalmazott mutató az áfarés, ami azt mutatja meg, hogy mekkora a különbség a ténylegesen beszedett és a potenciálisan beszedhető áfabevétel között. Magyarországon az áfarés mértéke 2010-ben 21,9 százalék volt, ami több mint 12 százalékponttal volt magasabb az adóbeszedési hatékonyság területén élen járó Németországtól. A 2012 utáni gazdaságfehérítő intézkedések – melynek leghangsúlyosabb elemei az online pénztárgépek és az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző rendszer (EKÁER) – bevezetését követően azonban az áfarés mértéke jelentősen, 13,3 százalékra csökkent. Ezzel Magyarország e téren megközelítette Németországot, míg a V3 régió átlagosan több mint 20 százalékon áll. Az adóelkerülés csökkentése – az áfakulcsok emelése nélkül is – érdemben hozzájárult a költségvetési stabilitás biztosításához, illetve ahhoz, hogy a költségvetési egyensúly megtartásával a munkát és tőkét terhelő adók (például szociális hozzájárulási adó, társasági adó) tovább csökkenhessenek. Magyarországon teljes az országos 4G mobilinternet lefedettség, ami a német értéket és az uniós átlagot is meghaladja. Az internethozzáférés ma már az alapvető infrastruktúra részét képezi, mivel a 21. században az adat számít az egyik fő erőforrásnak. Az országok teljeskörű 4G (és a jövőben az 5G) mobilinternet lefedettsége azért lényeges, mert a negyedik ipari forradalom új megoldásainak és vívmányainak széleskörű elterjedéséhez elengedhetetlen alapfeltétel a nagy mennyiségű adat gyors, vezeték nélküli továbbítása. A gyors internetkapcsolat elősegíti a gazdaság digitalizációját, ami hozzájárul a magas hozzáadott értékű szolgáltatások térnyeréséhez. Hazánk a teljes 4G mobilinternet lefedettséget rövidebb idő alatt érte el, mint a negyedik ipari forradalom indítójaként és egyik éllovasaként jegyzett Németország. Magyarországon a vidéki területek 4G lefedettsége 98 százalékos, – ezzel hazánk az első tíz uniós ország között van – ami megközelítőleg 10 százalékponttal haladja meg a német értéket és az uniós átlagot is. A minden állampolgár számára elérhető internet-hozzáférést hazánkban elősegíti az internet áfacsökkentése és a Digitális Jólét Alapcsomag bevezetése is. A cikk szerzői: Palotai Dániel, a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója és főközgazdásza és Szalai Ákos, a Magyar Nemzeti Bank Versenyképességi és strukturális elemzési főosztályának vezetője.

SIKERSZTORIK
Mit tennének a milliárdosok, ha mindenüket elvesztenék?
Bill Gates és Warren Buffett, akik egyébként hosszú ideje jó barátok, megosztották gondolataikat arról, mit tennének, ha mindenüket elvesztenék és a nulláról kellene felépíteniük az életüket.
Siker2018. ápr 28.
Vagyonokat keresnek a topmenedzserek, de milyen áron?
Ez a munka hatalmas nyomással jár – ezt pedig a magánéletüket viseli meg.
Siker2018. dec 6.
Hogyan szerezte mesés vagyonát a Rockefeller család?
Mohó, pénzéhes kapitalista vagy egy üzleti zseni, aki a semmiből építette fel magát? Rockefeller nem volt jó képességű gyerek mégis a világ leggazdagabb embere lett – miközben egy valamire mindig kínosan ügyelt.
Siker2018. júl 29.
5 kifejezés, amelyet a sikeres emberek soha nem használnak
Nem figyelünk eléggé a beszélgető partnerünkre.
Siker2018. nov 30.
40 éves nőként hozott létre dollármilliárdos vállalkozást
Therese Tucker feláldozta nyugdíjkori megtakarításait, hitelkártyái teljes keretét és felvett lakására egy második jelzáloghitelt is. Súlyos kockázatot vállalt, de bejött.
Siker2019. jan 11.
Egy fiatal srác 100 millió fontos sportruházati márkát rakott össze Nagy-Britanniában
Nehéz elképzelni, hogy az alapításkor 19 éves Ben Francis-nak honnan volt ideje és energiája létrehozni és vezetni a Gymshark-ot.
Siker2018. okt 18.