Háromszáz milliárdért vásároltunk amerikai rakétavédelmi eszközöket az egyik legnagyobb amerikai hadiipari cégtől

Elemzések2020. aug 15.Dunai Péter

Ígéretet tettek a magyarok, hogy az amerikaiaktól megvásárolják az új, rövid-, és közép hatótávolságú lég-, (és korlátozott rakéta)védelmi rendszer, a NASAMS egyes elemeit. Az amerikai partner, az arizonai Tucsonban működő Raytheon rakétagyár egyik termékéről, az AMRAAM-ER meghosszabbított hatótávolságú föld-levegő rakétájáról és a hozzá tartozó – a hivatalos közleményekben nem részletezett – egységekről van szó. Az augusztus 12-én Budapesten aláírt dokumentum nem annyira magára a rakétára vonatkozik, amelyet már idén májusban lekötöttünk, hanem inkább a kiegészítőkre. A NASAMS-ot az Egyesült Államok egyik legnagyobb hadiipari vállalata, a Raytheon és a norvég Kongsberg hadiipari komplexum közösen dolgozta ki. A teljes rendszer ára nemhivatalos források szerint mintegy háromszáz milliárd forint, durván egymilliárd dollár. A budapesti amerikai nagykövet, David Cornstein az aláíráskor megjegyezte, ez az Egyesült Államok és Magyarország között valaha kötött legnagyobb hadieszköz-szállítási egyezmény.

Mint a Kongsberg honlapja a NASAMS-ot ismertetve kiemeli, hálózatközpontú (net centric) az informatika, a távközlés legújabb vívmányait felhasználó rendszerről van szó.

Leegyszerűsítve, az amerikaiak szállítják a rendszerhez a korszerűsített rakétákat és azokhoz a kiszolgáló egységeket.

A norvégok első sorban a parancsnoki-irányítási rendszert és a rakétákat szállító-indító rendszert fejlesztették ki.

Nasams Sytems Forrás: Kongsberg.com

Meg nem erősített információk szerint a magyarok a Kongsbergtől a hat AMRAAM-ER rakétát szállító-indító konténerrendszert vásárolják majd meg.

Nem akármilyen rakétákról beszélünk, ha figyelembe vesszük, hogy az amerikaiak – más védelmi eszközök mellett – NASAMS-rendszerekkel is védik a Fehér Házat.

Régiónkban elsőként 2017 októberében Litvánia jelentette be, hogy NASAMS-ot rendelt légvédelme megerősítésére. Az USA és Norvégia mellett Finnország, Spanyolország, Hollandia rendszeresítette a NASAMS-ot, amelyből még Oman is rendelt.

Kongsberg által kidolgozott, több fegyverrendszer – így a NASAMS - működtetésére is alkalmas parancsnoki-vezetési rendszert (C2) Lengyelország, Törökország, Görögország és Svédország is beépítette fegyveres erőibe.

Magukat a rakétákat, a rendszer legfontosabb elemeit még 2020. május elején kötöttük le. Az amerikai külügyminisztérium, amely az egész, mintegy 230 millió dollárra becsült ügyletet felügyeli (beleértve a Pentagon, mint végrehajtó szerepét), a Kongresszus jóváhagyását megerősítette, hogy a Raytheon szállítsa a lég- és rakétavédelmi rendszer Amerikában gyártott elemeit.

Májusban hatvan darab AIM-120C-7/C-8 (AMRAAM-ER) éles és gyakorló rakétát, valamint két készletnyi tartalék AMRAAM-ER célra vezérlő rendszert, és a hozzávaló berendezéseket rendelt a magyar honvédelmi minisztérium a honvédség (MH) számára.

Néhány jellemző adat az AMRAAM-ról – itt a repülőgépekről indított levegő-levegő rakétákról van szó, amelyek hatótávolsága lényegesen nagyobb mint a földi indítású AMRAAM-ER-eké.

Forrás: Kongsberg.com

Korábbi modelljei (az AIM-120A/B) hatótávolsága 55-75 kilométert ért el.

A legújabb, a magyarok által is rendelt AIM-120D (C-8) hatótávolsága – légi indítás esetén - már meghaladja a 160 kilométert.

