A független nemzetközi számbavételek szerint miközben a görög válság idején Magyarország az egyik legveszélyeztetettebb országa volt Európának és a feltörekvő piacoknak, addig ma a legbiztonságosabbak között van. Mi történt?
A görög pénzügyi válság 2010-ben kezdődött, és azokban a napokban komolyan felmerült, hogy Magyarország lehet a következő áldozat. A legsérülékenyebb államoknak mindig ugyanazok a a jellemzői,
- a GDP-hez viszonyítva nagy, ráadásul idegen devizában fennálló adósság,
- magas költségvetési és külkereskedelmi hiány,
- illetve gyenge és támadható deviza,
Ezek természetesen egymással is összefüggésben vannak, egymást is táplálják.
Mára javítottunk
2018-ban ismét egyfajta feltörekvőpiaci deviza- és kötvényválság van, elsősorban Törökországban és Argentínában, de az Institute of International Finance (IIF) sérülékenységi rangsorában elől van Lengyelország és Ukrajna is. Előbbi egyrészt még bírja a támadásokat, bár a złoty sokat gyengült, utóbbinak az a nagy szerencséje, hogy Ukrajna annyira kockázatos volt az elmúlt időszakban, így ott a nemzetközi invesztorok nem rendelkeznek pozíciókkal, leegyszerűsítve nincs mit eladniuk.
Trippon Mariann, a CIB elemzője az Infostart.hu portálon elmondta, hogy Magyarország ma már egyáltalán nem sérülékeny. Hogy történt ez a változás? Ennek jártunk utána.
A stabil véglet
A feltörekvő országok jobban teljesítő, vagy méretük folytán erősebb védelmet felmutatni kész országai, Brazília, Oroszország és Kína a másik véglet. Lehet éppen brazil sztrájk a magas üzemanyagárak miatt, sújthatja sok szankció az orosz gazdaságot, vagy fenyegetheti az árnyékbankrendszere miatt válság Kínában, mégis ezek a legkevésbé sérülékeny feltörekvő országok, és ami a számunkra a legfontosabb, Magyarország bekerült ebbe a ligába, mi is a legkevésbé támadható országok között vagyunk.
Támadásveszély?
De ki és miért támadna bennünket?
Természetesen a sérülékenység elleni védelem azért fontos, mert a pénzügyi világban mindig lehet olyan szándék, hogy a megsebzett, a legyengült vadat elejtse egy ragadozó. Nem puszta gonoszságból, hanem azért, mint az állatvilágban, éhség miatt, csak itt az éhség profitéhséget jelent.
Ha megtámad, shortol valaki egy amúgy is gyengélkedő devizát, akkor a további gyengüléssel sokat tud keresni. Erre megy ki a játék.
Csakhogy mi védekezünk
Amikor a profitszerzésre valahol esély nyílik, mint most Törökországban, akkor a befektetők mindig kóstolgatják, tesztelik a többi feltörekvő piacot is.
Magyarországot is, de Magyarország szerencsére most erős.
A sérülékenység egyik fő oka mindig a nagy devizaadósság. Hogy állunk ezzel?
Első védelem: belső adósságfék-szabályok
Magyarország ugyan a GDP-arányos adósságát még nagymértékben nem tudta csökkenteni, de igen sikeres volt abban, hogy a külföld felé fennálló devizaadósságát leváltotta lakossági állampapírokra, vagyis befelé és igen nagy mértékben forinttartozásra. Ez az első pont.
Második védelem: a forintkereslet
A forint is védett. A forint ellen akár két oldalról is lehetne támadást szervezni, de az erős oldali támadás elég ritka. Ez ugye azt jelentené, hogy a befektetők veszik-veszik a forintot, és az olyan erős lesz a végén, hogy a spekulánsok nyernek.
Igen ám, de a túl erős forint ellen mindig van jegybanki védelem, hiszen csak növelni kell a forintmennyiséget és, ha a jegybak frissen nyomtatott forintot ad el a külföldieknek, akkor azok nem nyerhetnek.
Keményebb dió a túl gyenge forint elleni védelem. A spekulánsok ugyanis általában inkább a gyenge oldalon támadják meg a devizákat, vagyis eladják, illetve shortolják például a forintot. Itt is van azonban védelem, az erős külkereskedelmi többlet. Ha a piacon van egy masszív forintvételi erő, konkrétan azok a hazai cégek, amelyek sikeresek az exportban, devizabevételeik keletkeznek, de bért és más költségeket forintban fizetnek, akkor ők folyamatosan devizát fognak eladni és forintot venni. Ez a védelem második fontos fegyvere.
Harmadik védelem: az alacsony hiány és kamatok
És végül a harmadik pont. Szerencsére ma minden alacsony, a költségvetési hiány, az adósságok utáni kamatok szintje, vagyis nem keletkezik új hiány, a meglevő adósságok törlesztése sem kíván emberfeletti terheket. Ez persze világméretű adottság, de ez is segítette a sérülékenységünk eltűnését.
Vigyázni is kell rá
Minden idilli állapottal van azonban egy nagy baj, nem tart örökké Felelős gazdaságpolitikával és kedvező környezeti feltételekkel a legsérülékenyebb feltörekvő piacok egyikéből a legbiztonságosabb lett a magyar. Ez egy jó utazás volt, a visszaút azonban egy rémálom lenne.