Gondolná, hogy a világ leggazdagabb országai Európában vannak?

Az első öt

A világ leggazdagabb országa immár nem egy olajemírség, nem is az egyébként elképesztően gazdag Amerikai Egyesült Államok, hanem Európa egy kis országa, Luxemburg. Kétségkívül ezt a megtisztelő címet részben adóparadicsomi mivoltának köszönheti, és a népességszám is elég alacsony: a nagy GDP-nek 600 ezer ember közt kell megoszlani, így jön ki a fejenként 110 ezer dolláros (bő 30 millió forintos) adat.

Igen ám, de a második helyezett is itt van a kontinensen, mégpedig Svájc személyében, akit Norvégia követ, ők mindhárman valamivel 80 ezer dollár fölötti fejenkénti GDP-vel rendelkeznek, majd Izland és Írország következik 75 ezerrel. Persze Norvégia olajország, a másik három pedig ugyancsak adóparadicsom valamennyire, de ezen tényezők nélkül sem lennének sokkal szegényebbek.

Három nagy csoport

Az igazán érdekes viszont azt megnézni, hogy kik sorolhatók még a fejlett országokhoz, és ehhez egy remek térképet készített a statisticstimes.com. Az országokat sávok szerint beosztotta az egy főre eső GDP alapján, a fejlett ország kategória alsó határát 25 ezerrel dollárnál húzta meg, a közepes fejlettség aló határát 5000 dollárnál. Az alacsony fejlett országok piros, a közepesen fejlettek sárga, a fejlettek zöld színnel vannak jelölve, viszont a kategóriákon belül is vannak sávok, az adott szín árnyalataival jelezve.

A fejlettek

Nos, ha megnézzük a zölddel jelölt részeket, egyértelműen kirajzolódik a fejlett régiók határa. Európán belül ez továbbra is a 2004-ben az Unióhoz csatlakozott országok nyugati határánál van, a hidegháború alatt kialakult fejlettségbeli különbség tehát még látványos. Az egyéb fejlett régiók: Észak-Amerika, Ausztrália, Új-Zéland, Japán, Dél-Korea, Tajvan, és néhány apróbb, a térképen alig látszó állam (Katar, Kuvait, Bahrein, Egyesült Arab Emírségek, Szingapúr, Brunei).

A 25 ezer dolláros határ persze önkényes, de elég jól jelzi a helyzetet. Tulajdonképpen fel lehetne húzni 30, 35, sőt, akár 40 ezer dollárra is: ebben az esetben is csak Szlovénia, Spanyolország és Olaszország és Ciprus esne ki, meg néhány apró olajország. Nyugat-, és Észak-Európa fejlett országainak többsége a 40-50 ezer dollár közti sávban helyezkedik el (ide kellene eljutnunk, ha teljes felzárkózást akarunk).

A jelöltek

Végül nézzük meg, hogy áll a visegrádi régió és a Balti-országok, és mikorra kerülhetünk a fejlett országok csoportjába. A jelenlegi nominális szinteket figyelembe véve a legjobb helyzetben Észtország és Csehország áll 22-23 ezer dollárral: nekik még 10 százalékos növekedés, és már át is jutnak a jelenleg meghúzott határon. Szlovákia a maga 19 500 dollárjával még bő 25 százalékos növekedést igényel, előttünk pedig 16 ezer dolláros egy főre jutó GDP értékünkkel még jó 50 százalékos növekedés áll.

Bő 10 év

Ez persze nem csak a nominális GDP emelkedést jelentheti: adódhat a forint idővel bekövetkező felértékelődéséből is, mivel a Csehországhoz és Szlovákiához viszonyított lemaradásunk jórészt a forint alulértékeltségéből akad (vásárlóerő-paritáson jóval kisebb a különbség). Nos, ha évi 4 százalékos növekedéssel számolunk, ez 11-12 év, de a reálisabb megközelítés az lehet, ha 3 százalékos növekedéssel és 5-6 éves távon 15 százalékos forint felértékelődéssel kalkulálunk. Ez 10-11 évet jelent, tehát nagy eltérés nem adódik.

10 éves időtávon persze a fejlett országok is fognak valamennyit növekedni, kérdés, hogy a közepesen fejlettek és fejlettek közti határvonal feljebb kerül-e ennyi idő alatt. Kétségtelen, hogy térségünk gyorsan növekvő gazdaságú országain kívül ebben a jövedelemsávban nem nagyon vannak más jelentkezők, esetleg a szintünk közelében lévő Chile tarthat még velünk, ha fennmarad ott is a gyors gazdasági növekedés.