Gazdaságvédelmi akcióterv: búcsú egy korábban népszerű adózási formától

Az első fecske

Az eva 2003-ban került bevezetésre, mint az első kisvállalkozói kedvezményes adózási forma. Addig minden vállalkozónak és cégnek az általános elvek szerint kellett adózni, ami meglehetősen nagy terhet jelentett a mostaninál sokkal magasabb társasági adó és személyi jövedelemadó szintek miatt.

A döntéshozók akkor felismerték, hogy szükség van bizonyos árbevétel alatt egy kedvezőbb mód kialakítására, azonban elsőre úgy tűnik, túl is lőttek a célon, miután az eva 15 százalékos adókulccsal indult, viszont nem kellett áfát fizetni, ami adott esetben azt is jelenthette, hogy a vállalkozó nem csak, hogy nem adózott ténylegesen, de még külön nyeresége is keletkezett a rendszerben, ha áfaköteles tevékenységet végzett.

Anomália

Így ugyan egyik oldalról csökkent a korábbi illegális gyakorlat, a nem valós számlák kiállítása, ugyanakkor az evás vállalkozónak adott esetben kifejezetten érdemes volt ilyen számlát adniuk az árbevételi határig, az előbb említett anomália miatt. Később megkezdődött az anomália kiküszöbölése: a 15 százalékos adókulcsot több lépésben egészen 37 százalékig emelték, ami 27 százalékos áfa-kulcs mellett ésszerű. Ezzel párhuzamosan a bevételi értékhatár 15-ről 30 millió forintra emelkedett.

Az új formák

2012-ben megjelent két újabb kedvező forma, a kisadózók tételes adója (kata) és a kisvállalkozói adó (kiva). A kata sokkal kedvezőbb lett, mint az eva: a főállású egyéni vállalkozónak havi 50, a mellékállásúnak 25 ezer forintot kell fizetnie, és ezzel letudja az egészségbiztosítást, nyugdíjjárulékot, személyi jövedelemadót, tulajdonképpen minden, a munkát, a nyereséget és az osztalékot terhelő adót, egyedül az iparűzési adót kell ezen kívül megfizetnie.

Az áfára viszont az általános szabályok vonatkoznak, ugyanakkor megjelent az alanyi adómentesség lehetősége, vagyis a katás vállalkozók áfamentesek lehetnek, így nem is kell ezzel foglalkozniuk. Az értékhatár a kezdeti 6-ról 12 millió forintra emelkedett, idén már az alanyi mentesség határa is ugyanekkora.

Eljárt fölötte az idő

A kedvezőbb lehetőségnek köszönhetően erősen visszaesett az evások száma: mindössze 6 ezer evás egyéni vállalkozó maradt, és 19 ezer cég.  Az egyéni vállalkozóknak már csak akkor van értelme ezt a módot választani, ha nagyobb az árbevételük, mint 12 millió, de kisebb, mint 30 millió forint. Igaz, ők már nem feltétlenül minősülnek kisvállalkozónak, legalábbis nem annyira, hogy külön támogatni kelljen őket az adóval, feltehetőleg ezért is döntött most úgy a kormány, hogy ezt az adózási formát decembertől részlegesen kivezeti.

Ez konkrétan azt jelenti, hogy december 20-ig még választható a forma, utána viszont már nem, de akik ebben a formában működnek, maradhatnak a továbbiakban is. Aki tehát megszokta ezt a formát vagy kedvezőnek tartotta eddig, nem kell változtatnia, ha pedig valakinek még nagyon szimpatikus a forma, fél évig választhatja, így senkinek nem okoz kárt vagy akár kényelmetlenséget az intézkedés.

Cégek

A cégeknek pedig ott a kiva, mint lehetőség, ráadásul ennek sokkal nagyobb az értékhatára, egymilliárdos árbevétel és 50 alkalmazott. A kedvező adónem a munkáltató terheket valamint a társasági adót váltja ki. Adókulcsa decembertől 13-ról 12 százalékra csökken, amit lényegében kedvcsinálónak is tekinthetünk az eva, mint lehetőség megszűnésével párhuzamosan. Persze a normál társasági adózást is választhatják a cégek, ami ma már sokkal kedvezőbb, mint 2003-ban volt, hisz a társasági adó már csak 9 százalék, az osztalékot terhelő szja pedig 15 százalék.

Adócsökkentés

Időközben a munkát terhelő járulékok is sokat csökkentek, ráadásul most július 1-jétől újabb két százalékkal csökken a szociális hozzájárulási adó (szocho). Ez a hatéves bérmegállapodás része, de most ez a lépés, ami a folyamat harmadik évi részlete, bekerült a gazdaságvédelmi akciótervbe. A szocho ezzel 17,5 százalékra módosul, az összes munkáltatói teher így 19 százalék lesz (2016-ban még 28,5 százalék volt).