Grafikon: a hazai szegények kevésbé járnak rosszul az energiakrízissel, mint a többi európai?
ElemzésekA Nemzetközi Valutaalap adatiból világosan látszik, hogy a rezsicsökkentés korábban egészen sajátos helyzetet idézett elő Magyarországon.
Az energiakrízis komoly repedéseket okoz a világgazdaság tartóoszlopain. A válságot azonban az egyes európai országok egészen másként élik meg - mutat rá egy elemzés, melyet a Nemzetközi Valutaalap (IMF) tett közzé a blogfelületén.
A szervezetnél annak néztek utána, hogy a növekvő energia-árak mennyire terhelik le a háztartásoknál a legszegényebb és a leggazdagabb 20 százaléknak a megélhetési költségeit.
Az elemzés alapján Észtországban és az Egyesült Királyságban különösen nagy a baj, mivel az alsó rétegek havi büdzséjében a rezsiszámlák kétszer akkora léptékben nőnek, mint a gazdagoknál.
A Valutaalap elemzői szerint fontos, hogy a kormányok támogassák az alacsonyabb jövedelmű háztartásokat.
Hogy mennyit kóstálna a legszegényebbeknél a növekvő energiaárak kompenzálása? Az IMF szerint mindez úgy a GDP-k 0,4 százalékával már megoldható.
Mivel a becslések még azelőtt készültek, hogy Magyarországon bejelentették volna a rezsicsökkentés módosítását, hazánk az egyetlen olyan ország lett, ahol az IMF számai alapján a szegények nem járnak rosszabbul, mint a gazdagok. Ezek a számok változni fognak a következő hónapokban,
viszont arra a grafikon egyértelműen rávilágít, hogy korábban a rezsicsökkentés egészen sajátos helyzetet idézett elő Magyarországon.
Megélhetési költségek becsült növekedése az energiaárak emelkedése miatt a szegény és a gazdag háztartásoknál
(Piros pont: a háztartások legszegényebb 20 százaléka; Kék pont: a háztartások leggazdagabb 20 százaléka)
