Életbiztosítás, nyugdíjbiztosítás, életjáradék – mindenki tudja, hogy érdemes lenne a nyugdíjaskori jövedelem-kiegészítéssel foglalkozni, csak azt nem, hogy miképpen. Sajnos az életjáradékok elég keveset fizetnek, most megmutatjuk, hogy miért!
Köss biztosítást, tovább fogsz élni! Ha így lenne, tömött sorban állnánk a biztosítók előtt. De valójában ilyen összefüggés nincsen. Az ugyanakkor mégis igaz, hogy a magyar lakosság életbiztosítással is rendelkező része átlagosan sokkal tovább él, mint a biztosítással nem rendelkezők.
Csakhogy a logika fordítva igaz, jellemzően azok kötnek életbiztosítást, azok szereznek életjáradékot, akik tovább fognak élni. Miért van ez így?
Aki tudatosabb a nyugdíjas éveivel kapcsolatban, aki egyáltalán gondolhat a kései kiegészítésekre, az vélhetően mindig is tudatosabb volt a jövőjével kapcsolatban, egészségesebben élt, visszafogottabban étkezett, többet sportolt, vagyis jobbak az életkilátásai.
Hasonlóan, akinek pénze is van biztosítást kötni, annak vélhetően az anyagi helyzete mindig is erősebb volt, többet tudott pihenésre, jó minőségű egészségügyre, vagy éppen egészséges ételekre költeni. Ezért élnek ők tovább!
Csakhogy van ennek az okfejtésnek egy árnyoldala is! A biztosítók mindezt tudják, és csak úgy jön ki számukra a matek, ha viszonylag keveset fizetnek nyugdíj-kiegészítést, mert jó eséllyel eléggé sokáig kell majd fizetniük! Hogy is van ez?
Az életjáradékok paradoxona
Mi történik, ha valaki 70 évesen olyan szerződést köt egy pénzügyi szolgáltatóval, hogy kifizet 10 millió forintot, de ezért cserébe élete végéig kap havi 50 ezer forintot (ezt hívják életjáradéknak)? A szerződés szerint a 10 millió ilyenkor már mindenképpen a pénzügyi szolgáltatóé, de hősünknek élete végéig jár havi 50 ezer forint.
- Ha a szerződő ügyfél egy év múlva meghal, akkor elég rossz üzletet kötött, hiszen kifizetett 10 milliót, felvett 600 ezer forintot. Az örökösök foghatják a fejüket.
- Ám, ha a szerződő ügyfél még 30 évig él, vagyis megéri a 100 éves kort, akkor az évente megkapott 600 ezer forint 30 évig már összesen 18 millió forint, vagyis sokkal jobban járt a kliens.
Meddig élünk?
Magyarországon a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján 75,9 év a születéskor várható élettartam, de ez csak az átlagos szám, ami természetesen rengeteg eltérést mutat. A nők eleve tovább élnek, átlagosan 79,2 évig, míg a férfiaknál a várható életkor csak 72,4 év.
És az átlag úgy jön ki, hogy azt a sajnálatosan sok fiatalon elhunyt ember lehúzza, de aki egy bizonyos kort megél, ő már várhatóan elég sokáig él. Vagyis a születéskor a fenti adatok igazak a várható élettartamra, de ha a 70 éves férfiak körében néznénk körül, akkor ők átlagosan már nem csak 2,4 évet élnek, hanem sokkal többet, akár további 12-14 évet is
Mit tegyünk 10 millióval?
Az öngondoskodás mindenképpen indokolt és a nyugdíjas évekre jó lenne kiegészítő jövedelmet szerezni. Ha van 10 millió forintunk, több út körül is választhatunk.
Van olyan lehetőség, hogy a betett tőke megmarad, azt az utódok fogják megkapni, és a nyugdíjas csak a kamatokat éli fel. Ez nem sokra elég, ha 10 millió forintot 2 százalékos kamattal lekötünk ma, akkor az évi 200 ezer forint még havi 20 ezer forint nyugdíj-kiegészítésre sem elég.
Megtehetjük azt is, hogy az évek során a 10 millió forintot is feléljük, Egy egyszerű becsléssel azt mondhatjuk, hogy10 millió forintból 20 éven át havi 45 ezer forintot, míg 30 éven át, havi 30 ezer forintot tudunk elkölteni.
A baj csak az, hogy amennyiben rosszul tippeltük meg, hogy meddig élünk, akkor könnyen találhatjuk magunkat olyan helyzetben, hogy a pénzünk elfogyott, de még élünk, csakhogy már nincsen pótlólagos jövedelmünk a nyugdíj mellé.
Az életjáradék
Sokkal biztosabb a már említett életjáradék, de ezzel van egy nagy gond, a biztosító nem fizet sokat, mert tudja, hogy aki biztosítást köt, az jellemzően elég sokáig él.
Az életjáradékban nem fogy el soha ez a havi jövedelem, ha azonban korábban halunk meg, mint az átlag, akkor pénzünk benne marad a rendszerben, az nem hagyható örökül. Minden eset egyedi, de azért átlagosan a biztosító egy idősebb embernek körülbelül havi 50 ezer forintot is kifizethet egy 10 milliós életjáradékra.
Csúnya megfogalmazás következik, de ha egy 75 éves ember ha tovább él, mint 200 hónap, akkor a biztosított jár jól, ha hamarabb meghal, akkor a biztosító.
Hozam és élettartam
Van azonban két szempont, amit eddig nem vettünk figyelembe. A biztosító valójában az átvett 10 millió forintot fialtatja, befekteti, ezért hozama is keletkezik, vagyis a fenti példánál maradva, nem 200, hanem akár 210 hónapot is nyereséggel finanszíroz.
Másrészt a biztosítók nagyon sokat tudnak a magyar lakosság várható élettartamáról. Ismerik a projektált halandósági táblákat, vagyis minden életkorra tudják, hogy átlagosan az adott életkorú személy még meddig fog élni.
Igen ám, de most jönnek a biztosítók nehézségei. Ők ugyanis nem különböztethetik meg a férfiakat és a nőket, úgynevezett uniszex biztosításokat kell kínálniuk, így a férfiak rossz halandósága miatt mindenkinek elég rossz szerződést kínálnak.
Eltérő adatok
A biztosítók másik nagy tudása, hogy ismerik az ügyfeleiket. A halandóság ugyanis nagyon eltérő az országban, egy nyírségi romatelepen és a Rózsadombon akár 20-25év átlagos differencia is lehet, ezért még azzal is szembesülniük kell a biztosítóknak, hogy hozzájuk a sokáig élők jutnak el.
Anélkül, hogy nagyon indokolnánk, az alighanem nem is lehet kérdéses, hogy az említett nyírség faluban nagyon kevesen, míg a Rózsadombon többen kötnek életbiztosítást.
A végkicsengés tehát a következő: aki járadékot vesz (öngondoskodik), az jellemzően tovább él, de ezt a biztosítók is nagyon jól tudják, így alacsony járadékot fizetnek.
Életjáradékot leginkább annak érdemes szereznie, aki még a sokáig élők között is kiemelkedik a várható élettartamával.