Gigászok harca: fordulatok az amerikai-kínai kereskedelmi háború végjátékában
ElemzésekHatalmas pókerjátékra kezd hasonlítani az Egyesült Államok és Kína közti kereskedelmi megegyezés tető alá hozatala.
A felfordulás kezdete
Múlt vasárnap a világ megdöbbent, majd hétfőn a kínai tőzsde összeomlott arra a hírre, hogy az amerikai elnök Twitteren kiposztolta: péntektől a 200 milliárd dollár értékű kínai árura kivetett eddigi 10 százalékos vámot 25 százalékra fogja módosítani, mivel Kína váratlanul visszalépett olyan kérdésekben, amelyekben már megegyeztek. Azóta már részletek is kiderültek: amerikai idő szerint vasárnap későn este (nálunk délután) Kína átküldte a megegyezés 150 pontos vázlatát Washingtonba, csakhogy ebben több lényeges dolgot megváltoztattak.
A dokumentum mind a hét fejezetéből eltűnt az a vállalás, hogy a kínai fél törvénybe foglalja a szellemi tulajdon és a kereskedelmi titkok illegális felhasználásának tilalmát, valamint beszüntetik az amerikai technológiák átadásának kényszerét, és néhány más dolgot, amely nem közvetlenül a kínai kereskedelmi többlettel kapcsolatos, de az amerikai fél számára legalább annyira lényeges ok volt a kereskedelmi háború kirobbantására.
Ki bírja jobban?
Így érthetővé vált Trump haragja és persze a piaci reakciók is. A kínai fél esetleg arra számíthatott, hogy az amerikai elnöknek sürgős lehet már a megegyezés, de a legutóbbi adatok, miszerint az amerikai gazdaság 3,2 százalékkal nőtt az első negyedévben, azt mutatják, hogy az Egyesült Államok viszonylag jól bírta a kereskedelmi háború kedvezőtlen hatásait, így nincs nyomasztó időbeli kényszer.
A kínai hatás ugyanakkor az áprilisi adatok szerint meglepő volt: csökkent az export és megugrott az import: a kereskedelmi többlet mindössze 13,84 milliárd dollár lett, szemben a 35 milliárdos elemzői várakozásokkal és a márciusi 32,65 milliárd dollárral. Az Egyesült Államokkal szemben fennálló többlet ugyan nem csökkent, de a drasztikus vámemelés megvalósulása esetén azonban már vélhetően ebben az adatban is komoly hatás jelentkezne.
Elszálltak a remények
Az elmúlt hetekben már nagyfokú optimizmus alakult ki a közeli megegyezést illetően, részben ennek volt köszönhető a tőzsdék szárnyalása világszerte, különösen Kínában, ahol a mértékadó sanghaji index január eleje óta 30 százalékkal emelkedett. A hirtelen újra pókerjátékká alakuló folyamat megviselte aztán a piacokat, az élen Sanghajjal, amely a korábbi hónapok nyereségének közel felét visszaadta néhány nap alatt.
Mégis vagy mégsem?
Csütörtökön Washingtonba érkezett Liu He kínai miniszterelnök-helyettes a tárgyalások folytatására: múlt hétig sokan arra számítottak, hogy az egyezményt jön aláírni. Most azonban Trump úgy időzítette az óriási vámemelés időpontját, amerikai idő szerint péntek 0 órára, hogy Liu kénytelen legyen visszatérni az eredeti tervezethez, ha el akarja kerülni a vámemelést.
Szerdán este az amerikai elnök közölte, hogy a kínai fél arról informálta őt, hogy Liu mégiscsak az egyezmény aláírására érkezik, de Trump óvatos maradt, és a másik felet olyan megjegyzéssel ösztönözte a további váratlan fordultok elkerülésére, hogy ő nem bánja, ha 100 milliárd dollár fog évente befolyni az amerikai költségvetésbe a kínai árukra kivetett vámokból.
Kína nem rántotta el a kormányt
Az elnök nem blöffölt a vámemeléssel: pontosan csütörtök éjfélkor, pénteken 0 órakor meglépte azt. A jelenlegi helyzetben sokkal jobban jár így, mintha egy nagy hátralépést tett volna a kínai féllel szemben. A dübörgő gazdaság és az alacsony infláció miatt most elviselhetőbb a kínai termékek drágulásra, ráadásul a kínai exportőrök vélhetően kénytelenek lennének lenyelni a vám egy részét, azt nem tudnák teljesen az amerikai fogyasztókra hárítani.
Kérdés, hogy Kína gyorsan visszakozik-e, és a vámemelést gyorsan vissza lehet vonni, vagy ezen a szinten elakadnak a tárgyalások.