Ezüstérmes a magyar lakossági fogyasztás

A Központi Statisztikai Hivatal friss adatai szerint tavaly októberben 8,8 százalékkal 397.400 forintra emelkedett a bruttó átlagkereset Magyarországon. A nettó átlagkereset a kedvezményeket is figyelembe véve 272.900 forintra nőtt.

Az átlagbérek emelkedését támogatja, hogy a pénzügyi, az információ-kommunikáció és az építőipari ágazatokban még mindig több vállalat tapasztal munkaerőhiányt. Emellett segíti az átlagkereset emelkedését az egészségügyi dolgozók béremelése is.

Fontos azonban kihangsúlyozni, hogy a fenti számok a teljes munkaidős alkalmazottakra vonatkoznak, illetve a statisztikákban a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások munkavállalói szerepelnek.

A járványhelyzetben másfelől jellemzően az alacsonyabb munkabérű alkalmazottak veszítik el nagy nagyobb arányban az állásukat, így ők kiesnek a statisztikákból. Ez a jelenség az átlagbérek emelkedését segíti a koronavírus-válság ellenére.

Előretekintve, 2021-ben a gazdasági helyreállással párhuzamosan megközelítőleg 7 százalékos lehet a bérek növekedési üteme. Miután az infláció az MNB 3 százalékos célja közelében mozoghat, az idei évben is folytatódhat a markáns reálbéremelkedés.

Lakossági fogyasztás

Magyarországon a lakossági fogyasztás az eddig elérhető adatok szerint 2020 első három negyedévében éves alapon 2,1 százalékkal süllyedt.

Ez az érték első ránézésre kedvezőtlennek tűnik, azonban Ciprus után ez a második legjobb teljesítmény Európában.

Összehasonlításképpen Németországban 6,2 százalékkal süllyedt a lakossági fogyasztás ezen időszak alatt. Ausztriában, Olaszországban, Máltán és Lettországban nagyságrendileg 10, Spanyolországban közel 14 százalékkal esett vissza a háztartások fogyasztási kiadása."

Kilátások

Az MNB előrejelzései szerint az idei évben a háztartások fogyasztási kiadása 2,4-4,9 százalék közötti értékkel bővülhet. A fogyasztást segíti a munkaerőpiaci helyzet normalizálódása, melyre a tavaszi hónapoktól kerülhet sor.

Kedvező fejlemény, hogy a járványhelyzet ellenére a foglalkoztatottság magas szinteken tud maradni. A legfrissebb, novemberi adatok alapján közel 4,5 millió fő dolgozik Magyarországon. Itt ugyanakkor érdemes megjegyezni, hogy a koronavírus második hulláma miatt decemberben és januárban átmenetileg megszaporodhatnak az elbocsátások, főleg a személyes jelenlétet igénylő szolgáltató szegmensben.

A munkanélküliségi ráta az idén 4,5 százalék környezetében alakulhat átlagosan. Viszonyításképpen a nálunk jóval fejlettebb eurózónában közel kétszer ekkora a munkanélküliség.  

A fogyasztást tehát segíti az idei év egészében a gazdasági kilábalás, a normalizálódó munkaerőpiac, a folytatódó reálbéremelkedés, valamint a gazdaságvédelmi intézkedések, különös tekintettel a hiteltörlesztési moratóriumra.

Ezenfelül a lakossági hitelállomány egészséges szerkezetű növekedése is támogatja a háztartások fogyasztását. A lakossági hitelállomány 2021 és 2023 között az MNB decemberi előrejelzései szerint évente átlagosan 8,8-12,7 százalékkal növekedhet. Meglehetősen kedvező fejlemény, hogy a Babaváró hitelek állománya a nagyfokú érdeklődés hatására novemberben 1000 milliárd forint felé nőtt.