Háromszorosára nőtt a minimálbér egy évtized alatt, ugrik a lakossági fogyasztás

A jövő évben 20 százalékkal 200 ezer forintra emeli a kormány a minimálbért. Ez a kiugró béremelési dinamika messze meghaladja az idén látott 4 százalékos, és az azt megelőző három évben tapasztalható évi 8 százalékos minimálbér-emelési ütemet.

Viszonyításképpen 2010-ben még 70 ezer forint környékén állt a minimálbér Magyarországon.

Ha pedig reálértéken nézzük a változást, akkor a hazai minimálbér a 2010 utáni évtizedben bő kétharmadával emelkedett. Ezzel messze meghaladjuk a visegrádi országok 46 százalékos átlagát.

A minimálbér közel 20 százalékos emelése még tovább növeli annak reálértékét, hiszen az infláció jövőre 3,4-3,8 százalék között alakulhat az MNB előrejelzései szerint.

A nettó minimálbér ezzel összhangban havi 133 ezer forintra emelkedik. Tehát valamivel több mint 21 ezer forint marad havonta a minimálbért keresők zsebében, ami évente durván 250 ezer forintos pluszt jelent.

A minimálbért keresők másfelől relatíve jobban élnek. Még 2010-ben a minimálbér a bruttó keresetek 36 százalékát tette ki. Ez az arány napjainkra 42 százalék felé emelkedett.

Az is nagyon pozitív tendencia, amire egyébként a foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár is rávilágított, hogy 2017-ről 2020-ra 35 százalékkal, 250 ezer fő alá csökkent a minimálbéren foglalkoztatottak létszáma.

A dinamikus gazdasági növekedés hatására tehát egyre többen keresnek a minimálbérnél többet.

Garantált bérminimum

A garantált bérminimum 90 ezer forintot sem érte el 2010-ben mely 2021 elejére 219 ezer forintra nőtt.

A jövő évi emelésről jelenleg is folynak a tárgyalások. A szakszervezetek álláspontja alapján itt is hasonló arányú emelésre lenne szükség, mint a minimálbérnél.

A fogyasztás szempontjából a garantált bérminimum megemelése a nagyobb horderejű kérdés, hiszen nagyságrendileg háromszor annyian keresnek garantált bérminimumot, mint minimálbért.

Újabb adócsökkentések

A kormány kész kompenzálni a vállalkozásokat a magasabb minimálbérért, így a szociális hozzájárulási adó mértékét 4 százalékponttal 11,5 százalékra csökkenti 2022. január elsejétől.

A szocho csökkentése több százmilliárd forintot hagy évente a magyar vállalkozásoknál. Összehasonlításképpen 2012-ben még 27 százalék volt a szocho kulcsa. Emellett azt sem szabad elfelejteni, hogy a kisválalati adó, a KIVA is jelentősen csökkent az elmúlt években.

Az adócsökkentések a kisebb vállalkozásoknak jelentik a legnagyobb segítséget. Minél lejjebb megyünk vállalatméretben, annál inkább jellemző, hogy minimálbér mellett foglalkoztatják a munkavállalókat.

Fedezet

Az adócsökkentésekhez meg van fedezet, hiszen a korábban gondolt 4,5 százalék helyett idén több mint 7 százalékkal bővülhet a GDP a kereskedelmi bankok előrejelzései szerint. Ez 1000 milliárd forintos nagyságrendű többlet adóbevételt jelent. A gyors növekedés ráadásul a jövő évben is fennmarad.

Gazdaságfehérítés

Azt sem szabad elfelejteni, hogy nagyon sokan Magyarországon minimálbérre vannak bejelentve, de valójában lényegesen többet keresnek. Számos olyan példát hallani, hogy a hivatalosan minimálbért keresők valójában 5-6-700 ezer forintot visznek haza. Ezért nagyon sok vállalkozás, csakúgy, mint a nagyvállalatok gond nélkül ki tudják termelni a magasabb minimálbért, melynek lesz ezáltal egy gazdaságfehérítő hatása is.

Munkaerőhiány

Egyre több vállalkozás nem talál munkaerőt, történelmi csúcson van a foglalkoztatottság. Több ágazatban sincs elég ember. Emiatt sok esetben amúgy is a minimálbérnél nagyobb összegekkel lehet csak elcsábítani vagy éppen megtartani a munkavállalókat.

Fogyasztás

A minimálbér megemelésének, az általános béremelkedésnek és a kedvező munkaerőpiaci folyamatoknak köszönhetően jelentősen növekedhet a fogyasztás, akár 5 százalékot meghaladó ütemmel is az idei és a jövő évben egyaránt.

A foglalkoztatottság történelmi csúcson van, több mint 4,7 millióan dolgoznak hazánkban, fokozatosan emelkedik a teljes munkaidős foglalkoztatottak aránya is.

A lendületes fogyasztásbővülést támogatja továbbá a gyermeket nevelők szja visszatérítése, ami mintegy 600 milliárd forintot hagy a családoknál jövőre.

A 25 év alattiak adómentessége, a nyugdíjprémium és a 13. havi nyugdíj kifizetése egyaránt komoly támogatást jelent.

A koronavírus utáni gazdasági helyreállás másfelől Magyarországon volt az egyik leggyorsabb az EU-ban.

Ennek nyomán a vállalkozások munkaerőkereslete jelentősen növekszik, a vállalkozások láthatóan optimistábbak.

Folytatódó bérfelzárkózás Magyarországon

Az első negyedévben éves alapon több mint 8 százalékkal emelkedtek hazánkban a fizetések az eurostat adatai alapján. Ezzel meghaladjuk 2,6 százalékos uniós átlagot, illetve megelőzzük a többi visegrádi országot. Egyedül Szlovéniában, Izlandon és Litvániában volt ennél gyorsabb béremelkedés.

A jövőben a magasabb minimálbér is felfelé tolja az átlagbéreket, melyek az MNB és több kereskedelmi bank előrejelzése alapján idén, jövőre és 2023-ban is hozzávetőlegesen 8 százalékkal emelkedhetnek évente.

Jó negyedével lehetnek magasabbak három év múlva az átlagos fizetések Magyarországon.

Szegénység és társadalmi kirekesztődés

Többek között az emelkedő bérek hatására 2010 és 2019 között lényegében lefeleződött a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának kitett lakosok száma a KSH adatai alapján.

2019-ben 1 millió 695 ezer főt érintett a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázata, avagy a teljes népesség 17,7 százalékát. 2010-ben ez az arány még 31,5 százalékon állt.

Szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának kitettnek azokat tekintjük, akik olyan háztartásban élnek, ahol a nettó jövedelem nem éri el a tipikus jövedelem 60 százalékát, alapvető fogyasztási cikkeket nem tudnak megvásárolni, avagy munkaidejüknek kevesebb, mint ötödét töltik munkavégzéssel.