Gyorsított az MNB, 2,1 százalék az alapkamat!
ElemzésekA növekvő inflációs kockázatokra válaszul az MNB dinamikusabbá tette a kamatemelési ciklust és 0,3 százalékponttal 2,1 százalékra emelte az alapkamatot. A lépés megfelel a piaci konszenzusnak. Az inflációs várakozások megugrásának tükrében további szigorítások jöhetnek az elkövetkezendő hónapokban. Hamarosan újabb részletere derül fény. 15:00 után Virág Barnabás, a jegybank alelnöke online sajtótájékoztató keretében beszél a döntés hátteréről.
A piaci várakozásoknak megfelelően a Magyar Nemzeti Bank 0,3 százalékponttal 2,1 százalékra emelte az alapkamatot a mai kamatdöntő ülésén. Az egynapos betéti kamatlábat 1,15 százalékra, az egynapos hitelkamatlábat 3,05 százalékra emelte a Monetáris Tanács. Az egyhetes fedezett hitel kamata 3,05 százalékra emelkedett.
Előzmények
Az infláció világszerte jelentősen megemelkedett az ellátási láncok akadozása, a megugró nyersanyag- és energiaárak következtében. Miután Magyarország kis nyitott gazdaság, ezért hazánkba is begyűrűznek a nemzetközi folyamatok.
A régióban több jegybank, köztük az MNB is kamatemelési ciklusba kezdett annak érdekében, hogy leszorítsa az árakat.
Régiós körkép
Októberben a pénzromlás üteme Lengyelországban 6,8 százalékra, Romániában pedig 7 százalékra emelkedett. Magyarországon ennél némileg alacsonyabb, 6,5 százalékos inflációt mértek. Nem sokkal jobb a helyzet Csehországban és Szlovákiában sem, ahol 5,8 és 5,1 százalékot tett ki a fogyasztói árindex.
Erre válaszul a lengyel jegybank a várakozásoknál nagyobb mértékben, 0,75 százalékponttal 1,25 százalékra emelte az alapkamatot novemberben. Meglepetésszerű szigorítást hajtott végre a cseh jegybank is, mely 1,25 százalékponttal 2,75 százalékra emelte az irányadó rátát. Romániában 0,25 százalékponttal 1,75 százalékra emelkedett az irányadó ráta novemberben.
Magyarországon jelenleg 2,1 százalékon áll az alapkamat, mely a következő hónapokban nagy valószínűséggel tovább emelkedik. Erre vonatkozó komolyabb iránymutatást a jegybank a decemberi inflációs előrejelzések birtokában adhat.
Európai központi Bank
Az Európai Központi Bank (EKB) szerint az infláció csak átmenetileg alakul magasabban és a jövő évtől érdemben mérséklődik. Hasonló állásponton van mellesleg az MNB is.
Az euróövezetben az infláció az EKB aktuális előrejelzései alapján az idei egész éves 2,2 százalék után jövőre 1,7 százalékra mérséklődik. 2023-ban pedig 1,5 százalékra lassul a fogyasztói árindex.
Átmeneti hatások
Számos átmeneti hatás emeli meg a magyar inflációs mutatót is.
A járványügyi intézkedéseket hazánkban korábban fel lehetett oldani a jól haladó oltási folyamatnak köszönhetően. Ezáltal jelentős elhalasztott kereslet zúdult rá a vendéglátó ágazatra, amivel a kapacitáshiánnyal küzdő kínálati oldal nem tudott lépést tartani. Ez lendületesebb áremelésekhez vezetett a szektorban.
Emellett meglehetősen alacsony bázisról egy év alatt megduplázódott a Brent és a WTI típusú kőolaj árfolyama. Ez szintén érezhetően felfelé tolja a fogyasztói árindexet.
Az uniós irányelvekkel összhangban megemelkedett továbbá a dohánytermékek adóterhe, így ez a hatás is felfelé tornászta az árszínvonalat.
Mi várható?
A külső inflációs sokkok és az átmeneti tényezők mellett tartósabb belső folyamatok is fűtik az inflációt.
A dinamikus béremelkedés, a csúcson lévő foglalkoztatottság és a meglehetősen támogató költségvetési politika érdemben megemelik a lakossági fogyasztást. Ennek pedig törvényszerű mellékterméke a magasabb infláció, ami már a maginflációs mutatókban is megjelenik.
Az inflációs kockázatok összességében felfelé mutatnak.
A fenti folyamatok fényében várhatóan lendületesebben folytatódhat a kamatemelési ciklus az elkövetkezendő hónapokban Magyarországon.
A jegybank döntései ugyanakkor egy-másfél éves időtávon fejtik ki a hatásukat. Akkortájt pedig már az egyszeri tételek kifutásával és a kamatemelésekkel összhangban visszasüllyed 3-3,5 százalék környezetébe az infláció.
Ennek fényében a jegybank várhatóan nem indít el a piaci várakozásoknál lényegesen agresszívabb kamatemelési ciklust.
