Ha nincs járvány, nagyon jó éve lett volna a magyar gazdaságnak

Dübörög az export

A KSH közzétette a februári kereseti adatokat, valamint a külkereskedelem alakulását. A kereskedelmi mérlegben igen nagy többlet keletkezett, a bérek esetében pedig a versenyszféra adata lett kedvező. A folyamatok arra utalnak, hogy erős volt az export és általában a gazdasági környezet, miközben az alacsonyabb olajár is jót tett, hisz csökkentette az import költségét. Erre a hatásra ráadásul a válság időszakában még inkább lehet számítani az összeomló olajár miatt, ami nagy segítség lehet az átmenetileg visszaeső export kompenzálására.

Nézzük a részleteket: ami a külkereskedelmi adatokat illeti, szokatlanul nagy többlet keletkezett az év első két hónapjában. Ennek összege összesen 1,6 milliárd euró, ebből 1,1 milliárd februárban jött össze. A februári különösen jó adat ráadásul leginkább az export nagyfokú növekedésének köszönhető: 4,8 százalékkal nőtt a kivitel az egy évvel korábbihoz képest, míg a behozatal euróban mérve csak 1 százalékkal nőtt. A konkrét összegek: 9,5 milliárd eurós export és 8,1 milliárd eurós import. Ebből az látszik, hogy a korábbi várakozásoknak megfelelően az új beruházások termőre fordulásával lendületet kapott az export, így a koronavírus-járvány megjelenése előtt meglehetősen kedvezően alakult a gazdaság legfontosabb húzóereje.

Olajár-hatás

Az import euróban számolt összegét mérsékelte ugyanakkor a csökkenő földgáz- és kőolajár, valamint az a tény, hogy a tározók magas telítettségi szintje miatt kisebb volt a behozatali igény az egy évvel korábbihoz képest. Ebben az időszakban ráadásul még nem jelentkezett olajár szinte teljes összeomlása, ami nagyrészt a járvány okozta keresletkiesésnek köszönhető. Ez a későbbiekben akkor jelenhet előnyt, ha a gazdaság helyreállás során az export gyors felfutása mellett az ismét normalizálódó olajimport jóval alacsonyabb árak mellett történik. Bárhogy is nézzük, az alacsony olaj-, és gázár a magyar gazdaság szempontjából összességében kifejezetten kedvező a csökkenő importköltség miatt, és ez a hatás lényegesen erősebb lehet, mint az olajországok (elsősorban Oroszország) keresletcsökkenésének a magyar exportra gyakorolt hatása.

Keresetek

Ami a keresetek alakulását illeti: önmagában az adat beleillett a korábban kialakult trendbe, a februári adat 9,2 százalékos növekedést mutat az egy évvel korábbi értékhez képest. Ami viszont figyelemre méltó: az év első két hónapjában a versenyszférában jóval magasabb bérek alakultak ki, mint a költségvetési szektorban. Míg a teljes nemzetgazdasági átlag bruttó 376 ezer, közfoglalkoztatottak nélkül 386 ezer forint lett, addig a versenyszférában az adat 391 ezer forint lett. A költségvetési szférában ugyanez 344,6 ezer, illetve 377,5 ezer forint, amiből látszik, hogy a közmunka hatása szinte teljesen itt jelentkezik.

Erős versenyszféra

A versenyszféra 391 ezer forintos szintje arra utal, hogy ebben a szférában továbbra is igen erős volt a bérnövekedés, amit lehetővé tett a cégek kedvező helyzete, ahogy az erősen növekvő export is ezt mutatta. A nettó kereset a gazdaság egészében 250 ezer forint volt, a kedvezményeket figyelembe véve 258 ezer, a versenyszférában ugyanezek az adatok 260, illetve 268 ezer forint.

Az adatok, különösen a versenyszférában, forintban nominálisan így igen kedvezőek, jóllehet reálértében a növekedés kisebb, mint az előző években a magasabb infláció miatt. Az euróban mért értékre, ami lehetővé teszi az összehasonlítást régiós, illetve uniós szinten, még értelemszerűen nem jelentkezett a válság miatti árfolyamhatás, így 330-335 közti árfolyammal lehet számolni. A nettó átlagbér ennek megfelelően 800 euró körül alakult.

Összevetés

Ez nominálisan kissé elmarad a visegrádi országok átlagától, vásárlóerő-paritáson azonban a cseh és szlovák szint között helyezkedik el. Ami a fejlett uniós gazdaságokkal való összevetést illeti: nominálisan a 2400 euró körüli német szint harmadán állunk, a 2200-2300 euró közötti francia, brit, holland és belga szinteket figyelembe véve ez 35-36 százalék. Vásárlóerő-paritáson számolva a német szint 57 százaléka a magyar átlagkereset.

Mi várható?

Az adatok összességében erős évkezdésre utalnak, ha nem jön közbe a járvány, vélhetően jó éve lett volna a gazdaságnak elsősorban az export húzóerejének köszönhetően. A mostani helyzet természetesen sok mindent felülírhat, azonban nagy könnyebbséget jelenthet, hogy stabil állapotban érte a gazdaságot a válság, így ha a világgazdaságban normalizálódik a fogyasztás és így a kereslet, akkor az export felfutásával gyorsan helyreállhat a korábbi egyensúly. Ezt ugyancsak segíti, ha az olajár tartósan alacsonyabb marad a tavalyi szintnél, amire a jelenlegi túlkínálat és az óriási felhalmozott készletek alapján minden esély megvan.