Gőzerővel készül az európai vészforgatókönyv
ElemzésekBrüsszel is arra számít, hogy a brit parlament nem fogadja el a kilépésről tető alá hozott megállapodást. Gőzerővel készül a vészforgatókönyv – ami a briteknek lesz a legrosszabb. Brüsszel olyan szabályozási javaslatokat készít elő, amelyek átmenetiek, s legalább valamelyest megkönnyítik majd brit kilépés utáni időszakot. Az EU azonban felhívta a figyelmet arra, hogy az intézkedések valóban átmenetiek lesznek,
semmilyen hosszú távú engedményt nem adnak az Egyesült Királyságnak, miután az március 29-én elhagyja az Uniót.
Ez azt jelenti, hogy a britek nem élvezhetik tovább az EU-tagság által kínált előnyöket, s nem lép életbe az a 21 hónapos átmeneti időszak sem, amelyet a múlt hónapban kötött megállapodásban körvonalaztak.
A vészforgatókönyvben szereplő intézkedések 2019 végén lejárnak. Így, ha a brit törvényhozás nem fogadja el a kilépési megállapodást, vagy nem vonja vissza a kilépési szándékot, mindössze 9 hónapja marad arra, hogy a szigetország teljes szabályozási rendszerét átállítsa az EU nélküli üzemmódra. (Az EU már közölte, hogy nem hajlandó változtatni a megállapodáson, vagy azt fogadja el a brit törvényhozás, vagy megállapodás nélküli kilépés lesz.)
De miről is van konkrétan szó? Például arról, hogy egy kemény brexit esetén
a brit fuvarozók kőkemény korlátozásokkal kell, hogy szembesüljenek, ha uniós tagországokban szállítanak.
Ez alól csak néhány területen kapnak felmentést. Ilyen például a repülés. Az uniós vészforgatókönyv engedélyezné a brit légitársaságoknak, hogy technikai szünetet tartsanak uniós területen, vagyis a szerviz és a tankolás lehetősége megmaradjon számukra. Utasokat azonban nem vehetnek fel és nem is szállíthatnak ki.
Ez súlyosan érinti a nagy távolságú járatok üzemeltetőit, hisz például egy Londonból Hongkongba menő gép nem vehet fel mondjuk Bécsben utasokat.
Az EU meggátolná azt is, hogy a brit légitársaságok uniós városok közötti járatokat üzemeltessenek. A London és Brüsszel közötti megállapodás rendezte ezt a kérdést az átmeneti időszakkal. Ha ez nem lép életbe, a British Airwaysnek és az easyJetnek repülési jogokat kell kérnie az uniós hatóságoktól, ami drága mulatság, s az utasok fogják megfizetni az árát.
Az uniós dokumentum nyíltan bevallja, hogy célja a britek szívatása és az uniós tagországok polgárainak előnyben részesítése.
“Az átemeneti intézkedéseket csak olyan területeken lehet bevezetni, amelyeken azok feltétlenül szükségesek és az EU, valamint annak polgárai érdekeit szolgálják”.
Ilyen “előremutató” intézkedés az is, hogy a brit állampolgárokat felmentik a vízumkényszer alól, amennyiben rövid ideig tartózkodnak az EU valamelyik tagállamában.
Vannak azonban olyan területek is, amelyeken a hard, vagyis megállapodás nélküli kilépés kőkemény hátrányokkal jár majd. Így például brit állampolgárok, vagy cégek nem regisztrálhatnak honlapokat .eu domain névvel, s azok, akik rendelkeznek ilyennel, nem újíthatják meg azt.
Ha a megállapodás nélküli kilépés lép életbe, és nem hoznak tető alá villámgyorsan egy szabadkereskedelmi megállapodást - amire nagyon kevés az esély -, akkor az EU tagországokba irányuló brit export megdrágul.
A brit termelőket ez a lépés gyakorlatilag kiárazza az uniós piacokról.
A londoni City, Európa egyik legnagyobb pénzügyi központja óriási bajba kerülhet. Megszűnik eddigi státusza: angol nyelvű belépő az EU gazdaságába.
Becslések szerint 5 ezer munkahely szűnhet meg, összeomolhat az ingatlanpiac.
Számos új iroda áll építés alatt, ezek beruházói óriásit buknak, az árak már most is csökkennek, egy úgynevezett hard brexit esetén pedig zuhanni fognak.
A brit vállalatok kiszorulnak továbbá az uniós közbeszerzési piacról.
Az EU ugyanis saját tagországai számára biztosít ezen a területen elsőbbséget. A brit bankok, de más szolgáltató vállalatok szintén kiszorulnak az uniós piacról - és viszont. Drágulhat az internet, a telefonálás, a bankolás.
Robbanásveszélyes a helyzet az ír-északír kérdésben is. Az EU olyan védőernyőt nyújtott, amely elsimította az északír szeparatista törekvéseket, lévén gyakorlatilag nem volt határ Írország és Észak-Írország között. Egy megállapodás nélküli kilépéssel újra létrejön ez a határ, ugyanis Írország EU tag marad. Ez politikailag is nagyon kényes helyzetet teremt, gazdaságilag viszont egyértelmű károkat okoz. Az életbe lépő vámok és vámkezelési eljárások megdrágítják és lelassítják a brit importot Írországból. (A WTO, a Világkereskedelmi Szervezet vámszabályai lépnek életbe.)
Csak néhány példa: a dohánytermékekre 74 százalék jelenleg a vám. A narancsléra 22, a gépjárművekre 10 százalék. Az Egyesült Királyságban eladott élelmiszerek egyharmada az EU-ból származik.
A veszteségek persze az uniós oldalon is nagyok lesznek: például minden ötödik alkatrészt, amelyet brit üzemekben autókba szerelnek be, Németországban gyártanak. Közvetetten és közvetlenül 42 ezer német munkás dolgozik ezeken. A Deloitte becslései szerint ha megállapodás nélküli brexit következik be,
jövőre 770 ezer német autóval kevesebb fogyhat el a szigetországban. Ez körülbelül 3,8 milliárd eurós bevételkiesést jelent a német autóiparnak, ami az ágazat teljes bevételének 5 százaléka.