Ezért nem lehet megállítani a kínai lokomotívot
ElemzésekA tények azt mutatják, hogy bár sokan szeretnék útját állni Kína világuralmi törekvéseinek sorra buknak meg az ezzel kapcsolatos kezdeményezések. A 2007-ben Ausztrália, India és az USA részvételével létrejött, majd elhalt Négyoldalú Biztonsági Párbeszéd szövetséget tavaly újraélesztették, de ismét tetszhalott állapotba került.
Kína egyre erőteljesebben terjeszkedik a Dél-Kínai tengeren, amely összefogásra ösztönzi a térség országait. Ennek egyik képviselője a Négyoldalú Biztonsági Párbeszéd, angol rövidítéssel Quad, amelyben Ausztrália, India, Japán és az Egyesült Államok egyeztetik a térséggel kapcsolatos érdekeiket, illetve terveiket - mondta Csenger Ádám, a Pallas Athéné Innovációs és Geopolitikai Alapítvány kutatója a Trend Fm műsorában. Bár papíron a csendes-óceáni térség nyugalmának biztosítása céljából hozták létre a szervezetet egy évtizeddel ezelőtt, annak igazi feladata az lett volna, illetve lenne, hogy kordában tartsa Kína távol-keleti hegemónia-törekvéseit, amely már 2007 környékén is igen erőteljes volt. Első lépésként közös hadgyakorlatot tartottak 2007 őszén, de aztán 2008 februárjában Ausztrália bejelentette kilépését, mert nem akart szembe kerülni fontos gazdasági partnerével, a szövetség ellen minden erejével tiltakozó Kínával.
Ezzel párhuzamosan – különböző okokból –, de India és Japán is kihátrált az együttműködésből.
Tíz évnyi szünet után éledt fel ismét az együttműködés, amikor először 2017 szeptemberében megjelent az ausztrál kormány külpolitikai fehér könyve, amelyben kifejezték, hogy az ország nyitott a térségbeli államokkal az együttműködésre. Ezt követte az Egyesült Államok nemzetbiztonsági és nemzeti védelmi stratégiája, amelyek szintén megerősítették, hogy az USA kész együttműködni az indo-csendes-óceáni országokkal. A szövetség megújításának oka, hogy Kína tíz év alatt jelentősen megerősödött, s egyre agresszívebb lett a külpolitikája. A korábbi – Kína kivár és nem fitogtatja erejét – hozzáállást Hszi Csin-ping elnökké választását követően felváltotta a távol-keleti ország határozott és erőt mutató nemzetközi fellépése. Ezt ellensúlyozandó újították fel egy évvel ezelőtt a Quad tagjai a tetszhalott együttműködést.
A kínai erőfitogtatás legerősebben a dél-kínai tengeren jelent meg, ahol lakatlan szigeteket és zátonyokat foglaltak el, s néhányra hadi eszközöket is telepítettek. Ezt elégelték meg a négyes tagországai.
A négy ország együttműködése elvi szinten föléledt ugyan, de egyelőre komoly programja továbbra sincs a Quadnak. A térség legfontosabb biztonságpolitikai szervezetével, a régió kisebb és legfeljebb közepes országait tömörítő szervezettel, a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetségével (ASEAN) való esetleges együttműködés jelentősen felerősítené a Quadba tömörült országok erejét és jelentőségét a térségben, s talán esély mutatkozhatna a kínai törekvések kordában tartására. A két szervezet együttműködésének egyelőre azonban semmi jele. Annál is inkább, mert a Quad-államok tavalyi lendülete alábbhagyott, s úgy tűnik, a helyzet kísértetiesen kezd hasonlítani a tíz évvel ezelőtti eseményekhez, amikor is hosszú időre hibernálták az együttműködést.
A kezdeményezés elhalásának egyik oka, hogy India ismét csak visszakozott, és Kína kedvét keresi, hogy rendezzék időnként háborúval fenyegető rossz kapcsolatukat.
De a többi tagország is hasonló cipőben jár. Kínával szembeni fellépésük erejét jelentősen visszafogja, hogy szinte mindegyiküknek érdeke a jó gazdasági kapcsolatok fenntartása a még mindig jelentős tempóban bővülő országgal. Ezzel gyökeresen szembe megy az az igény, hogy valamiképpen vissza kellene fogni a távol-keleti ország hegemonisztikus törekvéseit. De a szervezet gyengeségét mutatja, hogy amíg az USA rendszeresen hadgyakorlatozik a térség nemzetközi vizein, addig másik három állam – félvén a kínaiak rosszallásától – nem mer csatlakozni ezekhez az akciókhoz.
