Fokozatosan ér véget a Merkel-korszak

Elemzések2018. okt. 31.Növekedés.hu

Bizonyossá vált, hogy Angela Merkel német kancellár hivatali ideje legkésőbb 2021-ben, 16 év után véget ér, így az időtartam nem dönti meg az egyesítés kancellárja, Helmut Kohl rekordját.

Hosszú idő

Angela Merkel 2005-ben lett német kancellár, pártja, a CDU élére még régebben, 2000-ben került. Merkel az utóbbi években több nehézséggel is szembenézett, már az utolsó kormányalakítás is hónapokig húzódott, most azonban, miután pártja a Hesse tartományban megtartott választásokon a vártnál gyengébben szerepelt, úgy döntött, hogy 18 év után nem marad tovább pártja élén, és többször már kancellárjelöltként sem indul, így legkésőbb 2021-ben elhagyja hivatalát.

Vérbeli demokrata

Elsőre kudarcnak tűnik egy ilyen döntés, de tekintettel arra a hosszú időre, amit Merkel mind pártelnökként, mind kancellárként eltöltött, mégsem tekinthető annak. Egy stabil demokráciában csak addig lehet valaki hosszú távon egy ország vezetője, amíg nagy támogatottsága van. Merkelt pedig tavaly 12 év után is újraválasztották, bár pártja, a bajor CSU-val szövetséget alkotó CDU nem szerzett olyan többséget, hogy önállóan tudott volna kormányt alakítani, így nagykoalícióra kényszerült a szociáldemokratákkal. A világ uraival, 2007-ben. Forrás: AFP

A negyedik periódus már komoly kihívás, és miután trendszerű a pártszövetség népszerűségének csökkenése (a CSU nemrég a bajor tartományi választásokon szerepelt gyengén), Merkel joggal érezte úgy, hogy fogy már körülötte a levegő, és most igazi demokrata módjára, önként jelzi visszavonulását, ráadásul kellő időt hagyva pártjának az átmenetre.

NDK hatások

Merkel a modern, demokratikus, 1949-ben megalakult Német Szövetségi Köztársaság (melybe 1990-ben beleolvadt az 1989-ig kommunista rendszerű NDK) nyolcadik kancellárja. Ő az első, aki már a hitleri rendszer után született, de ami különösen érdekessé teszi elődeivel szemben, az, hogy az országegyesítésig az NDK-ban élt, vagyis az ország keleti, kommunista rendszerű, elnyomott részében töltötte élete első 36 évét. A sors különös fintora, hogy a szabad NSZK-ban született, de néhány napos korában apja a családdal áttelepült az NDK-ba.

Ez egészen ritka, extrém eset, hisz kezdettől fogva milliók hagyták ott a kommunista keleti államot, hogy a szabad, gyorsan fejlődő nyugatiban éljenek, a másik irányba egészen ritkán ment csak valaki. Nos, nem tudjuk, hogy ez a későbbi kancellár lelkében milyen mély nyomott hagyott, de nem zárható ki, hogy NDK-polgár korában eszébe juthatott: a szabad országrészben született, mégis a bezártban kellett élnie.

Teréz anyának nézték

Az NDK polgároknak amúgy is rendkívül nyomasztó lehetett, hogy népük másik, szerencsésebb és jóval nagyobb részével szemben ők nem utazhatnak, nem élhetnek szabadon és nem élvezhetik az NSZK-ban megvalósult úgynevezett gazdasági csoda áldásait, a jólétet. Más szocialista országokban, így nálunk is, ez kevésbé volt nyomasztó, mivel az egész nép ebben a blokkban volt, csak a németek lettek kettéválasztva.
Felmerül a kérdés, hogy ez a momentum menyire játszhatott szerepet akkor, amikor Angela Merkel 2015-ben meghozott egy rossz döntést, ami végül is elkerülhetetlenül lecsökkentette népszerűségét, és közvetlenül vagy közvetve mostani döntéséhez vezetett. Miután kialakult róla egy olyan kép a világban, hogy ő mindenki megmentője, egyfajta Teréz anya, a régebben harmadik világnak nevezett térségből, de még Koszovóból is rengeteg ember kerekedett fel, kezében Merkel fényképét lobogtatva, hogy Németország felé vegye az útját. Menekültek Merkel képével

