Friss körkép – Hogyan hatott a koronavírus a vásárlási szokásokra?

A lakosság morálja az elmúlt egy évben Európa-szerte jelentősen csökkent. A magyarok a saját általános helyzetüket tavaly egy 10 fokozatú skálán átlagosan 4,9-re, idén már csak 4,4-re értékelték – derült ki a Magyar Cetelem Bank online sajtótájékoztatóján.

Lakossági morál változása az uniós országokban

Forrás: Magyar Cetelem Bank

Több megtakarítás, kevesebb költés

Európában a járványidőszak legjellemzőbb pénzügyi tendenciája a fogyasztás csökkenése, illetve a megtakarítások növekedése volt.

Megtakarítóvá váltak a korábban inkább költeni szerető olaszok, de jelentősen emelkedett a megtakarítási hajlam az Egyesült Királyságban, Franciaországban, Németországban, Ausztriában és Belgiumban is.

Bulgária, Szlovákia, Magyarország és Lengyelország viszont az átlagosnál, sőt a 2020-ban tapasztaltnál is kisebb megtakarítási hajlamot mutat.

A megtakarításainak növelésére idehaza az emberek 57 százaléka készül, ez valamivel az 54 százalékos uniós átlag felett, de jócskán a nyugati országok szintje alatt van.

Aktuális tendenciák

A Magyar Cetelem Bank ügyfelei nagyobb arányban terveztek tavaly megtakarítani, mint amennyire valóban sikerült ezt megvalósítani, azonban a tendencia minden kétséget kizáróan a megtakarítás felé mutat – mondta el Szabó Péter, a Cetelem Bank vezérigazgatója.

Hozzátette, a teljes lezárás időszakát leszámítva az eladáshelyi kártyás fizetéseket nem rendítette meg annyira a járvány, míg az áruhitel az üzletetek nyitását követően növekedő tendencia után újra elérte a tavalyi szintet. Az is megfigyelhető, hogy nőtt az aktivált kártyák aránya.

A hitelkihelyezéseket nézve a tavalyi év után idén hónapról hónapra növekedés tapasztalható. A Cetelem előrejelzései alapján június-júliusra elérjük az egy évvel ezelőtti nagyságrendet, az év végén pedig erőteljesebb növekedés várható.

Kiadások

Európai összevetésben Magyarországon vannak szinte a legkevesebben (22 százalék) azok, akik növelni tervezik a költéseiket a következő 12 hónapban. Egyedül Ausztriában (21 százalék) alacsonyabb ez az érték. Az európai átlag 34 százalék.

Hasonló hangulatot tükröznek a Cetelem Bank saját ügyfélkörében készült friss felmérések is. A tavalyi év után idén is egyharmadnyian mondták azt, hogy megtapasztalták, hogyan tudják a személyes kiadásaikat csökkenteni, és tartósan visszafogni költéseiket.

2021-ben 13 százalék jelezte például, hogy lemondott a nagyobb beruházásokról, 16 százalék pedig növelte a megtakarításait.

Ugyanakkor, miközben egy éve még 57 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy nem fog változtatni a fizetési és vásárlási szokásain, az idei válaszok alapján csak 29 százaléknak sikerült ezt tartania. Ugyanilyen látványos változás, hogy a megkérdezettek 28 százaléka csak a saját meglévő pénzét hajlandó elkölteni – ezt tavaly csak feleennyien tervezték.

Óvatos fogyasztói optimizmus

Óvatos optimizmusra utal, hogy a 2020-as 50 helyett már csak 46 százaléknyian akarnak kevesebbet költeni. Azok aránya pedig 5-ről 18 százalékra nőtt, akik több költést is elképzelhetőnek tartanak.

A válaszadók bő negyede jelentősebb kiadásról is beszámolt az elmúlt egy évben, főleg az elektronikai termékek területén. Kimutathatóan megnőtt az online vásárlások aránya is – főként az élelmiszerek, az elektronika és a ruházat területén –, és a megkérdezettek 60 százaléka arra készül, hogy a korlátozások feloldása után is rendszeres online vásárló marad.

Berobbant az E-kereskedelem

Forrás: Magyar Cetelem Bank

A koronavírus legnagyobb nyertese az elektronikai piac. Az ügyfelek 23 százaléka tervezte, de valójában 41 százaléka valósított meg ilyen vásárlást. Ezzel párhuzamosan az utazásra fordított büdzsé minimálisra csökkent.

Mi valósul meg a terveinkből?

Forrás: Magyar Cetelem Bank

Home-office tapasztalatok: mindenütt jó, de nem mindenkinek otthon a legjobb

A magyar válaszadók közül 22 százalék nyilatkozott úgy, hogy volt lehetősége távmunkára, kétharmadnyian pedig azt emelték ki, hogy szeretnék, ha valamilyen hibrid foglalkoztatási formában, az otthoni és a munkahelyi munkavégzést kombinálva dolgozhatnának.

Mindössze 15 százalék szeretne kizárólag home office-ban dolgozni. A távmunka előnyének a rugalmas napirendet és az ingázási idő felszabadulását tartják a magyarok, hátrányként pedig azt említették, hogy hiányoztak nekik a kollégák.

Inflációs érzetek

Az európai lakosság többsége úgy érzékeli, hogy az árak növekedtek, olyan országokban is, ahol valójában nincs infláció.

Magyarországon kiemelkedően magas, 93 százalék azok aránya, akik árnövekedést érzékelnek – utóbbi megfelel a valóságnak, a vizsgált országok közül idehaza a legnagyobb mértékű a drágulás.

Ráadásul a napi fogyasztási cikkek ára jelentősebb mértékben nőtt, mint ahogyan a teljes vásárlói kosárral számoló hivatalos inflációs számok mutatják.

Előtérben az elektronikus megoldások

Az online vásárlási szokásoknál a kártyás megoldások lassú előretörése tapasztalható: többen választják még a helyszíni fizetést bankkártyával, de nő a kártyás előrefizetés aránya is.

Hasonló a helyzet a hitelkártyák esetében: az elmúlt egy évben a lakosság bő egyötöde fizettet hitelkártyával, miközben ez eredetileg csak a 8 százalékuk terveiben szerepelt.

A tranzakciók terén egyértelműen az érintésmentesség a trend – eddig főleg a kényelemszeretet diktált, most felzárkózott mellé az egészségvédelem, a biztonság is.

A hivatalos és a banki ügyek online intézésének aránya még a kártyás vásárlásokénál is nagyobb mértékben nőtt, mind idehaza, mind pedig Európában.

66 százalék véli úgy, hogy könnyen alkalmazkodik az érintésmentes élethez. A válaszokat elemezve viszont úgy tűnik, hogy ez inkább csak a vásárlásra és az ügyintézésre igaz: az emberi kapcsolatok minőségére a többség szerint negatív hatással volt.