Ha befeket, ezekre az indexekre figyeljen
ElemzésekHosszú évek nyugija után ismét mozgatja az árfolyamokat a politikai kockázat, nézzük, hogy mire érdemes figyelni egy-egy új pozíció nyitásakor! Az elmúlt években szinte kizárólag a gazdasági növekedés motiválta a befeketőket a tőkepiacokon. A világ nagy jegybankjainak moentáris élénkítési programja a GDP gyorsítását célzta-célozza. Így érthető módon a piacok is ennek függvényében változtak, erre figyeltek. Annyi pénz öntötte el a tőkepiacokat, hogy gyakorlatilag nem számított a politikai kockázat. A globális politikai és így a tőkepiaci helyzet azonban megváltozott és ennek nem csak Donald Trump az oka, ekkora hatalma még neki sincs. Donald Trump és Kim Dzsongun találkozása után erősödtek a részvényindexek. Az olaj kormányalakítás elején az euró gyengült, miután a választásokon győztes Liga és az 5 Csillag az eurozónából való kilépéssel kampányolt. Aztán a kormányalakítás után közölték, hogy szó sincs erről, mire az euró és az olasz államkötvények árfolyama egyaránt erősödött. A G7 országok balul elsült csúcstalálkozója, valamint a Trump által elindított vámháború szintén napi szinten is mozgatja az árfolyamokat.
A világpolitika ezen fejleményei, valamint a közel-keleti és a venezuelai konfliktus azt mutatják, hogy a globális gazdasági növekedés lassulóban van.
A nagy központi bankok monetáris élénkítéseik, gazdaságfejlesztést célzó kötvényvásárlási programjaik végére készülnek. A piacokon megnőtt a volatilitás, a politika esményei ismét befolyásoló tényezők lettek. Lehet mondani, hogy legalábbis ebben az értelemben visszatér az élet a normális kerékvágásba.
De mit csináljon az egyszeri befektető, ha a politikai kockázatokat akarja felmérni? Két dolgot is tehet.
Egyrészt megpróbálja az általa olvasott hírek alapján beárazni az eseményeket. Van azonban egy ennél egyszerűbb mód is: figyelni kell a svájci frank árfolymát és az amerikai Dow Jones US. Select Aerospace & Defense inedexet. Mindkettő elég jó képet ad arról, hogy a piacok mekkora politikai kockázatot érzékelnek. Érdemes figyelni az amerikai tőzsdéken az alacsonyabb kapitalizációjú cégek áralakulását is. Ha ezek erősödnek, a multik részvényeinek jegyzése pedig gyengül, az annak a jele, hogy nő a politikai kockázat, hiszen a nagy, nemzetközi vállalatok sokkal érzékenyebbek a világpolitikai eseményekre, mint kicsi, jobbára belföldre termelő cégek.
Létezik egy másik index is, amely expliciten mutatja a bizonytalanságot, ez a Global Economic Policy Uncertainity Index. A mutató összeállítása egyszerű és szellemes: megszámolják, hogy főbb újságokban hányszor fordul elő a “bizonytalan, bizonytalanság” szó a gazdaságpolitikával kapcsolatban. Az index májusban idei csúcsára szökött fel.
Az Ernst and Young LLP közelmúltban készült felmérése szerint az Európában befektető cégeket leginkább a geopolitikai instabilitás aggasztja. Az előző, 2016-ban készült felmérésben ez csupán a hatodik helyen szerepelt.
A tőzsdei befektetőkre jellemző hogy nem könnyen igazodnak ki a politika világában - főleg azért, mert egy-egy váratlan politikai döntés reálgazdasági hatását nagyon nehéz megbecsülni. Ebből a bizonytalanságból következik a volatilitás, no meg olyan helyzetek, mint amire tavaly volt példa, az amerikai - észak-koreai konflikustra. Donald Trump kis rakétás embernek nevezte Kim Dzsongunt, ő pedig “elmeroggyant vén trottlinak” Trumpot. Érdekes módon a két vezető szájkaratéjére nem reagáltak élesen a tőzsdék. Hasonló volt a helyzet akkor is, amikor szíriai válság élesbe fordult és amerikai bombázók léptek be a háborúba. Az európai választások és népszavazások sem rendítették meg a piacokat, a brexit után ugyan volt némi felfordulás, de aztán folytatódott a részvényindexek emelkedése. Ezek azonban tavalyi történetek, az idei év ebből a szempontból más. Ehhez hozzájárul az is, hogy a globális növekedési kilátások is romlanak, vagyis van olyan gazdasági tényező, amelyet a befektetők összekapcsolnak a politikai turbulenciákkal, így kontextusba tudnak helyezni.
A beszerzési menedzser indexek szerte a világon csökkennek a tavalyi több éves csúcsokról. A fejlett országok makrogazdasági adatai sorra maradnak el az elemzői várakozásoktól. Az ilyen helyzetekben érdemes figyelni a Citigroup által készített gazdasági meglepetés indexet (economic surprise index).
A bizonytalanságot tovább erősíti, hogy a világ nagy jegybankjai egyre inkább felhagynak a monetáris lazítással. A likviditásbőség elapadásával pedig újra a figyelem homlokterébe kerülnek a politikai hírek, ismét megjelennek a hagyományos kereskedelmi stratégiák.
