Háború: Egyre sürgetőbbé válhat a békekötés Oroszország számára

2014, és különösen 2022 óta súlyos nemzetközi szankciót sújtják az orosz gazdaságot. A hatásukról szóló értékelések azonban nagyon eltérőek. Vlagyimir Putyin és az orosz elit azzal kérkednek, hogy a szankciók megerősítik Oroszországot, azonban szüntelenül a korlátozások feloldását szorgalmazzák.

A saját megítélésem szerint a jelenlegi szankciórendszer minden évben 2-3 százalékkal csonkítja meg az orosz GDP-t. Ez szinte stagnálásra ítéli Oroszországot. Így Putyin egyre kényelmetlenebb helyzetbe kerül, ami talán még az Ukrajna elleni hadjáratát is megakadályozhatja.

-kérdőjelezte meg Oroszország háborús kilátásait Anders Åslund, svéd közgazdász a Project Syndicate-ben megjelent véleménycikkében.

Oroszország hatalmas veszteségei

A szeptember 14-i kijevi Jalta Európai Stratégia-konferencián Kyrylo Budanov ukrán tábornok arról számolt be, hogy a katonai hírszerzésük orosz dokumentumokhoz jutott. Ezek arra utalnak, hogy a Kreml gazdasági okokból 2025 végén ki akarja kényszeríteni a békét. Így egyértelmű, hogy az orosz gazdaság előtt álló pénzügyi, technológiai és demográfiai akadályok súlyosabbak, mint azt általában gondolják.

A csatatéren elért eredménytől függetlenül, a háború legnagyobb vesztese Oroszország lesz. A háborúk jelentős kiadásokat jelentenek, és az orosz gazdaság csupán évi 1 százalékkal növekedett, mióta illegálisan elfoglalta Ukrajna területét 2014-ben. Az orosz GDP a 2013-as 2,3 billió dollárról a jelenlegi dollár árfolyam szerint 1,9 billióra csökkent.

Hasonló helyzet alakult ki korábban a Szovjetunióban, ahol Grigorij Khanin közgazdász és Vaszilij Szeljunyin újságíró évi mintegy 3 százalékos rejtett éves inflációt észleltek. Ennek az egyik mai mutatója az, hogy az orosz jegybank 19 %-os kamatot tart, miközben azt állítja, hogy az éves infláció mindössze 9,1 százalék. A rejtett infláció arra is utal, hogy a nyugati pénzügyi szankciók hatékonynak bizonyulnak.

Oroszország teljes külföldi adóssága a 2013 végi 729 milliárd dollárról 2024 márciusának végére csupán 303 milliárd dollárra csökkent. Mivel Oroszország nem tud külföldi hitelt feltenni, ezért az adóbevételeiből és a tartalékaiból kell megélnie. Tovább nehezíti az oroszok helyzetét, hogy a devizatartalékainak felét 2022 februárjában befagyasztották a nyugati joghatóságokban.

Fogynak Oroszország tartalékai

A teljes körű invázió (2022-2024) óta, Oroszországnak a GDP 2 százalékára kellett korlátoznia az éves költségvetési hiányát. Az 1,9 billió dolláros GDP mellett a hiányok mintegy 40 milliárd dollárba kerülnek évente. Ez azt jelenti, hogy az állam tartalékainak jövőre ki kell fogyniuk. Oroszország ugyan emeli a személyi és társasági adót, de ez nem sokat segít a stagnáló gazdaságon, és a kormány sem tud sok kötvényt eladni belföldön.

A nyugati technológiai szankciók továbbra is harapófogóban tartják Oroszországot. Emellett az ország elszigeteltsége, a képzett fiatalok tömeges kivándorlása, és a szovjet rendszert idéző elnyomás súlyosbítja a technológia elmaradottságát. A Kremlnek sikerült a körülményeken enyhítenie azzal, hogy Kínából, Törökországból, és a közép-ázsiai országokból vásárolt szankcionált nyugati technológiát. Azonban a Nyugat másodlagos szankciókkal fokozatosan elzárta ezeket a csatornákat.

Oroszország fegyverexportja is összeomlott, mert minden egyes darabra szükség van a saját felhasználásra. Nagy szégyenére a Kreml kénytelen volt tüzérségi lövedékeket importálni még elmaradott szomszédjától, Észak-Koreától is.

Putyin a katonákból is kifogyott. Az Egyesült Államok becslése szerint 120 000 orosz katona halt meg, további 180 000 pedig megsebesült. Bár Putyin éppen most rendelte el, 180 000 katona felvételét, az ország hivatalos 2,4%-os munkanélküliségi rátája azt sugallja, hogy a munkaerő már most is erősen korlátozott.

Az összes rejtett költséggel együtt Oroszország ebben az évben valószínűleg mintegy 190 milliárd dollárt, a GDP 10%-át költötte a háborúra. Amikor Oroszország már nem tudja finanszírozni a költségvetési hiányt, akkor csökkentenie kell az állami kiadásokat, és a nem katonai kiadásait már így is teljesen lefaragták.

Ukrajna helyzete

Ukrajna évente mintegy 100 milliárd dollárt költ a háborúra, ennek a fele a saját költségvetéséből, a fennmaradó része pedig a külföldi fegyveradományokból származik. A háború folytatásához további évi 50 milliárd dollárra és a katonai célpontok bombázására szóló engedélyre lenne szüksége.

A Nyugat 300 milliárd dollárnyi befagyasztott orosz szuverén vagyon lefoglalásával biztosíthatja ezt az összeget. Ez a tőke elengedhetetlen ahhoz, hogy Ukrajna elhárítsa az agresszort és helyreállítsa a területi integritását - írja a közgazdász.