Háború: az oroszoknak annyi? Összeomlik a gazdaságuk?

Mióta az ukrán háború kipattant valóságos szankció-cunami lett kivetve Oroszországra. A nyugati világ Moszkvával szemben több mint 13 ezer korlátozást vezetett be. Szíriára, Észak-Koreára, Iránra és Kubára együttvéve nincs kivetve ennyi.

Ehhez képest az orosz gazdaság még mindig megáll a saját lábán. Tavaly mindössze 2,1 százalékos zsugorodást szenvedtek el,

idén pedig a Nemzetközi Valutaalap számításai szerint akár egy minimális, 0,7 százalékos növekedésre is sor kerülhet.

Az első gazdasági csapások átvészelésében sokat segített, hogy Vlagyimir Putyin óriási készpénztartalékokkal vágott neki az ukrán inváziónak, ráadásul eleinte az energiaválság is Moszkva malmára hajtotta a vizet, hisz tavaly az olaj- és gázbevételek az árak óriási emelkedése miatt 144 százalékkal nőttek és elérték a 349 milliárd dollárt.

Időközben pedig Oroszország megtalálta arra is a módot, hogy legalább a szankciók egy részét kikerülje. Az elmúlt hónapokban jelentősen megnőtt a nyugati áruk behozatala az Oroszországgal határos államokba. Sejthetően azért mert a kérdéses szállítmányok jó részét végül Oroszországba viszik tovább.

A tény hogy egyre több harmadik országgal szemben kell kivetni szankciókat azt jelzi, hogy az eredeti korlátozások nem a tervek szerint működnek.

„Egyes vállalatok valószínűleg akaratlanul is megsértik a szankciókat. Mondjuk egy társaság golyócsapágyakra kap rendelést Kazahsztánba, akkor nyilván a kérdéses cég boldogan exportálja a termékeit a célországba, nem is tudván, hogy azok végül átjutnak a határon és az orosz hadigépezetet fogják segíteni” – magyarázza egy gazdasági szakértő, Berit Lindeman.

Bár Moszkva megtalálta a módot, hogy miként maradjanak a felszínen az óriási ellenszéllel szemben,

ez nem jelenti azt, hogy ne néznének szembe óriási problémákkal.

Az egyik nagy gond, hogy az energiabevételeik beestek. A gáz- és olajbevételek idén közel a tavalyi felére estek vissza. Oroszország még így is napi 425 millió dollárt seper be az olajforgalomból, ami nem is lenne rossz szám, ha nem lenne háború. Csak hogy a harcok roppant nagy kiadásokkal járnak. Egyes becslések szerint a Kremlnek az ukrán harcok finanszírozása napi egy milliárd dollárba kerül.

EU-s gázárak alakulása (EUR/MWh)

Forrás

Jelenleg részben azért is nem esik vissza az orosz gazdaság, mert a számokat pörgeti a hadiipar.

Csakhogy ennek komoly ára van. A vállalati élet ezen túl gyengélkedik: már csak azért is, mert a háború még jobban felpörgette a munkaerőhiányt. Nem elég, hogy a dolgozók egy része ki lett küldve a frontra. A brit védelmi minisztérium becslése alapján 1,3 millió ember hagyta el Oroszországot csak a tavalyi évben.

A háborút annyira nehéz finanszírozni, hogy Putyin már fel is hagyott a felelős költségvetési politikának még a látszatával is. Rekordnagyságú költségvetési hiányt produkáltak.

A deficit már az év első négy hónapjában 42 milliárd dolláros volt: nagyobb mint amit eredetileg egész évre terveztek.

A Kreml rendre új különadókat jelent be. Múlt hónapban álltak elő például azzal az ötlettel, hogy az egymilliárd rubelnél nagyobb nyereséget elérő orosz cégcsoportoknak be kell fizetniük egy új terhet, amely a profitjuknak maximum a 10 százalékát teszi ki.

Mindebből a várakozások szerint átváltva úgy 3,6 milliárd dollár fog befolyni a büdzsébe.

Mostanra a rubel is elkezdett gyengélkedni. Egy dollár az év elején még 66 rubellel volt egyenértékű, most már viszont egy dollárért 90 rubelt kell fizetni.

USA dollár-Orosz rubel árfolyam

Forrás: finance.yahoo.com

Timothy Ash brit elemző azonban figyelmeztet: nem érdemes túlértékelni Moszkva bajait. Bár hosszútávon egyre nehezebb helyzetbe kerül majd a Kreml, még sokáig túlélhet az orosz gazdaság.

Mint a Telegraph-nak elmondta: szerinte a háború mostani szakaszában a szigorúbb szankciók hatását valószínűleg nem annyira Putyin és szövetségesei, mint inkább az egyszerű orosz emberek fogják megérezni, akik közül sokan nem is támogatják a háborút.