Újabb élelmiszerdrágulási hullámot indíthat el a rendkívüli európai műtrágyakrízis
ElemzésekHatalmas krízist robbantott ki az európai műtrágyapiacon, hogy az idén elszabadultak az iparág fő költségtényezőjének számító gázárak. A bizonytalanság miatt sorra állnak le a gyárak, ami műtrágyahiányhoz, végső soron pedig élelmiszerdráguláshoz vezethet.
Rendkívüli helyzet alakult ki őszre az európai műtrágyaiparban, mert követhetetlenné vált a gyártáshoz felhasznált legfontosabb tényező, a földgáz ármozgása.
A gázár a mezőgazdaságban legnagyobb mennyiségben felhasznált nitrogénműtrágyák előállítási költségének 75-80 százalékát is kiteheti, vagyis döntő jelentőségű a gyártás folyamatában.
A mára kirobbant, világméretű energiaválság miatt ugyanakkor rövid idő alatt olyan mértékű gázdrágulás következett be, amely a gyártók tevékenységét kiszámíthatatlanná tette, emellett pedig - nem mellékesen - magával húzta a foszfor- és a káliumtartalmú műtrágyák árait is.
A gázárak elszabadulásában elsősorban a szokásosnál alacsonyabb készletek, a visszaeső orosz szállítások, a hidegebb időjárás hatásai és az ellátási láncok zavarai játszottak szerepet. Az elmúlt évi mélyponton a gáz még 3 euróba került megawattóránként, idén ősszel viszont az árak már átlépték a 100 eurós történelmi mértéket, sőt időszakonként még ennél is magasabbra szöktek. Bár egyes prognózisok a következő hónapokra „alacsonyabb”, 85-90 eurós megawattóránkénti árszintet vetítenek előre, ez is három-négyszer haladhatja meg a tavalyi átlagos gázbeszerzési árakat.
Leállnak a műtrágyagyárak
Az elképesztő árváltozások és áringadozások miatt az európai gyártók sorra jelentették be, hogy leállnak a műtrágyatermeléssel, illetve jelentősen csökkentik kapacitáskihasználtságukat, miközben az Európai Műtrágyagyártók Szövetsége piacstabilizáló intézkedéseket sürgetve az Európai Bizottsághoz és az Európai Uniós tagállami hatóságokhoz fordult.A termelés ideiglenes leállítását helyezte kilátásba nemrég Bige László, az egyetlen hazai nitrogénműtrágyagyár, a piacvezető pétfürdői Nitrogénművek Zrt. tulajdonosai is, de a cég máig ilyen bejelentést nem tett.
Elképesztő árat emel a Nitrogénművek
Október elején-közepén sokként is érte a hazai gazdálkodókat, hogy a Nitrogénművek Zrt. 200 ezer forint körüli tonnánkénti árakon értékesített egyes műtrágyakészleteket.Kérdés, hogy a hazai gazdálkodók miként reagálnak az új helyzetre, és a magasabb árakon is megveszik-e a szükséges műtrágyamennyiségeket. Ágazati tapasztalatok szerint most ősszel a meglévő készleteknek köszönhetően még nem léptek fel súlyos ellátási problémák, így aki akar, műtrágyához juthat a hazai piacon.
A jövő év elején, a tavaszi kijuttatáshoz szánt műtrágyatételek megvásárlása viszont már gondokat okozhat, mert időszakos áruhiány alakulhat ki, illetve logisztikai nehézségek is adódhatnak.
Erre utalva a Nitrogénművek Zrt. a közelmúltban arra hívta fel a termelők figyelmét, hogy ne spekuláljanak árcsökkenésre, hanem megfelelő időben szerezzék be a kijuttatásra szánt mennyiségeket.
Hozhat-e megoldást az import műtrágya?
A mai kiélezett helyzetben felvetődik az is, lehetne-e nagyobb mértékben orosz műtrágyákkal pótolni az európai piacról kiesett mennyiségeket. Az orosz műtrágya-előállítás ugyanis köztudottan olcsóbb, mivel az ottani cégek jóval alacsonyabb árakon jutnak a felhasznált földgázhoz. Csakhogy szakértők szerint műtrágyákból az orosz mezőgazdaság is hatalmas tételeket emészt fel, és ez jelentősen csökkenti az elérhető kínálatot.
Másrészt a gyártók az exportált termékek árát az európai piaci árakhoz igazítják, így az orosz műtrágyaimport növelésével nem lehetne érdemben befolyásolni a kialakult árviszonyokat, hanem éppen ellenkezőleg, az európai helyzet garantálhat extraprofitot az orosz műtrágyagyártóknak, illetve -exportőröknek.
A műtrágyapiaci krízis és bizonytalanság mezőgazdasági szempontból azért veszélyes, mert műtrágyák nélkül ma nem lehet hatékonyan termelni. A kijuttatott mennyiségek szakszerűbb és optimálisabb felhasználással csökkenthetők, de a műtrágyázás indokolatlan visszafogása a várható termés mennyiségét is minőségét is rontja.
Akik tehát nem műtrágyáznak megfelelően, azok számára a napjainkban elvárt, 8-9 tonnás hektáronkénti búza- és 10-12 tonna feletti kukoricahozamok eleve elérhetetlenné válnak.
Más oldalról nézve viszont a gazdálkodók csapdahelyzetbe kerülnek, mert ha beszerzik és kijuttatják az agrotechnológiai szempontból szükséges műtrágyákat, termelési költségeik jelentősen nőnek, és ezek veszélybe sodorhatják a gazdálkodás jövedelmezőségét a nagyobb termés ellenére is
Az igazán rossz hírt azonban mindenki számára azt jelentheti, hogy bármelyik verzió valósul is meg, a mezőgazdasági és élelmiszeripari végtermékek áremelkedését vonhatja maga után.
Ha a jövő évi termésátlagok kisebbek lesznek, az árukínálat csökkenhet jelentősen, ha viszont a termelői költségek növekednek, ez lehet árfelhajtó tényező a világpiacon.
A nagyobb terményárak a takarmányok további drágulásával az állati termékeknél is áremelkedést okozhatnak, így a mostani energia- és műtrágyaválság az egész élelmiszerszektoron végig gyűrűzhet, kedvezőtlen hatásait pedig végső soron a fogyasztóknak kell majd elszenvedniük.
