Hajmeresztő gyógymódok, amelyekkel a pestist akarták kezelni
ElemzésekA XIV. század derekán a becslések szerint a „fekete halál” az európai lakosság 30-50 százalékával végzett. Az orvostudomány fejletlensége miatt nem tudták megállítani a halálos kórt. A legtöbb gyógyászati eljárás csak rontott a betegek helyzetén. A pestises betegeknél használt sajátos középkori terápiákból gyűjtöttünk össze párat.
Érvágás
Több száz éve még úgy hitték, hogy a betegségeket részben az okozza, hogy a testben felborul a nedvek egyensúlya. Ezért az ideális állapot helyreállításához sokszor érvágást használtak. Hogy hol érdemes belevágni a betegbe arról tüzes viták zajlottak. Voltak, akik a kór gócához közel, mások épp hogy attól távol hajtották végre a beavatkozást. A vér lecsapolásának volt egy kevésbé fájdalmas módja is:
amikor a betegre piócákat helyeztek.
A középkor csodaszere: a Teriaca
A legendák szerint az ősi Görögországban Pontosz királya, Mithridatész egy olyan szert kevert ki, amellyel bármilyen betegséget meg lehet gyógyítani. A középkorban árult Teriacáról azt híresztelték, hogy ez már a híres ókori orvosságnak egy tovább fejlesztett változata.
A csillagászati ára ellenére is roppant népszerű lett a középkorban. A hírnevének persze sokat segítettek a köré font legendák. Úgy hírlett, hogy a csodaszerbe még egy unikornis szarvát is beleőrölték. Mivel a hozzávalókat mézben keverték el, ezért egy édes szirup lett a végeredmény. A Teriacát főleg mérgezéseknél használták, de a XIV. században a pestist is megpróbálták vele gyógyítani. A kor szakemberei úgy tartották, hogy a fekete halált csak akkor lehet vele kezelni, ha a felhasznált Teriaca szirup már legalább 10 éves.
Csirke masszázs
Elsőre olyan, mintha egy rossz viccről lenne szó. Az orvosok ugyanis olykor egy élő csirke alfelét dörgölték a pestises betegek keléseihez. Az utókor már csak nevet az egészen, régen viszont annyira népszerű volt ez a módszer, hogy bejárta egész Európát. Az állatok elég hamar belehaltak a „kezelésbe”, ezért az előírások szerint, amint a csirke kimúlt egy új egészséges példánnyal kellett folytatni a gyógyítást. Hogy mindennek mi az értelme azt már csak a XV. századi leírások tisztázták. Ezek szerint volt egy korabeli elmélet, mely szerint a csirkék a hátsójukkal lélegeznek.
Ezért amikor rárakják őket egy sebre, akkor az alfelükkel ki tudják szippantani a betegséget.
Őrölt smaragd
Ez a gyógymód minden bizonnyal a gazdag betegeknek volt felírva. A smaragd köveket addig zúzták, amíg finom szemcse nem lett belőlük. A páciens ezt a port vagy nyersen, vagy folyadékban, esetleg ételben elkeverve ette meg.
Irány a csatorna!
A maga idejében több elmélet is született arról, hogy mi indította el a járványt. Az egyik szerint a Szaturnusz és a Jupiter kedvezőtlen együttállása miatt a levegő mérgezővé vált. Ezért egyes tereken illatos fákat égettek, máshol csak azért engedtek el madarakat a zárt terekben, hogy a szárnycsapásaikkal felkavarják a levegőt. Aki már lebetegedett azt volt, hogy a csatornákba vitették. Azt remélve, hogy a bűzös helyekre a fenti mérgező levegő már nem tud lejutni.
