3000 milliárd forinttal segíti az MNB a gazdasági kilábalást

Elemzések2020. ápr 7.HP

Kedvező feltételekkel újraindítja az MNB a Növekedési Hitelprogramot NHP Hajrá néven 1500 milliárd forintos keretösszeggel. A jegybank emellett egy állampapírvásárlási program bevezetéséről döntött, de újraindul a jelzáloglevél-vásárlási program is. Az államháztartás mozgásterét nagyban segíti, hogy az MNB befizette a költségvetésbe a 250 milliárd forintos nyereségét. A Monetáris Tanács másrészről a kamatfolyosó kiszélesítéséről döntött. Az egynapos és az egyhetes fedezett hitelek kamatát 0,9 százalékról 1,85 százalékra emelte a jegybank.

Matolcsy György az MNB elnöke, Kandrács Csaba, Nagy Márton és Patai Mihály a jegybank alelnökei részvételével online sajtótájékoztatót tartott a mai napon a Magyar Nemzeti Bank.

Az MNB átfogó intézkedések bevezetéséről döntött. A jegybank által bejelentett lépések együttesen 3000 milliárd forintnyi forrást biztosítanak a gazdasági szereplőknek, amely eléri a magyar GDP 6 százalékát – világított rá Matolcsy György.

Az MNB elnöke szerint az összehangolt jegybanki és kormányzati intézkedéseknek köszönhetően visszakerülhet hazánk a korábbi gyors növekedési pályára az egyensúlyi mutatók megszokott javulása mellett. Az MNB várakozása alapján a gazdaság idén 2-3 százalékkal növekedhet.

NHP Hajrá

A Magyar Nemzeti Bank újraindítja a Növekedési Hitelprogramot Növekedési Hitelprogram Hajrá néven, amely biztosítja a kkv szektor számára szükséges forrásokat. Az NHP Hajrá keretösszege 1500 milliárd forint lesz.

Ez a következők szerint áll össze. Egyrészről 1000 milliárd forint új forrás kerül a programba, másrészről az NHP Fix konstrukcióból a még fel nem használt 500 milliárd forintot átcsoportosítja a jegybank.

Az NHP Hajrá keretében beruházásokra, forgóeszköz finanszírozásra, hitelkiváltásra és bérfizetésre lehet majd hiteleket felvenni. Utóbbi nagymértékben hozzájárulhat ahhoz, hogy könnyebben megtartsák a cégek a munkavállalókat és csak kisebb mértékben emelkedjen meg a munkanélküliségi ráta.

A Növekedési Hitelprogram mellesleg a múltban már bizonyított, korábban már sikeresen hozzájárult a vállalati hitelpiac újraindulásához, és a hitelezési aktivitás felfutásához.

A jegybank egyúttal 20 évre emeli az NHP Hajrá futamidejét a várhatóan hosszabb megtérülések miatt, illetve 20 milliárd forintra emeli az egy kkv által felvehető maximális hitelösszeget. Utóbbi intézkedés segít stabilizálni a nagyobb kkv szereplőket.

Az MNB a refinanszírozási hitelt ezúttal is 0 százalékos kamat mellett nyújtja a hitelintézetek részére, és a kkv-k által fizetendő kamat is változatlanul legfeljebb 2,5 százalék lehet.

A 2,5 százalékon felül az MNB 4 százalék kamattámogatást ad a bankoknak, vagyis legfeljebb 6,5 százalékos nyeresége keletkezhet a pénzintézeteknek egy hitelen. A verseny tükrében azonban ez a felár jó eséllyel csökkenhet. A kamattámogatás 2021 június 30-ig érvényes. Matolcsy György kifejtette, hogy a gyorsan reagáló bankok nyerhetnek, akik így a gazdasági szereplők helyzetén is sokat könnyíthetnek.

A bankok számára az MNB 2 hetes hitelbírálati időt ír elő. Ha bankok kifutnak az időből, akkor más bankhoz kerülhet át a hiteligénylés.

Állampapírvásárlások

Az MNB egy új eszközvásárlási program bevezetéséről döntött, melynek keretében államkötvényeket vásárol a jegybank a másodpiacon. A lépés a nyugati példák alapján segít leszorítani a hosszú lejáratú kötvényhozamokat, ezáltal olcsóbbá téve az államadósság finanszírozását, és jelentősen növelve az államháztartás mozgásterét. A programmal kapcsolatos részleteket a jövő héten teszi közzé az MNB.

