Forrnak az indulatok a Kaukázusban: tüntetnek Tbilisziben
ElemzésekA grúziai választásokat hivatalosan a kormányzó Grúz Álom párt nyerte 54 százalékkal, az eredményt azonban az ellenzék nem fogadja el, Tbilisziben kivonultak a tiltakozók az utcára. Orbán Viktor magyar kormányfő ma és holnap Tbilisziben tárgyal.
Orbán Viktor tárgyal Tbilisziben
A médiaértesülések szerint Irakli Kobakhidze miniszterelnök hívta meg magyar kollégáját, és a delegációban részt vesz Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter, valamint Varga Mihály pénzügyminiszter is.
Négyszemközti, majd plenáris tárgyalásokra kerül sor, ezt követően Irakli Kobakhidze és Orbán Viktor közös sajtónyilatkozatot tesz – ismertetik a programot.
A grúz szembenállás egyik előzménye: Az ügynöktörvény
2024 májusában fogadta el a grúz parlament az „ügynöktörvény” néven elhíresült jogszabályt, melyet követően a Nyugat össztüze zúdult a grúz kormánypártra. Az Egyesült Államok szankciókat vetett ki a Grúz Álom parlamenti képviselőire, s Németország befagyasztotta Grúzia európai uniós csatlakozási folyamatát. A magyar kormány ezzel szemben támogatásáról biztosította a tbiliszi kormányt és megvétózta az egységes európai uniós állásfoglalást Grúziával szemben - írja Kránitz Péter Pál, a Magyar Külügyi Intézet kutatója Grúziáról szóló elemzésében.
A csatlakozási tárgyalások megindításához azonban még az Európai Unió Tanácsának soros elnöksége is kevés lesz, Budapest csak alternatív támogatást tud nyújtani az EU-aspiráns kaukázusi államnak.
Idén május 28-án fogadta el a grúz parlament az „ügynöktörvény” néven elhíresült Külföldi Befolyás Átláthatósága Törvényt, amely kötelezi a grúz civil szervezeteket és sajtótermékeket, hogy amennyiben költségvetésük több mint 20 százalékát külföldi források fedezik, regisztrálják magukat a hatóságoknál, mint „külföldi érdekeket szolgáló szervezet”. A regisztrációköteles szervezetek továbbá kötelesek honlapjukon nyilvánossá tenni éves pénzügyi nyilatkozatukat – melyhez eddig nem volt hozzáférése sem a nyilvánosságnak, sem a hatóságoknak.
Ha az érintett szervezetek mindezt elmulasztják, 25 ezer lari, vagyis több mint 900 dollárnak, avagy 3,3 millió forintnak megfelelő összegű pénzbírsággal sújtják őket.
A törvény elfogadását hosszas társadalmi vita előzte meg. Első tervezetét 2023 februárjában terjesztette a kormánypártból kivált Halhisz Dzala (Nép Ereje) párt a törvényhozás elé, ám abban még „külföldi érdekeket szolgáló ügynökként” való regisztráció
szerepelt.
E szóhasználat, valamint a külföldi forrásból működő szervezetek listázására irányuló politikai törekvés bizonyos párhuzamot mutatott egy hasonló, sokak által kritizált oroszországi szabályozással és nyelvezetével.
A 2012-ben elfogadott, majd azóta sokszorosan módosított, az Orosz Föderáció területén érvényes jogszabály „külföldi ügynökként” (иностранный агент) határozza meg a külföldi anyagi támogatást élvező, illetve külföldi „befolyás alatt álló” szervezeteket, médiumokat, sőt, egyéneket is.
Az oroszországi törvény azonban nem határozza meg a külföldi támogatás mértékét, a költségvetés akár 1-2 százalékát biztosító külföldi forrás is szankciókat vonhat maga után, amelyek nem merülnek ki a pénzbírságban, de
akár a szervezetek működését súlyosan korlátozó intézkedéseket is tartalmazhatnak– tehát a szóhasználaton túl, hatásait tekintve, nehezen összemérhető a grúz jogszabállyal.
Utóbbinak célja ugyanis az átláthatóság, ami egy alapvető demokratikus érték, míg előbbié a civil szféra korlátozása. Grúziában a világ egyik legszabadabb jogi környezete fogadja a civil szervezeteket és az azokat pénzelő donorokat, ám amennyiben e szervezetek aktív szerepet vállalnak Grúzia belpolitikájában, s a döntéshozatalra való befolyásszerzés ambíciójával élnek, s mindez idő alatt idegen szervezetek és államok befolyása alatt állnak, az súlyos kérdéseket vet fel Grúzia szuverenitásával kapcsolatban.
Az új jogszabály által előírt pénzügyi nyilatkozattétellel felálló transzparencia nem korlátozza, csupán átláthatóbbá teszi e szervezetek működését.
Jelentős ellenállás a törvénytervezettel szemben
A törvénytervezet, mindazonáltal, jelentős társadalmi ellenállást váltott ki – ezrek vonultak utcára Tbilisziben, hogy visszavonását követeljék, mialatt a kormánypárti és ellenzéki képviselők vitája dulakodásba fordult a parlamentben. Grúzia euroatlanti partnerei is ellenérzésüknek adtak hangot.Josep Borrell, az EU külügyi főképviselője kijelentette, ha a törvényt elfogadják, annak súlyos következményei lesznek Grúzia európai uniós csatlakozási folyamatára.Az Amerikai Egyesült Államok tbiliszi nagykövetsége pedig az ország euroatlanti integrációjával kapcsolatos kételyeinek adott hangot. A nyomásnak engedve a tervezetet 2023 márciusában végül levették a törvényhozás napirendjéről, a civil szervezetek grúziai működésével kapcsolatos vita azonban nem szűnt meg.
Az Magyar Külügyi Intézet teljes cikke itt olvasható.
