Háborúba viszi katonáit Franciaország – Európa biztonsága lehet a tét

Elemzések2020. jan 16.D.J.

Nyugat-Afrikában megerősödtek az iszlamista csoportok. A francia védelmi miniszter szerint mindez Európának is biztonsági kockázatot jelenthet.

Az iraki Araz még tinédzser volt, amikor az Iszlám Állam emberei először megkeresték. Felkeltette a figyelmüket, hogy a Facebook-on gyakran posztolt vallási témákról, profilképnek pedig a jeruzsálemi mecsetet állította be. A fiú jólétben nőtt fel, de mivel nem találta a hangot az iskolatársaival magányos volt. A dzsihadisták viszont testvérüknek szólították. „Megígérték, hogy a köreikben fontos státuszt kapok” – meséli Araz, aki három hónap levelezés után már új színben látta a világot: be akart állni az ISIS hadseregébe és meg akarta büntetni a hitetleneket.

Bár az Iszlám Államot Kelet-Szíriában már tavaly márciusban legyőzték, első számú vezetőjükkel Abu Bakr al-Bagdadival pedig októberben végeztek, a szervezet napjainkban se állt le a toborzással. Mint annyi más dzsihadista csoport Nyugat-Afrikában épp az utóbbi időben kezdtek el megerősödni.Errefelé a milíciák miatt csak tavaly mintegy 4000 ember halt meg. A Szahara déli határában fekvő Száhel-övezetben a mostani konfliktus még 2012-ben pattant ki, amikor a 18 milliós Maliban a helyi tuaregek és az iszlamista csoportok átvették az uralmat a sivatagos területek felett. Hamar világossá vált, hogy ez még csak a kezdet: a radikális mozgalmak ugyanis bejelentették, hogy az iszlám törvénykezést, a saríát az egész országra ki akarják terjeszteni. Miután bevették Konna városát, az ország vezetése Franciaországhoz fordult segítségért.

A helyzet csak rosszabb lett

A volt nyugat-afrikai gyarmatokon Párizs a mai napig komoly befolyással bír. A térségben nagy számban vannak jelen a francia cégek, amelyek az építő- és az energiaiparban is érdekeltek. Jellemző, hogy a régióban 14 ország a külföldi devizatartaléka felét a francia kincstárban tartja. Ez az ára annak, hogy használhatják az afrikai valutaközösségi frankot, melynek az árfolyama az euróhoz van kötve.

Miután a segítségét kérték, Párizs 4500 katonát rendelt ki a térségbe. A konfliktus azonban mágnesként vonzotta a régióba a szélsőségeseket. A szomszédos országokban, így Nigerben és Burkina Fasoban is aktívabbak lettek a fegyveres csoportok. Közülük az egyik a Boko Haram már a nyugati tudományos eredményeket is elveti. A tagok azt vallják, hogy a Föld lapos, aki pedig az ellenkezőjét vallja, az szembemegy a Koránnal. A nevük magyarul azt jelenti, hogy a „nyugatosodás szentségtörés”. A harci taktikájuk részeként van, hogy elrabolt iskolásokra robbanó-anyagot erősítenek, majd a gyerekeket élő bombaként használják.

A franciák erősítést küldenek

Bár az ENSZ 12 ezer kéksisakost vezényelt ki Maliba, Franciaország úgy érezte, hogy nem kap elég segítséget. A védelmi miniszter Florence Parly tavaly kérte az európai országokat, hogy vegyék ki jobban a részüket a dzsihadisták elleni harcból. A magyarázata szerint egész Európának biztonsági kockázatot jelenthet, ha a Száhel-övezetben az ISIS és az al-Káida megerősödik.

A fokozódó erőszak miatt az elmúlt években mintegy kétezer iskolát be kellett zárni az érintett országokban, 2,5 millió ember pedig el kellett hagyja a lakhelyét. A harcok az utóbbi időben egyre véresebbek lettek. Múlt csütörtökön az iszlamisták megtámadtak egy nigeri bázist. A biztonsági erők 89 embere esett el az ütközetben. Franciaország a napokban be is jelentette: újabb 220 katonát küldenek Nyugat-Afrikába.