A hidegháború óta nem költöttek annyit fegyverekre, mint most

Hírek2019. szept 21.Növekedés.hu

A világban 30 éve nem költöttek olyan sokat hadicélokra, mint tavaly: mutatjuk a leginkább fegyverkező országokat és a legélesebb geopolitikai konfliktusokat. A NATO-tagállamok is megemelték a hadikiadásaikat, igaz, a szervezet által előírt szintet, a GDP 2 százalékos küszöbértékét azonban egyenlőre csak 6 ország éri el, hazánk is csak 2024-re vállalta.

A Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI) jelentése szerint

három évtizedes csúcsra, 1822 milliárd dollárra növelték éves katonai kiadásaikat a világ országai.

A világ katonai kiadásai régiónként (milliárd USD)

hadikiadások fegyverkezés


(Összehasonlításképp ez az összeg közel egyenlő Kanada egész éves gazdasági teljesítményével.) A hadikiadásokra az USA, Kína, Szaúd-Arábia, India és Franciaország Oroszország, Nagy-Britannia, Németország, Japán és Dél-Korea költi a legtöbbet a SIPRI adatai szerint.

Ha a GDP arányában nézzük, a legnagyobb mértékben Szaúd-Arábia költ fegyverkezésre, az éves gazdasági kibocsátás közel 9 százalékával.

A kasmíri konfliktus miatt előtérbe került Pakisztán a GDP 4 százalékát, India pedig a 2,4 százalékát fordítja hadibeszerzésre és a hadseregére, míg Izrael 4,3 százalékot fordított erre a célra tavaly.

Kiemelkedő még Azerbajdzsán és Örményország hadikiadása, valamint a szíriai konfliktus miatt menekültekkel zsúfolt Libanon és Jordánia, végül az egymással hadban álló Oroszország és Ukrajna fegyverkezése - olvasható ki a SIPRI adataiból.

A legélesebb geopolitiai konfliktusok Szíriában, Jemenben, Afganisztánban, Nigériában, Dél-Szudánban és Ukrajnában dúlnak, emellett Szaúd-Arábia és Irán között, illetve Kasmír miatt Pakisztán és India között újultak ki a feszültségek.

Fegyverkező NATO

A NATO adatai szerint az európai országok és Kanada idén már az ötödik egymást követő évben növelik védelmi kiadásaikat, 

Donald Trump amerikai elnök megválasztása óta számos alkalommal tett szemrehányást az európai országoknak, hogy nem tartják be a tagsággal járó kötelezettségeiket, és az USA-ra ezért nagyobb teher hárul. Nehezményezte, hogy nem költik GDP-jük legalább 2 százalékát védelmi kiadásokra. 

Jelenleg úgy tűnik, hogy legtöbbjük az idei évben sem éri el ezt a bizonyos küszöbértéket.

Csupán hat ország, Görögország, Észtország, az Egyesült Királyság, Románia, Lengyelország és Lettország tartja tiszteletben ezt a NATO-elvárást. 

Összességében azonban megállapítható, hogy az európai országok és Kanada gyorsuló ütemben, átlagosan a GDP 1,55 százalékkal növelik védelmi kiadásaikat, valamelyest nagyobb mértékben, mint a tavalyi, 1,51 százalékos érték. 

Hogy áll Magyarország a hadikiadásokkal?

Magyarország még 2014-ben, a walesi NATO-csúcson vállalta, hogy a védelmi kiadások 2024-re elérik a GDP 2 százalékát.

Magyar katonák jelenleg 14 országban vesznek részt NATO-missziós feladatokban, a tartalékos katonák száma 8500 körül alakul.

Benkő Tibor honvédelmi miniszter még június közepén fogalmazott úgy,hogy újjáélesztik a magyarországi hadiipart, amelynek első részeként megindult a fegyverek összeszerelése, a tervek szerint a későbbiekben pedig a hazai fegyvergyártás is.