Jelzáloglevél-vásárlások

Az MNB újraindítja jelzáloglevél-vásárlási programját is a bankrendszer hosszútávú forrásellátottságának javítása céljából. A korábbi jelzáloglevélvásárlási program meglehetősen hatékonynak bizonyult, és sikeresen elérte a célját.

A 2018-ban működő jelzáloglevélvásárlási program hatására jelentősen csökkent a jelzáloglevelek hozama, illetve elterjedtek a hosszú kamatperiódusú jelzáloghitelek. Utóbbi érdemben csökkentette a lakosság kamatlábkockázatát. A program továbbá elősegítette a bankrendszer stabilitását, és mérsékelte a jelzálogbankok megújítási kockázatát, ami a kamatfelárak szűkülését is támogatta.

Növekedési Kötvényprogram

A Növekedési Kötvényprogram 450 milliárd forintos keretösszeg fele még meg van, ezért az MNB nem emelte meg a felső határt, de a jövőben szükség esetén kész kibővíteni a programot.

A program feltételei azonban lazulnak. 10 év helyett 20 év lesz a futamidő, illetőleg 20 helyett 50 milliárd forint lehet a kibocsátás maximális nagysága.

250 milliárd forintos jegybanki osztalék

Az MNB 2013 óta nyereségesen működik. A tavalyi évben is jelentős nyereség keletkezett, aminek fényében 250 milliárd forintot fizet be a jegybank a költségvetésbe. Ez a jelenlegi nehéz időkben különösen nagy segítség. A nyereség nagy része, avagy 137 milliárd forint  annak köszönhető, hogy az MNB korábban jó ütemben növelte aranytartalékát.

Kötelező tartalékráta

A kereskedelmi bankok kötelező tartalékolási szabályinak felfüggesztésével 250 milliárd forintnyi forrás keletkezik a bankrendszerben, amit a bankok felhasználhatnak a likviditási szükségleteik enyhítésére, esetleges pénzkivonások fedezésére.

Kamatemelés

Nagy Márton, az MNB alelnöke kifejtette, hogy az MNB 0,9 százalékról 1,85 százalékra emelte az egynapos és az egyhetes fedezett hitel kamatát. A jegybanki alapkamat 0,9 százalékon maradt, és nem változott a -0,05 százalékos egynapos betéti kamatláb sem. A kamatfolyosó ezáltal 1,9 százalékra szélesedett.

Az egyhetes betéti eszköz kamata változatlanul az alapkamat 0,9 százalékos szintjével egyezik meg, ugyanakkor a Monetáris Tanács döntött arról, hogy az eszköz kamata a kamatfolyosón belül eltérhessen az alapkamattól, akár felfelé, akár lefelé.

A lépés következtében az MNB-nek nagyobb mozgástere lesz finomhangolni a kamatszintet, amennyiben a likviditási okok vagy a devizapiaci mozgások azt indokolttá tennék.

Nagy Márton hozzátette, hogy a bejelentett intézkedések hatására a kiszorítandó likviditásra vonatkozó célszint megszűnik.

Az új keretrendszer meglehetősen nagy rugalmasságot biztosít, a hosszú hozamok várható süllyedése miatt pedig laposodhat a hozamgörbe.

Erős a hazai bankszektor

Kandrács Csaba, az MNB alelnöke rámutatott, hogy a hazai bankrendszer sokkal jobb állapotban van most, mint 2008-ban vagy 2013-ban.

A bankok tőkésítettsége 18 százalék körüli, a késedelmes hitelek aránya 5 százalék alatt van. A bankok kockázatvállalása is mérsékelt volt az elmúlt időszakban. Mára számos szabály és felügyeleti eszköz szavatolja, hogy ne épülhessenek fel a 2008 után látott rendszerszintű problémák.

A minősített lakáshitelek állománya napjainkban 1000 milliárd forintra tehető, az újonnan folyósított lakáshitelek döntő többsége fix kamatozású.

Sikeresen elindult az azonnali fizetési rendszer

Patai Mihály, az MNB alelnöke szerint nagy sikerrel indult az azonnali fizetési rendszer. Az első hónapban 9,3 millió átutalás történt. A volumen meghaladta az 1360 milliárd forintot. Az átutalások 99,9 százaléka 5 másodpercen belül lezajlott. Az indulás sikeresebb volt, mint korábban Dániában vagy Szingapúrban. Az átutalások 31 százaléka éjjel vagy a hétvégén ment vége.