Maga a rakéta 4900kilométer/órával, négyszeres hangsebességgel (Mach 4) repül tehetetlenségi vezérléssel (inertial guidance), majd a célpont közelében célravezető rendszere átvált aktív radar-üzemmódra, azaz a rakéta fejében lévő radarernyő jeleket bocsát ki, amelyek a célról visszaverődve és az érzékelőhöz visszaérkezve adnak információt a cél hollétéről.

Az alap-rakéta tömege körülbelül 150 kilogramm.

Drága dolog, a rakéta újabb verzióinak az ára megközelíti darabonként az egymillió dollárt.

Magyarországon a fegyveres erőkben így kétféle rendeltetésű AIM-120-as (AMRAAM) rakéta van, illetve lesz rendszeresítve. JAS 39-es Gripenjeiken a levegő-levegő AMRAAM-ok teljesítenek szolgálatot.

A fenti paraméterekkel majdani, szárazföldi telepítésű AMRAAM-ER föld-levegő rakétáink (azaz a NASAMS-szisztéma részei) lényegesen kisebb hatótávolságúak lesznek és mintegy 30 kilométeres magasságig repülő célok ellen vethetők be. Ezek a célok lehetnek hagyományos, hangsebesség alatti, vagy feletti merev szárnyú repülőgépek, lényegesen lassabb forgószárnyasok (helikopterek), nagyobb méretű, akár felfegyverzett drónok, hangsebesség alatt repülő önállóan manőverező robotrepülőgépek (cirkáló rakéták) és akár rövid hatótávolságú ballisztikus rakéták. Ez utóbbiakat a NASAMS a terminális, a célhoz közeledő szakaszban képes elfogni, amikor 30 kilométernél alacsonyabban száguldanak.

Miből áll a NASAMS-rendszer?

Modulokból épül fel, más rendszerekhez, légi irányításhoz, országos légvédelmi parancsnoksághoz csatlakoztatható. Parancsnoki eleme az FDC, amelynek lelke a speciális tehergépkocsira telepített, két operátornak helyet adó kabin, LED műszerfallal. További része a Raytheon által gyártott AN/MPQ-64F1 Sentinel aktív három dimenziós (3D) radar, egy passzív elektro-optikai és infravörös szenzor-rendszer, továbbá maguk a rakéták indítókonténereikben.

Az AMRAAM-ER rakéták számos paraméterét titok övezi, hiszen azokat a típusokat, amelyeket Magyarország rendelt, alig négy éve hozták létre a légi indítású AMRAAM-ok és az erősebb rakétamotorú (hajók légvédelmét szolgáló) RIM-162 Evolved SeaSparrow Missile (ESSM) rakéták összeházasításával.

Így a NASAMS-ban használt AMRAAM-ER rakéták több mint száz kilogrammal nehezebbek lettek, mint légi indítású rokonaik. A kétfajta rendeltetésű (repülőgépekről indított vagy földről indított) AMRAAM rakétákat 37 országban rendszeresítették.

Magyarországon a légvédelmi rendszer, amely korábban kizárólag szovjet-orosz elemekre épül, ezekben az években átalakul, megújul, nyugati rendszerek épülnek be.

Az átmenet nem mindig zökkenőmentes. A Mercedes-Unimog könnyű terepjáró teherautókra telepített Mistral rövid hatótávolságú föld-levegő rakéták több mint tíz esztendeje nehezen és csak részlegesen vették át a mintegy tíz éve a hadrendből kivont Sztrela és Igla vállról indítható (MANPADS) légvédelmi rakéták szerepét.

Az első közös gyakorlatokon az orosz rakéták találati aránya sokkal jobb volt, mint a nyugati gyártmányú (MBDA) Mistraloké.

Míg a Mistraloknál – amelyek továbbra is hadrendbe maradnak – az emberi tényező, a rakétát indító katona szerepe igen fontos, addig a NASAMS teljesen automatizált, és részben képes akár a Mistraloktól is átvenni egy rövid hatótávolságú rakétákkal védett terület felügyeletét, biztosítását.