Ha befeket, ezekre az indexekre figyeljen

Elemzések2018. júl 7.Növekedés.hu

Hosszú évek nyugija után ismét mozgatja az árfolyamokat a politikai kockázat, nézzük, hogy mire érdemes figyelni egy-egy új pozíció nyitásakor! Az elmúlt években szinte kizárólag a gazdasági növekedés motiválta a befeketőket a tőkepiacokon. A világ nagy jegybankjainak moentáris élénkítési programja a GDP gyorsítását célzta-célozza. Így érthető módon a piacok is ennek függvényében változtak, erre figyeltek. Annyi pénz öntötte el a tőkepiacokat, hogy gyakorlatilag nem számított a politikai kockázat. A globális politikai és így a tőkepiaci helyzet azonban megváltozott és ennek nem csak Donald Trump az oka, ekkora hatalma még neki sincs. Donald Trump és Kim Dzsongun találkozása után erősödtek a részvényindexek. Az olaj kormányalakítás elején az euró gyengült, miután a választásokon győztes Liga és az 5 Csillag az eurozónából való kilépéssel kampányolt. Aztán a kormányalakítás után közölték, hogy szó sincs erről, mire az euró és az olasz államkötvények árfolyama egyaránt erősödött. A G7 országok balul elsült csúcstalálkozója, valamint a Trump által elindított vámháború szintén napi szinten is mozgatja az árfolyamokat.

A világpolitika ezen fejleményei, valamint a közel-keleti és a venezuelai konfliktus azt mutatják, hogy a globális gazdasági növekedés lassulóban van. 
A nagy központi bankok monetáris élénkítéseik, gazdaságfejlesztést célzó kötvényvásárlási programjaik végére készülnek. A piacokon megnőtt a volatilitás, a politika esményei ismét befolyásoló tényezők lettek. Lehet mondani, hogy legalábbis ebben az értelemben visszatér az élet a normális kerékvágásba.
De mit csináljon az egyszeri befektető, ha a politikai kockázatokat akarja felmérni? Két dolgot is tehet. 
Egyrészt megpróbálja az általa olvasott hírek alapján beárazni az eseményeket. Van azonban egy ennél egyszerűbb mód is: figyelni kell a svájci frank árfolymát és az amerikai Dow Jones US. Select Aerospace & Defense inedexet. Mindkettő elég jó képet ad arról, hogy a piacok mekkora politikai kockázatot érzékelnek. Érdemes figyelni az amerikai tőzsdéken az alacsonyabb kapitalizációjú cégek áralakulását is. Ha ezek erősödnek, a multik részvényeinek jegyzése pedig gyengül, az annak a jele, hogy nő a politikai kockázat, hiszen a nagy, nemzetközi vállalatok sokkal érzékenyebbek a világpolitikai eseményekre, mint kicsi, jobbára belföldre termelő cégek. Létezik egy másik index is, amely expliciten mutatja a bizonytalanságot, ez a Global Economic Policy Uncertainity Index. A mutató összeállítása egyszerű és szellemes: megszámolják, hogy főbb újságokban hányszor fordul elő a “bizonytalan, bizonytalanság” szó a gazdaságpolitikával kapcsolatban. Az index májusban idei csúcsára szökött fel. Az Ernst and Young LLP közelmúltban készült felmérése szerint az Európában befektető cégeket leginkább a geopolitikai instabilitás aggasztja. Az előző, 2016-ban készült felmérésben ez csupán a hatodik helyen szerepelt. A tőzsdei befektetőkre jellemző hogy nem könnyen igazodnak ki a politika világában - főleg azért, mert egy-egy váratlan politikai döntés reálgazdasági hatását nagyon nehéz megbecsülni. Ebből a bizonytalanságból következik a volatilitás, no meg olyan helyzetek, mint amire tavaly volt példa, az amerikai - észak-koreai konflikustra. Donald Trump kis rakétás embernek nevezte Kim Dzsongunt, ő pedig “elmeroggyant vén trottlinak” Trumpot. Érdekes módon a két vezető szájkaratéjére nem reagáltak élesen a tőzsdék. Hasonló volt a helyzet akkor is, amikor szíriai válság élesbe fordult és amerikai bombázók léptek be a háborúba. Az európai választások és népszavazások sem rendítették meg a piacokat, a brexit után ugyan volt némi felfordulás, de aztán folytatódott a részvényindexek emelkedése. Ezek azonban tavalyi történetek, az idei év ebből a szempontból más. Ehhez hozzájárul az is, hogy a globális növekedési kilátások is romlanak, vagyis van olyan gazdasági tényező, amelyet a befektetők összekapcsolnak a politikai turbulenciákkal, így kontextusba tudnak helyezni. A beszerzési menedzser indexek szerte a világon csökkennek a tavalyi több éves csúcsokról. A fejlett országok makrogazdasági adatai sorra maradnak el az elemzői várakozásoktól. Az ilyen helyzetekben érdemes figyelni a Citigroup által készített gazdasági meglepetés indexet (economic surprise index). A bizonytalanságot tovább erősíti, hogy a világ nagy jegybankjai egyre inkább felhagynak a monetáris lazítással. A likviditásbőség elapadásával pedig újra a figyelem homlokterébe kerülnek a politikai hírek, ismét megjelennek a hagyományos kereskedelmi stratégiák.  

SIKERSZTORIK
Mit tennének a milliárdosok, ha mindenüket elvesztenék?
Bill Gates és Warren Buffett, akik egyébként hosszú ideje jó barátok, megosztották gondolataikat arról, mit tennének, ha mindenüket elvesztenék és a nulláról kellene felépíteniük az életüket.
Siker2018. ápr 28.
Vagyonokat keresnek a topmenedzserek, de milyen áron?
Ez a munka hatalmas nyomással jár – ezt pedig a magánéletüket viseli meg.
Siker2018. dec 6.
Hogyan szerezte mesés vagyonát a Rockefeller család?
Mohó, pénzéhes kapitalista vagy egy üzleti zseni, aki a semmiből építette fel magát? Rockefeller nem volt jó képességű gyerek mégis a világ leggazdagabb embere lett – miközben egy valamire mindig kínosan ügyelt.
Siker2018. júl 29.
5 kifejezés, amelyet a sikeres emberek soha nem használnak
Nem figyelünk eléggé a beszélgető partnerünkre.
Siker2018. nov 30.
40 éves nőként hozott létre dollármilliárdos vállalkozást
Therese Tucker feláldozta nyugdíjkori megtakarításait, hitelkártyái teljes keretét és felvett lakására egy második jelzáloghitelt is. Súlyos kockázatot vállalt, de bejött.
Siker2019. jan 11.
Egy fiatal srác 100 millió fontos sportruházati márkát rakott össze Nagy-Britanniában
Nehéz elképzelni, hogy az alapításkor 19 éves Ben Francis-nak honnan volt ideje és energiája létrehozni és vezetni a Gymshark-ot.
Siker2018. okt 18.