Gluténérzékeny? - Akkor ez Önre is vonatkozik
ElemzésekA legutóbbi kutatási eredmények fényében mind világosabbá válik, mely ételek okoznak annyi embernek hasmenést és bélpanaszokat, ám az új ismeretek alapvető kihívást jelentenek az egészséges táplálkozásról vallott korábbi ismereteinknek. Paleo, vegan, gyümölcslékúra, FODMAP. Csak néhány, az utóbbi időben divatossá vált reformdiéták közül. A legkevésbé talán a mozaikszóval jelzett utolsó változat vált ismertté, pedig ez az, aminek megfelelő használatával talán elkerülhetők a fent jelzett panaszok.
A különféle, erjedésre hajlamos szénhidrátféleségek, az oligo- a di-, a mono- és a poliszacharidok kezdőbetűiből kreált szó olyan diétát jelöl, melyben e cukorféleségek fogyasztását tiltják, vagy korlátozzák az arra érzékenyek számára.
És ebben van a lényeg, melyről a New Scientist című brit tudományos hetilap közölt érdekes elemzést.
Az elmúlt évtizedekben egyre jobban képbe került az emésztőrendszer szerepe az egészség megőrzésében, a betegségek kialakulásában és ez mind több embert késztetett életmódjának megváltoztatására. Az újabb és újabb ismeretek, függetlenül, hogy valóságos tudományos bizonyítékokra épülnek, vagy sem, meg-megújuló médiahullámveréseket keltenek mindenütt a világon.
Az így felszínre dobott egyik olyan anyag, mely mára szinte mindenki számára közismert lett, a gabonafélékben található fehérje, a glutén, melyet mind többen okolnak az ellene kialakult - úgymond - növekvő túlérzékenységért.
A gluténmentes élelmiszerek eladása 2016-ban világszerte 12,5 százalékkal nőtt, s mára mind több szupermarket kifejezetten ilyen termékekkel próbálja feltornázni eladásait. Eközben egyre gyakoribbá vált egy olyan orvosi diagnózis, mely mára több millió embert érint, és ez a hasmenéssel, puffadással, vagy székrekedéssel járó, ugyanakkor semmilyen szervi elváltozást nem okozó zavar, az irritábilis bélszindróma (IBS).
Néhány évtizede ez az okát tekintve még nem teljesen világos tünetegyüttes szinte ismeretlen volt, ám a fejlett Nyugaton mára a lakosság 5-15 százalékát érinti. Tünetei hasonlóak a régóta ismert autoimmun betegséghez, a hosszú ideje állandó előfordulású, a lakosság évek óta mintegy egy százalékát érintő lisztérzékenységhez. Ez utóbbi ugyanúgy hasmenést, görcsöket, székrekedést, sőt fáradtságot idéz elő, s az általa kiváltott hibás immunreakció károsítja a bél falát. De sokan az utóbbi elváltozás kivételével ugyanazokat a tüneteket produkálják, miközben szervezetükben nem mutatható ki az immunreakció okozta lisztérzékenység. Az ő állapotuk szakmai megítélése ma is ellentmondásos.Kétségtelen, hogy a glutén étrendből való eltűntetése mára divatszokássá vált, pedig a tudományos kutatások szerint a nem lisztérzékenyek esetében kevés bizonyíték van ennek előnyeire.
Egy 22 ezer főre kiterjedt amerikai felmérés szerint 2009 és 2013 között a gluténmentesen diétázók gyakorisága megháromszorozódott, 0,52 százalékról 1,69-re nőtt. Ebben az évben az amerikai felnőtt lakosság 30 százaléka tervezte étrendjéből végképp kiiktatni a „bűnös” fehérjét, miközben a valóban lisztérzékenyek aránya megközelítőleg azonos maradt.
A rejtély kiderítése céljából indított kutatások nyomán a figyelem mindinkább a FODMAP diéta felé fordult. Az ebben érintett szénhidrátok, mint például a fruktánok ugyanis szintén jelen vannak a gabonafélékben. Egy oslói kórházban végzett, placebóra is ellenőrzött alapos kutatásban 59 nem lisztérzékeny páciensnél tesztelték a glutén és a fruktán élettani hatásait. Ebből kiderült, hogy a gluténtartalmú és a placebót kapott betegeknél nem volt különbség, míg a fruktántartalmú táplálékot kapott személyeknek 13-15 százalékkal több bélpanasza lett.