Jött volna a fél világ

Törökország felől akadálytalanul jöttek Európába, így az útjukba eső országok valósággal összeomlottak az emberáradat nyomása alatt, Merkel pedig úgy döntött, hogy mindenkit befogad. Az áradat Németországra zúdult, de nem akart elapadni, így nyilvánvaló volt, hogy a döntést meg kell változtatni, a folyamatnak véget kell vetni. Merkel és Németország nem veheti a szárnya alá a fél emberiséget.

A visszakozás nem volt egyszerű: Merkelnek meg kellett egyeznie Erdogan török elnökkel, hogy tartsa Törökországban a szíriai menekülteket, a máshonnan jövőket bírálja el saját belátási szerint, és adjon menedékjogot vagy küldje haza őket, de senkit ne engedjen, hogy a török határt illegálisan átlépje Európa felé se tengeren, sem a szárazföldön. Végül hosszas tárgyalások után ez sikerült is, de még mindig elég sokan érkeztek ahhoz máshonnan is, hogy Németország is visszaállítsa azt a korábbi rendszert, hogy csak az kap menedékjogot, aki bizonyíthatóan veszélyben van szülőföldjén.

Európai kihívások

 A kancellár népszerűségén komoly csorba esett, és ezt már később nem sikerült kiköszörülni. Ráadásul Merkelre még egy rendkívül nehéz feladat hárult: az eurózóna legerősebb gazdaságának vezetőjeként neki kellett megértetni Görögországgal, hogy nem költhetik akármeddig más országok pénzét, ha ezt nem látják be, távozniuk kell az övezetből. Ugyancsak különleges kihívás az Unióból kilépésre szavazó Nagy-Britanniával való tárgyalás-sorozat, melyben leginkább a német kancellárra marad az EU értékeinek és érdekeinek hathatós védelme.

Nagy nyomás, nagy felelősség

Merkelre tehát az utóbbi években óriási nyomás nehezedett, és joggal gondolja úgy, hogy ezt a rendkívül felelősségteljes feladatot olyan valaki végezheti csak, akinek folyamatosan nagy a támogatottsága Németországon belül. Miután a kedvezőtlen szereplés pártjánál mutatkozik, mindenekelőtt pártja vezetését adja át másnak. Hogy kancellárságának hátralévő három évét kitölti-e, az már menetközben leginkább a párt döntése lesz.

Nagy elődök nyomában

Ha a CDU a jelenleg legesélyesebbnek látszó, Merkel irányvonalával nagyjából egyetértő Annegret Kramp-Karrenbauert választja pártelnöknek, akkor a hatalomátadás simán mehet, és akkor jó esély van rá, hogy Merkel ki is tölti a 2021-ig hátralévő időt. Ha így lesz, akkor összesen 16 évet tölt kormányon, annyit, mint az őt felfedező és felemelő Helmut Kohl, akit az a történelmi megtiszteltetés ért, hogy a német egyesítést levezénylő kancellár lehetett. Helmut Kohl és Angela Merkel 1997-ben

Vannak azonban más jelentkező is a pártelnökségre: Jens Spahn egészségügyi miniszter és Friedrich Merz, a CSU-CDU pártszövetség korábbi parlamenti frakcióvezetője. Ők Merkel ellenfeleinek számítanak a párton belül, így ha a decemberi vezetőválasztáson ők kerülnek ki győztesen, akkor nem valószínű, hogy Merkel tovább maradna a kancellári poszton. Ha jövőre lemondana, teljes hivatali ideje 14 év lenne, akárcsak egykor az NSZK első kancellárjának, Konrad Adenauernek. Ez is igen szép időtartam, Merkel mindenképpen emelt fővel távozhat.


Fellegi Tamás