Hány ember hal meg Magyarországon és miben?

Elemzések2020. máj 22.Fellegi Tamás

A hazai koronavírus halálozási adatok szerencsére alacsonyak a szokványos halálozási számokkal összevetve. Megnézzük, hogy mik a főbb halálokok itthon, és évente hány ember halálát okozzák, és milyen változások történtek az elmúlt évtizedekben.

Fő ok

A világon évente nagyjából 50 millió ember hal meg, ebből 130 ezer nálunk, Magyarországon.

Ez a szám az utolsó 10-15 évben viszonylag stabil, azt megelőzően lényegesen magasabb volt, a csúcsot 1993-ban érte el 150 ezer fővel.

Ami a leggyakoribb okot illeti: messze a szív, és érrendszeri betegségek vezetnek, 2018-ban, az utolsó évben, amelyről már rendelkezésre áll a részletes statisztika, ez 64,7 ezer embert jelentett,

az összes elhunyt 50 százalékát.

Hozzá kell tenni, hogy leggyakrabban ebbe a kategóriába kerülnek azok a nagyon idős emberek, akik régebbi kifejezés szerint „végelgyengülésben” haltak meg. Ennek a haláloknak viszonylag stabil az aránya: az 1993-as csúcsévben 77,3 ezer embert érintett, ugyancsak alulról közelítve az 50 százalékot.

Rákbetegségek

A második leggyakoribb ok a daganatos, rosszindulatú betegségek, ez 2018-ban 33,2 ezer ember életét követelte,

ami az összes elhunyt személy bő negyedét jelenti. Itt különösen érdekes, hogy ha visszamenőleg is megnézzük az adatokat, folyamatos növekedést láthatunk, vagyis ennek a betegségtípusnak az aránya egyre nagyobb. Míg 1960-ban az arány 17 százalék volt, 1970-ben már 19, 1990-ben 21, majd az ezredfordulón elérte a 25 százalékos arányt, így már az is kedvezőnek mondható, hogy megállt a növekedés, ami mögött egyértelműen az egyre hatékonyabb gyógyítás áll (50 éve lényegében nem akadt gyógyítható daganatos betegség, ma már sok esetben igen jók a gyógyulási kilátások).

Légzőrendszer

A KSH adatai szerint nevesített okok közül a következő a légzőrendszer betegségei, ez 6,2 százalékot jelentett az összes eseten belül, ami 2018-ban 8113 főt jelentett. Itt hosszú távon kifejezett javulás figyelhető meg, hisz 100-120 évvel ezelőtt a TBC tömeges halálok volt, ráadásul viszonylag fiatal korban. Ezt a szörnyű betegséget sikerült legyőzni, ugyanakkor a KSH egy korábbi Statisztikai Szemléje egy érdekes adatot közöl: korunkban nagyjából annyian halnak meg tüdőrákban, mint 100 éve TBC-ben.

Ezen belül az tekinthető kedvezőbbnek, hogy a tüdőrák jóval későbbi életkorban jelentkezik, mint egykor a TBC (jóllehet a mai várható életkor mellett túl korai haláloknak számít). Annyi eltérés van még, hogy míg a TBC-t nem lehetett megelőzni, a szegénységből adódó népbetegség volt, addig a tüdőrákos halálozások nagy hányada köthető a dohányzáshoz, így értelemszerűen, ha valaki kerülő ezt a káros szenvedélyt, sokkal kevésbé van kitéve ennek a betegségnek.

Baleseti halálozás

Az emésztőrendszer betegségei 5 százalékkal részesülnek a halálokok közül (6500 fő), itt a 90-es évek óta kifejezett csökkenés mutatkozik. Ezután a balesetek következnek, ez tavalyelőtt 3664 embert érintett, ami 2,8 százalék. Itt is javuló tendencia mutatkozik: a 80-as években óta megfeleződött a balesetben meghaltak száma. Közúti balesetben nagyjából 600-700-an halnak meg az utóbbi években: ez jelentős javulás, miután 20 évvel korábban még 1500 körül volt ez a szám.

Öngyilkosság

Utolsó előtti nevesített ok az öngyilkosság, ez 2018-ban 1656 esetet jelentett, ami 1,3 százalék az összes okon belül. A szám meglehetősen soknak tűnik, ugyanakkor ez már óriási javulás: 1980-ban még közel 5000 eset volt, az ezredfordulón 3200, 2010-ben pedig 2500.

Fertőző betegségek

A fetőző és élősdiek okozta betegségben mindössze 728 fő szerepelt, ami fél százalék. Ezt az idei évben a koronavírus megemeli, ugyanakkor ez az a kategória, ami a legnagyobb csökkenést mutatja az elmúlt 100 évben: 1930-ban még 23 ezer fölött volt a szám, 1952-ben esett 10 ezer alá, majd rá pár évre 5 ezer alá, ezer főnél kevesebb pedig a 80-as években lett.

A nem nevesített, vagyis egyéb okok száma a KSH adatai szerint 12,4 ezer, ez 9,5 százalék.

Nemek közti eltérések

A halálokok között van néhány, ahol érdemi eltérés mutatkozik a férfiak és a nők arányában. Daganatos betegségeknél 2018-ban 17 616 illetve 14 969 volt a szám, vagyis 18 százalékkal több férfi halt meg rosszindulatú betegségben, mint nő. A szívbetegségeknél a hölgyek aránya magasabb, az érrendszeri megbetegedések közül a statisztika az agyér-betegséget emeli ki, ahol 4850 férfira 6416 nő jut. A máj-betegségek sokkal több férfit érintenek, mint nőt: a szám 2412 illetve 931. A közúti baleseteknél hasonló a helyzet: 530 férfi mellett mindössze 205 nő vesztette életét az utakon. Az öngyilkosoknál ez az arány még szélsőségesebb: 1276 férfi és 380 nő vetett véget önkezével életének.