Az is kiderült, hogy a FODMAP-diétában érintett cukrok emésztése során nő a belekben a gázok és a víz mennyisége, ami puffadást idéz elő. Ez a lakosság zöménél nem okoz nagyobb gondokat, ám az IBS-ben szenvedőknél igen, de ha csökkentik e szénhidrátok bevitelét, 70 százalékuknál enyhülnek a panaszok. Nem véletlen, hogy az Egyesült Királyságban és Ausztráliában már széles körben javasolják ezt a diétát IBS-es betegeknek.
Ma már idehaza is mind több szó esik az alacsony FODMAP-tartalmú diétáról s egyre nagyobb figyelmet kap e cukrok szerepe az egyéb emésztőrendszeri bajoknál, mint a reflux, vagy az egyszerű gyomorrontás, de ezt az étrendet javasolják gyulladásos bélbajoknál is, így a nem súlyos formájú Crohn-betegségnél.
Persze egészséges embereknek teljesen felesleges ilyen diétát tartani, hiszen az alacsony FODMAP-tartalmú ételekben kevesebb a rost, vitamin és kalcium, amelyek viszont hasznosak az egészséges szervezetnek. Sőt legutóbb az is felmerült, e diéta csökkenti a jótékony bélflóra mennyiségét is, ezért a hosszú távú következményeket még tisztázni kell.
Sokan azt sem tudják, ilyen étrend esetén mely élelmiszereket ajánlatos redukálni, hiszen a FODMAP-cukrok a gabonaféléken kívül ott vannak a gyümölcsökben és a zöldségekben is, mint például a hagyma, a fokhagyma, az alma, vagy a csicseriborsó. A helyzetet bonyolítja, hogy valakinek a paradicsom, másnak a saláta, egy harmadiknak pedig más táplálék okoz panaszt. Ráadásul az IBS-ben szenvedők egyharmadánál a FODMAP étrend hatástalan.
A belek karbantartására született egyik leggyakoribb tanáccsal is baj van. Ez a növényi rostokat, így a teljes kiőrlésű kenyeret és a rostos zöldségeket ajánlja. Csakhogy e rostok emésztése is gázképződéssel járhat, ami az érzékenyebb IBS-pácienseknél gondot okoz. Egy kutatás szerint például a búzakorpa az ebben szenvedők 55 százalékánál rosszabbodást idézett elő.
Peter Whorwell, a Manchesteri Egyetem gasztroenterológusa például éppen a sokszor kárhoztatott fehér kenyeret ajánlja IBS-es betegeinek.
Szerinte lehet, hogy épp a magas rost tartalmú ételek fogyasztása idézte elő az utóbbi évek bélproblémáinak növekedését. Elképzelhető ezért, hogy az IBS-ben szenvedőknek speciális, lassan erjedő rostféléket kellene fogyasztaniuk.
Akárhogy is, az új, bár még kánonná nem vált tudományos eredmények nem érték el a marketinges szakma ingerküszöbét. A gluténmentes ételek továbbra is hódítanak, mint ahogy a különféle bélpanaszok okait is nehéz megkülönböztetni az alapellátás szintjén. Amiben azonban az összes szakorvos egyetért: bélpanaszok híján felesleges ezekre a diétákra fanyalodni!
Amit érdemes tudni:
FODMAP diéta: ilyenkor maximum hat hétig csak alacsony FODMAP-tartalmú élelmiszereket szabad fogyasztani, utána pedig egy-egy magasabb FODMAP-tartalmú étellel kell kísérletezni, hogy kiderüljön, mire vagyunk érzékenyek Mit kell enni az egészséges belekért?- Probiotikumok – élő baktériumtenyészettel készült ételek (pl. joghurt), vagy étrendkiegészítő készítmények, amelyek sokféle kórképben segítenek, így az IBS-ben szenvedőkön is.
- Erjesztett ételek és italok (pl. savanyú káposzta, kefir). Fogyasztásuk nem károsítja a beleket, sőt javítja a bélflóra minőségét.
- Prebiotikumok: olyan természetes élelmiszerösszetevők, amelyekre nem hatnak a gyomor-bélrendszer felső szakaszában található emésztőenzimek, így változatlan formában jutnak el a vastagbélig, ahol serkentik a hasznos baktériumok, az ún. probiotikumok szaporodását. Fontos prebiotikum források a hagyma, a fokhagyma, a banán, a bab, a búza, a borsó, zabpehely, retek, spárga, fejes saláta stb.
- Minél többféle gyümölcs és zöldség.
